Northern ​Lights (His Dark Materials 1.) 39 csillagozás

Philip Pullman: Northern Lights Philip Pullman: Northern Lights Philip Pullman: Northern Lights Philip Pullman: Northern Lights Philip Pullman: Northern Lights Philip Pullman: Northern Lights Philip Pullman: Northern Lights Philip Pullman: Northern Lights Philip Pullman: Northern Lights Philip Pullman: Northern Lights Philip Pullman: Northern Lights Philip Pullman: Northern Lights

There are worlds beyond our own – the Compass will show the way…

The first novel in Philip Pullman's epic His Dark Materials trilogy is now the stunning motion picture The Golden Compass made by New Line Cinema and Scholastic Media.

When Lyra is given the strange and secret alethiometer, she begins an extraordinary journey that will take her to the frozen land of the Arctic, where witch-clans reign and ice-bears fight. The destiny that awaits her will have immeasurable consequences far beyond her own world…

The Golden Compass címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1995

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Scholastic, London, United Kingdom, 2019
448 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781407198705
>!
Scholastic, New York, 2017
398 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781407186108
>!
Scholastic, New York, 2015
448 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781407154169

6 további kiadás


Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Lyra Belacqua · Lord Asriel


Kedvencelte 7

Most olvassa 5

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

>!
brigi11 P
Philip Pullman: Northern Lights

Csak azért nem 5 csillag, mert nem szeretem Lyra-t. Ha ezt a tényt nem veszem számításba ez a könyv egy tökéletes kezdő kötet, minden benne van, ami miatt én szeretek olvasni.Teljesen elvarázsolt ez az alternatív világ, tele érdekes gondolatokkal, lényekkel, népekkel, az utolsó csavartól meg teljesen tátva maradt a szám. Igaz sok minden még nem teljesen világos, rengeteg kérdés maradt bennem, amire remélem, ahogy halad a történet meg fogom kapni a válaszokat. Nagyon bízom a folytatásokban.
A filmet nem láttam, de a sorozatot (amiben James McAvoy fogja Lord Asrielt játszani) tűkön ülve várom.

>!
Bogas P
Philip Pullman: Northern Lights

Egy újabb értékelés, amit kezdhetnék azzal, hogy amikor @Bori_L-lel moziba mentünk, és a film borzasztó volt… De tényleg, méltatlanul rossz filmet sikerült forgatni körülbelül a könyv háromnegyedéből (a végét egyszerűen lehagyták). Inkább ne is beszéljünk róla.
Vagy kezdhetném azzal, hogy milyen romantikus körülmények között tettem szert rá… Csak sajnos semmi romantikus nem volt benne. Oxfordban vettem, és @blackett körülbelül már háromszor végigjárta a boltot, mire végre eldöntöttem, hogy megveszem a trilógiát, és elfoglalja a bőröndömben a szétázott tornacipőm helyét.
Vagy végre bevallhatnám, hogy én igazából ezt a részt ismertem, mert olvastam, csak nem normálisan, hanem összevissza, bele-belekapva, mert akkoriban (éretlen zöldfülűként) még nem tetszett.
Cserébe most viszont annál jobban, és csak azt sajnáltam, hogy a korábbi próbálkozásommal lelőttem az összes drámai fordulatot. (Ahhoz képest, hogy nem tetszett, és azóta, tehát jó tíz éve meg sem piszkáltam, teljesen jól emlékeztem rá – azt hiszem, ezt hívják úgy, hogy maradandó történet.) Máshonnan nézve: volt mire várni! Az összes jó fordulatnak már oldalakkal előre örülhettem.
Ez a regény gazdag. Nemcsak fordulatokban, de ötletekben (gondolok itt remek ötletekre a szerző részéről és elborzasztó cselekedetekre a karakterek szintjén) és leírásokban is. Milyen már, hogy úgy írja le egy épület, egy intézmény nagyszerűségét, hogy szinte az árnyékában érzem magam?! A szókincsemet azért keményen próbára tette; általában lusta vagyok szótárazni, ha a szövegkörnyezetből is megértem, mi van, de itt előfordult, hogy csak azért kikerestem egy-egy szót, nehogy veszítsek a szöveg teljességéből.
És mi volt a szövegen kívül (belül) még teljes? A szereplőgárda. Hogy mennyire valóságos, szerethető-utálható/"nem tudod, hogy szeressed vagy utáljad" itt mindenki! Lyra sem valami időzített szerencse lánya, akit felhúznak és gondtalanul halad a befejezés felé, nem, nagyon is sok akadályba ütközik, és azokból kénytelen kidumálni, kihazudni, kitrükközni magát. Dicsekszik is rendesen spoiler; ráadásul kalandvágyó, kíváncsi és nem fél összekoszolni magát.
Tanulság magamnak: a jó dolgokra érdemes időt szánni, hosszú éveket, amíg benő a fejem lágya, hogy élvezni tudjam őket.

3 hozzászólás
>!
ddani P
Philip Pullman: Northern Lights

Ötletes, izgalmas, felnőtteknek épp úgy tartalmas olvasás mint YA fiatalabbaknak. És végre használom az e-olvasót is, ami ilyenkor pont olyan letehetetlen mint a nyomtatott könyv. A trilógia nyilván még 2 kötetből áll, és ez a világ, a sztori, a szereplők, az izgalom és a meghatódás is követeli a folytatást!
Ritkán élem bele magam ennyire az érzelmi katarzisokba, azt hiszem Pullman egészen zseniális allegóriát talált a daemon-ember kötelékben, nemcsak szemléletes eszköz, működik is. A metafizikai fejtegetések is jól elvannak a regény cselekményével, kellenek is a mélyrétegek, meg van is mireföl rétegezni. A szöveg nyelvileg is nagyon gazdag, még a legpörgősebb akció közben is kivívja magának a figyelmet egy-egy közbevetett leíró félmondat vagy töltelékbekezdés, mert egyszerűen figyelemreméltó az egész. Valódi meseszereplőkben, drámában, kultúrantropológiai és tudománytörténeti igényű mesevilág-kiszínezésben, steampunk és fantasy jólirányzott ötvözésében tűnik ki a His Dark Materials-trilógia: már a káprázatos fényű indítással sokat markol, és ez az erős kezdés még sokat is ígér. Engem máris meggyőzött, folytatom is, amíg csak van még belőle betű!

>!
Cendrillon0002
Philip Pullman: Northern Lights

Már a felénél elkezdtem várni, hogy meg legyenek a folytatások. Ez nagyon jó volt. Történelem faktos gimnazistaként baromi érdekesnek találom az alternatív történelmi környezetet, ahol bár meghatározó szerepe van az egyháznak, a szereplők nem kimondottan vallásosak. Hihetetlen fantáziája van a szezőnek és a kontextusban úgy ír állatként sétáló lélekdarabokról, igazságmérő eszközről,hogy nem érzem erőltetettnek.
A végén a filozófiai eszmefuttatás nagyon érdekes volt, de egy kicsit összecsapottnak éreztem.
Lyra pedig hiába kicsi, a szokásos ábrázolástól eltérően nem annyira gyermeki tisztaságot jeleníti meg vele az író.
És nagyon igényesen van megfogalmazva.

>!
Noro
Philip Pullman: Northern Lights

Miért nem mondta nekem senki, hogy ez a könyv alternatív történelem? Miután Kálvint pápává választották, az egyház átszerveződött és számos mindennapi tevékenység fölött is befolyást szerzett. Ezzel együtt a világ lakói nem tűnnek különösebben vallásosnak…
A természet azonban ettől függetlenül is mintha más törvényeknek engedelmeskedne, mint amiket mi ismerünk. Szerintem ezt hiba lenne „mágiának” nevezni (állítom ezt annak ellenére, hogy egy-két alkalommal a szerző maga is használja a szót), az itt élők ugyanis nem így tekintenek rá. Mind a „természetes”, mind a (számunkra) „természetfeletti” jelenségekkel az elméleti teológia tudománya foglalkozik. A világ működéséből például egészen természetesen következik, hogy az emberek lelke egy különálló testben manifesztálódik – és ez már a Bibliájukban is szerepel, vagyis kétségtelenül mindig így volt. Engem speciel sokkal jobban megleptek a daemonoknál a medvék: ők mintha szabályosan egy másik világból léptek volna ki (ami nem kizárt, tekintve, hogy lakóhelyük, az északi-sarkvidék körül a világokat elválasztó fal valamiképpen elvékonyodik).
Egy másik pontatlanul szó, amit megyőződésem szerint pontatlanul szokás rásütni, az a steampunk. Igaz, hogy a világ kissé régimódinak hat, de ez itt elsősorban nem technológia, hanem a (vallásos, illetve abból fakadó) világnézet miatt van így.
Mindezt egyébként nem olyan könnyű kihámozni a könyvből, mivel végig belső nézőpontból mutatja az eseményeket. Én azonban kifejezetten szeretem a sorok között kutatni az események hátterét. És Pullman úr ötletei most felkeltették az érdeklődésemet.

>!
Papusz P
Philip Pullman: Northern Lights

Ha egy könyvet csakazértis befejezel hajnali kettőkor, az nem lehet nagyon rossz. Félálomban még azon töprengtem, hogy ha vannak párhuzamos univerzumok, és át lehet mászkálni egyikből a másikba, akkor valahogy át lehet jutni oda is, ahol vannak daimonok, és ahol van Iorek Byrnison is, ami még jobb, imádom azt a medvét :)

>!
negyvenketto P
Philip Pullman: Northern Lights

Az az érzésem, hogy van ebben a könyvben néhány logikai baki, meg néhol túlságosan kiszámítható, de olyan sodró lendületű hangoskönyvet készítettek belőle (a szerző a narrátor és minden szereplőnek saját hangja van – és igen, ez hangoskönyv, nem rádiójáték), hogy az ember igazán nem ér rá ilyesmin töprengeni, csak hagyja, hogy beszippantsa a történet.

12 hozzászólás
>!
obietero
Philip Pullman: Northern Lights

Egy gyerekmese felnőtteknek? Vagy fordítva?

Igazán akartam szeretni ezt a könyvet. De tényleg. Szeretni akartam Lyrát, a medvéket, a daemonokat, az egész – steampunkos, de azért igazán mégsem – világot. De valahogy nem találtunk egymásra.

Az olvasási élmény és flow legnagyobb akadálya az volt, hogy angolul olvastam, és hát kevés dolog van, ami problémát okozna, de a tájszólások, (vagy minek nevezzem) és az egyéb beszélt nyelv írott formában való fogyasztása ezek közé tartozik. Nem bírtam leállítani az agyam arról, hogy Lyra és a gypsyk minden egyes mondatát ki ne javítsam fejben. spoiler Mert hogy a tizenéves, utcán nevelkedett Lyra bizony nem épp irodalmi angollal fejezi ki önmagát. Szóval nyelvtanilag nem volt egy kényelmes olvasás. Ezért kezdő angolul olvasóknak semmiképp nem ajánlom.

A másik kizökkentő tényező volt, hogy nem tudtam eldönteni, mit olvasok, hogyan viszonyuljak hozzá. Jó, ez így hülyén hangzik, hát olvasok, amit olvasok, minek kategorizálni. De mindig, mikor beleéltem magam a cuki gyerekmesébe, jött valami brutális ellenpont, öldökléssel, halálokkal és totál SZÍVTELEN szereplőkkel. Hihetetlen, mennyire hiányzott az érzés ebből a világból. Sebaj, felfogtam egy durva történetnek, mégsem gyerekeknek való ez, hiába gyerek a főszereplő, de ekkor meg megint visszasüllyedtünk a mesevilágba. Teljesen hullámvasút érzetem volt, és emiatt nem bírtam szépen elsüllyedni a történetben. És ez a kétsíkúság végig érezhető a könyvben, egy gyerek nézőpont közé random beszűrődnek a tudományos, vallási gondolatok, amik viszont nincsenek rendesen kifejtve, mert mégis csak gyerek nézőpontból kell lenyomni a torkunkon.

A harmadik az egész Dust és az Alethiometer kérdése, ami úgy érzem nincs végigvezetve, rendesen kibogozva, de ez a következő részekben még sokat javulhat.

Szóval a könyv egy hatalmas kérdésként maradt bennem. Mit olvastam, és kinek, milyen célból írták??

3 hozzászólás
>!
Lagos
Philip Pullman: Northern Lights

Várom a következőt, nem gondoltam volna, hogy ennyire fog tetszeni :)

1 hozzászólás
>!
mcginnis
Philip Pullman: Northern Lights

Bevallom, féltem egy kissé, hogy berozsdásodott a képzelőerőm, beszürkültem, és már csak a mindennapi mesék kötnek le, meg az olyan hozzám hasonló karakterek, akik behétköznapozták a kezüket, megöregedtek és kiöregedtek. Aztán jött ez a nagyon furcsa mese zeppelinekkel, aurórával, panserbjørnökkel (Panserbjørn! Aki ezt a szót kitalálta, annak valami díjat, most.), boszorkányokkal és olyan atmoszférával, amik meggyőztek arról, hogy valahol legbelül még mindig gyerek vagyok, és őszintén szólva, remélem az is maradok örökre.
Köszönöm az élményt, jöhet a többi.


Népszerű idézetek

>!
Papusz P

„That's the duty of the old,” said the Librarian. „to be anxious on behalf of the young. And the duty of the young is to scorn the axiety of the old.”

>!
Papusz P

„We are all subjects to the fates. But we must all act as if we are not,” said the witch, „or die of dispair.”

Fog and Ice

Kapcsolódó szócikkek: végzet
>!
Papusz P

But you cannot change what you are, only what you do.

Fog and Ice

>!
Bogas P

„The Aurora!”
Her wonder was so strong that she had to clutch the rail to keep from falling.
The sight filled the northern sky; the immensity of it was scarcely conceivable. As if from Heaven itself, great curtains of delicate light hung and trembled. Pale green and rose-pink, and as transparent as the most fragile fabric, and at the bottom edge a profound and fiery crimson like the fires of Hell, they swung and shimmered loosely with more grace than the most skilful dancer.

Armour

>!
Bogas P

The dark quadrangle was still full of the chill night air. Overhead the last stars were still visible, but the light from the east was gradually soaking into the sky above the Hall. Lyra ran into the Library Garden, and stood for a moment in the immense hush, looking up at the stone pinnacles of the Chapel, the pearl-green cupola of the Sheldon Building, the white-painted lantern of the Library. Now she was going to leave these sights, she wondered how much she'd miss them.

The Alethiometer

Kapcsolódó szócikkek: Lyra Belacqua
>!
Bogas P

„That's the duty of the old,” said the Librarian. „to be anxious on behalf of the young. And the duty of the young is to scorn the axiety of the old.”
They sat for a while longer, and then parted, for it was late, and they were old and anxious.

The Idea of North

>!
kedaiyun

The nurse was about as old as Mrs Coulter, Lyra guessed, with a brisk, blank, sensible air; she would be able to stitch a wound or change a bandage, but never to tell a story. Her daemon (and Lyra had a moment of strange chill when she noticed) was a little white trotting dog (and after a moment she had no idea why it had chilled her.)

240. oldal

>!
kedaiyun

Lyra and her daemon moved through the darkening Hall, taking care to keep to one side, out of sight of the kitchen.

(első mondat)


A sorozat következő kötete

His Dark Materials sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

J. K. Rowling: Harry Potter and the Prisoner of Azkaban
Diana Wynne Jones: Howl's Moving Castle
C. S. Lewis: The Lion, the Witch and the Wardrobe
Ransom Riggs: Hollow City
Sage Blackwood: Jinx
Rick Riordan: The Serpent's Shadow
Christopher Paolini: Eragon (angol)
Jules Verne: A Journey to the Centre of the Earth
A. E. Colmer: The Lost Boy
Neil Gaiman: Coraline (angol)