A minket körülvevő világ szerint életünk attól függ, hogyan teljesítünk. Az amerikai szerző ezzel szemben azt állítja: a kegyelem előfeltétele a tökéletlenség; a sebeink és a hibáink azok a repedések, amelyeken keresztül a kegyelem behatolhat az életünkbe. Philip Yancey egyik legszemélyesebb és legprovokatívabb könyvében megrendítő őszinteséggel mutatja be a kegyelem életátformáló hatalmát.
Meghökkentő kegyelem 28 csillagozás

Eredeti cím: What's So Amazing About Grace?
Eredeti megjelenés éve: 1997
Enciklopédia 22
Szereplők népszerűség szerint
Brennan Manning · Dietrich Bonhoeffer · Douglas Coupland · Paul Tillich · Paul Tournier
Kedvencelte 8
Most olvassa 5
Várólistára tette 25
Kívánságlistára tette 15

Kiemelt értékelések


A könyv első nagy fejezete nagyon tetszett. Karácsonyi rákészülős hangulatot árasztott, elgondolkodtatott. Aztán ahogy csúsztunk át a második-harmadik nagy blokkba, egyre kevésbé leltem az eredeti hangulatot. Túlságosan történelmi, túlságosan egyházi hangvételűvé vált, noha a kegyelem – ahogy a szerző az első fejezetben kifejtette – ingyen, szeretetből adatott.


Sokáig olvastam, időnként vissza-visszatért hozzá, de ez nem a könyv hibája. Egyszerűen csak most kellett elolvasnom a végét. Nagyszerű könyv! Amellett, hogy életmentő lelki táplálékot ad, felvillanyozó a szerző műveltsége, történelmi gondolkodása. Nagyon szerettem benne az irodalmi, történelmi hivatkozásokat. Arra sarkallnak, hogy egyfelől bővítsem a műveltségemet, másfelől a hitbeli dolgokat bátran tekintsem másféle kontextusban is.


Zseniális mű,a kegyelem témakörében nem sok ilyen érdekes,olvasmányos,megrázó könyv van. Mindenképpen érdemes elolvasni,ha érdekel:Isten és a kegyelem.


A második Yancey könyvem de még mindig nagyon tetszik a stílusa. Olvasmányos és érdekes, tele rengeteg példával a témához. Nagyon precízen körüljárta a kegyelmet, hogy mit is jelent mindez, személyesen, a világ számára, vagy milyen is kegyelemben élni. Elgondolkodtató és mély, örülök, hogy olvashattam és tanulhattam általa!


Néhol kissé hullámzó a színvonala, de összességében érdemes elolvasni. Ugyanakkor érdemes kihangsúlyozni azt, hogy egy-egy dolgot mennyire másképp látnak a tengerentúlon. (De ez valószínűleg mindig így lesz.)
Népszerű idézetek




És végre megértettem: a megbocsátás végső soron hitből történik. Amikor megbocsátok, abban bízom, hogy Istennek jobban megy az igazságszolgáltatás, mint nekem. A megbocsátással egyszerűen lemondok a kiegyenlítés jogáról, és Istenre hagyom, hogy derítse ki, hol az igazság. Más szóval az ő kezében hagyom a mérleget, amely az igazság és az irgalom közötti egyensúly méricskélésére szolgál.
106. oldal




… a kegyelem azt jelenti, hogy semmit sem tehetünk annak érdekében, hogy Isten még jobban szeressen bennünket. Nem számít, hány óra lelkigyakorlatot, mennyi önmegtartóztatást, teológiai tudást és tudományos fokozatot vagy igaz ügyért végzett szolgálatot tudunk felmutatni. A kegyelem azt is jelenti, hogy semmit sem tehetünk annak érdekében, hogy Isten kevésbé szeressen bennünket. Nem számít mennyi fajgyűlöletet, büszkeséget, pornográfiát, paráznaságot vagy akár gyilkosságot lehet a kontónkra írni. A kegyelem azt jelenti, hogy Isten annyira szeret bennünket, amennyire csak egy végtelen Isten szeretni képes.
A teológus Barth Károly több ezer oldalt teleírt Egyházi dogmatikájában, végül mégis igen egyszerűen határozta meg Istent: „aki szeret”.
A kegyelem botrányosan személyes. Ahogy Henri Nouwen rámutat: „Isten örvendezik. Nem azért, mert a világ bajai megoldódtak; nem azért, mert minden emberi fájdalom és szenvedés megszűnt; s nem is azért, mert több ezer ember megtért, és most az ő jóságát dicsérik. Nem, Isten azért örül, mert egyik gyermeke, ki elveszett, megkerült.”
Különös, hogy az elveszett tulajdon megtalálása mélyebben érint bennünket, mint ugyanannak a tárgynak a megszerzése.




Száz emberből egy az, aki a Bibliát tanulmányozza, és kilencvenkilenc, aki azt az egy keresztényt. (Dwight L. Moody)
321. oldal




Egy angliai vallásközi konferencián a világ minden tájáról érkezett résztvevők arra igyekeztek választ találni, hogy vajon mi teszi egyedivé a kereszténységet. Sorra vették a lehetőségeket: talán a megtestesülés? Más vallásokban is előfordul, hogy istenek emberi alakot öltenek. A feltámadás? A többi vallásban is olvashatunk a halálból való visszatérésről. Vitáztak, érveltek, míg valahonnan elő nem bukkant C.S.Lewis: – Mi ez a nagy hangoskodás? – kérdezte a terembe lépve. Amikor megtudta, miről diskurálnak a kollégák, azonnal rávágta:
– Na, ez igazán egyszerű. Hát a kegyelem.




A keresztények nem azért szolgálnak a gyengéknek, mert azok megérdemlik, hanem mert maguk is részesültek Isten szeretetéből, jóllehet a legkevésbé sem érdemelték azt meg.
326. oldal




A kegyelem lényege nem az, hogy ki lett az első és ki utolsó, hanem az, hogy egyáltalán nem méricskélünk. A kegyelmet ajándékba kapjuk Istentől, tehát nem fáradtságos munkával kell kiérdemelnünk – éppen ezt magyarázza Jézus a szőlősgazda szavain keresztül: Barátom nem bánok veled igazságtalanul. Nem egy dénárban egyeztél-e meg velem? Vedd, ami a tiéd, és menj! Én pedig az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. Hát nem szabad-e nekem azt tennem a javaimmal, amit akarok? Vagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?
Nem egyórányi munkabért fizetett ki egyformán mindannyiuknak, hanem pontosan annyit, amennyiben megállapodtak. Tehát azok nem a munkabér miatt háborogtak, hanem a kegyelem botrányos matematikája miatt. Nem tudták elfogadni, hogy a gazda tetszése szerint rendelkezik a pénzével – ha úgy tartja kedve, tizenkétszeres bért fizet akár a naplopóknak is. …
… a történet fő mondanivalója kerüli el a figyelmünket: nevezetesen az, hogy Isten nem fizetséget, hanem ajándékot osztogat. Mivel nincs olyan ember, aki meg tudná közelíteni az Isten által felállított tökéletes mércét, nem az érdemeink alapján fizet. Hiszen ha igazságosan fizetne, akkor egytől-egyig a pokolban kötnénk ki.




Évekbe telt, míg végre ki tudtam szűrni magát az evangéliumot a szubkultúrából, amelybe ágyazva megismertettek vele. Annál szomorúbb viszont, hogy sok barátom idő előtt feladta, és soha nem jutott el Jézusig, mert az egyház kicsinyessége elállta az útját.
236. oldal




A műsort készítő riporter a következő kérdést tette fel a szülőknek:
– Azt már hallották, hogyan vélekedik a többi hívő a fiukról: szégyenteljesnek tartják. Önöknek mi a véleményük róla?
– Nos – felelte Mel édesanyja kedves, reszkető hangon –, lehet, hogy szégyenteljes, de ő akkor is a mi büszkeségünk és örömünk.
Ez a mondat mély nyomot hagyott bennem: ma már a kegyelem megrendítő definícióját hallom ki belőle. Mel White édesanyja pontosan öntötte szavakba, amilyennek Isten lát bennünket, embereket.
Hiszen Isten előtt valamennyien „szégyenteljesek” vagyunk – mindenki vétkezett, és híjával van Isten dicsőségének – ám Isten, bár ez minden logikának ellent mond, valamiképp mégis szeret bennünket. A kegyelem azt jelenti: mi „akkor is” az ő büszkesége és öröme vagyunk.
202. oldal, Harmadik rész - A botrány illat, 13. fejezet - Látásjavító kegyelem




(Billy Graham) Egyik bírálója azzal vádolta, hogy ötven évvel vetette vissza az egyházat. Graham végighallgatta, majd leszegett fejjel azt felelete: „Nagyon szégyellem magam. Hiszen azon igyekeztem, hogy kétezer évvel állítsam vissza.”
324. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Christopher Moore: Biff evangéliuma 89% ·
Összehasonlítás - Walter M. Miller Jr.: Hozsánna néked, Leibowitz! 86% ·
Összehasonlítás - Kenneth E. Hagin: A nőkérdés ·
Összehasonlítás - Kenneth E. Hagin: Az Úr lámpása ·
Összehasonlítás - Marilyn Hickey: Szent Szellem a te segítőd ·
Összehasonlítás - Kenneth E. Hagin: Út a gyógyuláshoz ·
Összehasonlítás - Kenneth E. Hagin: Hogyan fordíts reménytelen helyzeteden? ·
Összehasonlítás - Kenneth E. Hagin: A Szent Szellem ajándékai ·
Összehasonlítás - Kenneth E. Hagin: Hogyan élj Istentől kapott jogaiddal? ·
Összehasonlítás - Kenneth E. Hagin: Mi a hit? ·
Összehasonlítás