Kiégés 36 csillagozás

Philip Roth: Kiégés

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Simon ​Axler számára mindennek vége: a nagy amerikai színész, nemzedékének kimagasló művésze hatvan-egynéhány évesen elveszti varázsát, tehetségét, magabiztosságát. Ráébred, hogy nagy szerepei – Falstaffja, Peer Gyntje, Ványa bácsija – mind „léggé váltak, puszta ritka léggé”. Ha kimegy a színpadra, ostobának érzi magát, nem bízik többé játéka erejében, nem tud belebújni a figura bőrébe, és azt képzeli, kinevetik. Felesége elköltözött, közönsége elhagyta, ügynöke nem tudja rábeszélni, hogy visszatérjen a színpadra.
A megmagyarázhatatlan és félelmetes kiüresedés megrázó leírásába robban bele a másik cselekményszál: a rendkívüli erotikus vágyé, amely olyan kockázatos és abnormális vigaszt nyújt az értelmét vesztett életért, hogy vigasztalódás és megnyugvás helyett a még sötétebb és megrendítőbb vég felé mutat. A végső éjszakába vezető hosszú úton, melyet utánozhatatlan intenzitással és bátorsággal fest le az író, szertefoszlik az élet minden produktuma: tehetség, szerelem,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Európa, Budapest, 2010
102 oldal · ISBN: 9789630790253 · Fordította: Nemes Anna

Enciklopédia 2


Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

>!
fülcimpa
Philip Roth: Kiégés

Ha írónő lennék, így szeretnék könyvet írni. Rövid, velős, érthető, életszagú.
A kiégés 2030-ra népbetegség lesz, ezt jövendölték meg. Nos, én nem értek ehhez, de a tünetei depresszióra hajaznak.
A lényeg, lazítsatok, ne vigyetek haza melót, olykor kapcsoljátok ki a telefont, bulizzatok, ÉLJETEK!

>!
Ciccnyog IP
Philip Roth: Kiégés

Kiégés. Megtörtént velem is, mással is. De sikerült tovább csinálni. Eddig. Ki tudja, mikor jön a következő? És az vajon az utolsó lesz-e? Kin múlik? Min múlik?
Mellbe vágó, fájón ismerős gondolatok egyszerű, „szép”, a lelket egyszerre simogató és tépő mondatokban, sorokban.
Engem megvett, jöhet a következő.

4 hozzászólás
>!
danaida P
Philip Roth: Kiégés

kedves Philip, kiégés ide vagy oda, ezen a szinten ezt azért illet volna (min.) rendesen megírni..
igen, haragszom..

>!
fukszia
Philip Roth: Kiégés

Újra és újra átéltem. A könyvet is és az életemet is. Szembesülés. Fájó, de igaz.

>!
dontpanic P
Philip Roth: Kiégés

Philip Roth tavaly bejelentette, hogy abbahagyja az írást. Ezt a Kiégés elolvasása után valahol meg is értem (ami az utolsó előtti könyve). Hol van ez a Roth A Shylock-hadművelet vagy akár az egy évvel korábban megjelent Düh Rothjától? Sehol. Témájában A haldokló állathoz tudnám hasonlítani, de annál is gyengébb. Nem azt mondom, hogy élvezhetetlen a könyv, mert attól nagyon messze van, és össze is van rakva (a mesterkéltté nem váló patikamérleges adagolásban Roth itt még azért a régi), de nagyon haloványnak éreztem; a szereplőket, a történetet pedig súlytalannak, ügyetlennek.

Persze, egy más nézőpontból mondhatnám azt is, hogy Roth még mindig egy zseni, hiszen éppen a kiégésről írt egy olyan kisregényt, amiben mintha íróként is kiégett volna, mintha az írói folyamatokban vissza akarta volna tükrözni a főszereplő színész kiüresedését. De mégis úgy érzem, hogy nem ez volt a szándék. Ha ez lett volna, akkor valamivel még támogatta volna, a formával esetleg, még kikacsintott volna az olvasónak, hogy „ugye érted, hogy ez az egész csak egy nagy vicc”. De ezt nem tette meg, vagy én nem vettem észre, és a könyv nem is rossz, csak éppen jónak sem jó.

>!
zsoltika P
Philip Roth: Kiégés

Összességében jó, bár eléggé kiszámítható történet. A rövidsége ellenére kiváló karakterábrázolás. És ahogy Rothtól megszokhattuk, nem beszél mellé a hálószobában sem. 4 / 5

>!
Londonna 
Philip Roth: Kiégés

Szégyen vagy sem, könnyeimmel küzdöttem elég erősen, miután becsuktam a könyvet. Főhősünk, a sztárszínész Simon Axler egy szimpatikus fickó, aki egész egyszerűen hatvanon túl belefásult az életébe, s ahogy a cím is mondja, kiégett. Ettől még egyáltalán nem rossz ember ő, csak szerencsétlen módon kicsúszott a talaj a lába alól, és ez a történet arról szól, hogy ezt a hibádzó stabilitást próbálja ismét meglelni valami által. Vagy valaki által. És akkor betoppan az életébe egykori barátai/kollégái lánya, a tőle közel 30 évvel fiatalabb Pegeen. Neki is megvan a maga múltja – cifra múltja – s ez a kölcsönös kiábrándultság tereli össze őket egy párrá. spoiler A kapcsolatuk során erőt adnak egymásnak, új ajtókat nyitnak meg a másiknak és kezd kiteljesedni mindkettőjük életében olyan igazi boldogságféle. A lány szülei azonban mindkettőjüknek fejtörést okoznak, még úgy is, hogy látszólag beletörődtek ebbe a nagy korkülönbségbe. A férfit zavarja, hogy a lány titkolni próbálja őt, később pedig az, hogy egyszer beszélgetésük során elejti: nem tervez, nem biztos, hogy tervez így hosszútávon. Vele…
Én nagyon drukkoltam nekik, még akkor is, ha a nő nem is volt mindig olyan szimpatikus. spoiler spoiler Azt viszont én sem hiszem, amit annyit hangoztattak a szereplők, hogy a lány csak holmi rajongó lett volna, aki csak az ünnepelt sztárt, a színészt látta Axlerben. Én hittem, el akartam hinni (és töretlenül hiszem), hogy az érdeklődése ilyen szempontból őszinte és tényleg a férfinak szól, nem pedig a hírnevének, az ismertségének… spoiler Ez a Roth könyv is nagyon tetszett, szeretem, hogy a szerző előszeretettel nyúl nagy korkülönbségekhez, lelki nyavalyákhoz és olyan dolgokat boncolgat a műveiben, amiken én is gyakorta elmélázok. Sokszor olyan, mintha „magamat olvasnám”…

>!
LeDi P
Philip Roth: Kiégés

Rövid, szomorú és tanulságos ez a könyv. De ugyanakkor bonyolult. Hiányzik Roth humora, mélysége, pezsgése. Helyét átveszi a hanyatlás és az elmúlás témája : elbírjuk vagy nem, hogy lassan nem tudjuk jól elvégezni azt, amiben valamikor nagyon jók voltunk.
Még egy jó Roth könyv.


Népszerű idézetek

>!
Ciccnyog IP

Tudom, semmi sem örök, de nem is vész oda semmi örökre. Kicsit kisiklottál, ennyi.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Simon Axler
>!
Carmilla 

Mindenki meg akarja magyarázni. Megmagyarázni és megítélni. A hátramaradók számára annyira iszonyú az öngyilkosság, hogy meg kell találniuk a módját, hogyan gondolkodjanak róla. Van, aki gyávaságnak tartja. Van, aki bűnnek az életben maradókkal szemben. Egy másik iskola szerint hőstett, a bátorság megnyilvánulása. Aztán ott vannak a puristák. Számukra az a kérdés: indokolt volt-e, megvolt-e rá a kellő ok.

16. oldal (Európa, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: öngyilkosság
>!
Ciccnyog IP

Ha egy férfi egyszerre két nőhöz jut, az sokszor úgy végződik, hogy az egyik nő – okkal vagy ok nélkül – úgy érzi, elhanyagolják, és sírva behúzódik a sarokba.

82. oldal

>!
Carmilla 

A filmekben folyton ölik egymást az emberek, csakhogy ezek a filmek épp azért készülnek, mert a közönség 99,9 százaléka képtelen ilyesmire. És ha ilyen nehéz megölni valaki mást, olyat, akit minden okunk megvolna elpusztítani, akkor képzeljük el, milyen nehéz önmagunkkal végezni.

35. oldal (Európa, 2010)

>!
Ciccnyog IP

Ha valaki egy széteső ember szerepét játssza el, abban szervezettség van és rend; ha önmaga szétesését figyeli, ha saját halálát játssza, az valami más, az csupa iszonyat és rettenet.

10. oldal

>!
Ciccnyog IP

A nyomorúság egy bizonyos szintjén az ember mindent megpróbál, hogy megmagyarázza, mi van vele, még akkor is, ha tudja, hogy ezzel semmit se magyaráz meg, csak fűzi egyik hamis magyarázatot a másik után.

15. oldal

1 hozzászólás
>!
Ciccnyog IP

„Csinálj meg egy pillanatot. Most egyetlen pillanattal foglalkozunk, játszd el a pillanatot, azt játszd, ami ebben a pillanatban működik, aztán menj tovább a következő pillanatra. Nem számít, hova jutsz. Ne törődj vele. Csak menj sorra, pillanat, pillanat, pillanat, pillanat. A lényeg, hogy benne legyél a pillanatban, és ne foglalkozz a többivel, ne érdekeljen, mi jön azután. Mert ha egy pillanatot megoldasz, már bárhová tovább tudsz lépni."

29-30. oldal

>!
Carmilla 

Talán nem tudja, de az, hogy akkor életben maradtam, annak is köszönhető, hogy maga meghallgatott, és ahogy meghallgatott.

34. oldal (Európa, 2010)

>!
csillagka P

…úgy kéne tenni, mintha egy színdarabban lenne öngyilkos. Egy Csehov-darabban. Mi is lehetne alkalmasabb? Ezáltal visszatérne a színjátszáshoz, s amilyen nevetséges, kitaszított, gyenge kis nyomoronc most, egy leszbikus tizenhárom hónapos tévedése, ez a feladat minden erejét mozgósítaná.

102. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Simon Axler
>!
Ciccnyog IP

Semminek nincs igazi oka – mondta a doktornak. – Hol veszítünk, hol nyerünk, csupa szeszély az egész. A szeszély mindenhatósága ez. A balszerencse valószínűsége. Igen, a megjósolhatatlan balszerencse hatalma.

17-18. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései
Stephen King: Atlantisz gyermekei
Mark Helprin: Téli mese
Patrick Ness: Soha nincs vége
Jeffrey Eugenides: Egy test, két lélek
Nicola Yoon: Minden, minden
Stephen King: Titkos ablak, titkos kert
Stephen King: A Napkutya
Jack Kerouac – William S. Burroughs: És megfőttek a vízilovak
Carson McCullers: Egy aranyszem tükrében