!

A ​titokzatos kés (Az Úr Sötét Anyagai 2.) 403 csillagozás

Philip Pullman: A titokzatos kés Philip Pullman: A titokzatos kés
Könyvtár

Lyra az előző kötet végén átlép egy ismeretlen világba. A kísérteties, elhagyatott városban egy fiúval találkozik. Will és Lyra sorsa szorosan összefonódik: közösen kell megszerezniük egy rejtélyes erővel bíró tárgyat: a titokzatos kést. Sokan ölni is képesek lennének azért, hogy megkaparinthassák…

Eredeti mű: Philip Pullman: The Subtle Knife

Eredeti megjelenés éve: 1997

Tartalomjegyzék

>!
Alexandra, Pécs, 2007
334 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633702338 · Fordította: Borbás Mária
>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2002
328 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635477716 · Fordította: Borbás Mária

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Pantalaimon · Lyra Belacqua · Serafina Pekkala · Lee Scoresby · Will Parry


Hirdetés

Kedvencelte 79

Most olvassa 16

Várólistára tette 125

Kívánságlistára tette 124

Kölcsönkérné 3

Elcserélné vagy eladná

>!
2.500 Ft ★★★★★ Eladó
dirceu könyve Philip Pullman: A titokzatos kés
>!
1.200 Ft ★★★★★ Eladó
gflora könyve Philip Pullman: A titokzatos kés

Kiemelt értékelések

+
>!
TiaManta
Philip Pullman: A titokzatos kés

Nem irigylem Lyra-t. Annyi minden nyugszik kicsi vállain, csoda hogy nem omlik össze, főleg ilyen fiatalon. Már az első résznél is néztem nagyokat milyen sokat képes beszélni, most ezt duplán éreztem, mintha nem hagyna időt senkinek gondolkozni csak mondja, mondja. És a mi még meglepőbb hogy ez most sem zavart. Nem egy idegesítő dumagépnek látom, hanem egy nagyon erős akaratú kislánynak, akinek még fel kell nőnie, de kíváncsi vagyok rá kivé válik.
Új szereplőként Will is kifejezetten jól sikerült. Együtt tudtam érezni vele. Viszont nekem nagyon hiányzott Iorek Byrnison, és mintha Pan se lenne a régi. Viszont még minden nagyon profin van felvezetve a cselekmény szerintem, pár apróbb rész kivételével amit néha mire észrevettem nem is emlékeztem, mert elkalandoztak a gondolataim.
Lord Asrielt az elsőben nem szerettem meg, de nem sok választja el őrültségtől Miss Colutertől. Mindkettőnek van valami súlyos komplexusa, ami miatt csak fő gonoszként tudok gondolni mindkettejükre.

+
>!
Felixa P
Philip Pullman: A titokzatos kés

Az eleje kissé untatott, de leginkább attól akadtam ki, hogy Serafina Pekkala neve állandóan így, ilyen hivatalos formában szerepelt végig. Will megjelenése határozottan jót tett Lyranak. A párhuzamos világok közötti ide-oda mászkálás izgalmasnak mutatkozott.
Az én daimónom továbbra is macska lenne…

+
>!
Szentinel
Philip Pullman: A titokzatos kés

Jóval izgalmasabb volt az első epizódnál. Lyra karakterének jót tett, hogy kapott maga mellé egy társat Will Parry képében, aki enyhén pszicho természetével hamar a szívemhez nőtt. Ketten egész jó párost alkottak. Ahogy haladtam vele előre, azt gondoltam, hogy ez a könyv az egyik legjobb, amivel a közelmúltban dolgom volt… aztán elértem az utolsó harminc oldalra, ami majdnem az egész élményt lerombolta.

Nagyon rövid idő alatt nagyon elsötétült A titokzatos kés, és olyan kilátástalan véget ért, hogy még mindig szaporán pislogok, ha eszembe jut. Az első rész is elég nyíltan ért véget, így számíthattam volna az író efféle húzásaira. VISZONT! Történt még valami, amit nem igazán tudtam hova tenni.

Eddig is érezhető volt némi kiábrándultság Pullman hangjából az egyházak felé, de arra nem számítottam, hogy ide fogja kikötni azt a bizonyos hajót. Ha A borostyán látcső vége az lesz, amit tippelek neki, akkor máris megbántam, hogy elkezdtem ezt a sorozatot. Nagyon nagy szűklátókörűségre vallana, ha az író kihagyná azt a plot twistet, amit én a helyében meglépnék. Majd kiderül.

Egy könyv még hátravan. Imádkozom, hogy ne igazolódjanak be a sejtelmeim.

+
>!
Zsuzsanna_Makai
Philip Pullman: A titokzatos kés

Ez a rész szerintem kb ezerszer jobb volt, mint az előző. Amint túljutottam az első kínkeserves 150 oldalon, elkezdett érdekes, izgalmas, és odafigyelős lenni. A párhuzamos világok pedig kifejezetten elképesztően jóra sikerültek.
Lyrát ebben a könyvben csak az első 100 oldalon utáltam, utána már nem volt annyira vészes. Érdemes elolvasni.

+
>!
Mazsola_78 P
Philip Pullman: A titokzatos kés

Eseménydúsabb, mint az első kötet, egyre jobban kibontakozik a felépített világ.
De Lyra-t továbbra sem sikerült megszeretnem valamiért, pedig sokat fejlődik a jelleme, de mégsem került hozzám közel.
Maryt viszont szerettem végig. :)

+
>!
Adrirawia 
Philip Pullman: A titokzatos kés

Fantasztikusan öt csillagos értékelés. Sokkal több benne a kaland, fordulatos és… Bámulatos!
Izgalmasabb volt mint az első könyv, Lyrát kezdem megkedvelni. Illetve egy másik szereplőt is kezdtem megkedvelni, de olykor az írók kegyetlenek…
Will pedig nagyszerű szereplő volt.
Amikor véget ért a könyv, csak annyit tudtam kérdezni: Miért? Miért pont ez a vége?
Miért nem lehetett azt a boszorkányt távol tartani Willtől? (spoileres dolgok miatt nem írom le)
Remélem, hogy az én daimonom egy medve, bár ahogy olvastam a könyvet, nem láttam, hogy bárkinek ilyesfajta lett volna a daimonja.
Általában kígyó, aranymajom, hópárduc, de ezeknél nagyobb annyira nem volt.
Szóval nagyon tetszett a könyv :3

+
>!
Vivogle
Philip Pullman: A titokzatos kés

Azt szokták mondani, hogy sorozatokban a második részek a leggyengébbek. Na, nekem ez most kivétel volt. Annyira tetszett, és annyira élveztem!
Will nagyon szimpatikus volt, és jó párost alkottak Lyrával. Egyikük sem egy érzelgős típus, mégis voltak érzelmeik és jól is ábrázolta ábrázolta őket Pullman – ezt hiányoltam ez első részből. Illetve talán inkább azt, hogy belőlem nem váltott ki érzelmeket, olyan semleges volt az egész történet és a szereplők. Na, most viszont beszippantott:hol dühöngtem, hol összeszorult a szívem, hol pedig megmelengette egy jelenet.
A többi szereplőt is kedveltem, érdekesek voltak az újak és tetszett, hogy a régieket jobban megismerhettük, már őket sem csak távoli idegeneknek éreztem.
Kifejezetten tetszett a világ is, amit Pullman alkotott, ebben a részben még nem éreztem azt a mérhetetlen egyházellenességet sem, amit a harmadikban, így élveztem, hogy új megvilágításból értelmezi a jól ismert teremtéstörténetet.
De amit a legjobban értékeltem, az a cselekmény volt: Pullmannak nem erőssége a dinamikusság, az első részt untam is eléggé, úgyhogy nem számítottam túl nagy kunsztra. Ezzel szemben A titokzatos kés olyan izgalmas volt, és úgy pörögtek az események, hogy csakúgy kapkodtam a fejem! Szerintem jól szemlélteti ezt az, hogy 5 nap alatt kiolvastam, míg az első részhez kellett egy hónap.
Ezek után nagyon sajnáltam, hogy az utolsó rész olyan lett, amilyen, de erről majd bővebben ott.

+
>!
AnnaSz
Philip Pullman: A titokzatos kés

Izgalmas könyv volt, bár – valamilyen megmagyarázhatatlan okból – nekem teljesen más élményt nyújtott, mint az első. Ugyanakkor imádtam. Az egymás mellett létező világok gondolata valahogy mindig izgalmas volt számomra…
Kicsit döcögősen indult, nem kötött le 100%-ig. (Valamiért úgy érzem Pullman nem erős az izgalmas kezdések terén.) De ahogy az lenni szokott az események felgyorsultak, a könyv beindult én pedig letenni sem bírtam. (Kivéve pár alkalmat, amikor muszáj volt, mert utazókönyv révén nem akartam mindenhova magammal vinni, nehogy baja legyen.)
Nem kezdem el szereplőkre lebontva elemezni az egészet, bár Lyra és Will hűsége, állhatatossága és kitartása mindenképpen figyelemre méltó. Ilyenkor tanulhatja meg az ember, hogy hiába a csapzott külső és a rossz modor, sokkal többet érnek ők, mint bármennyi modoros és gyönyörű Mrs. Coulter.
A vége pedig megdöbbentő. Nem tudom mi váltotta ki az íróból ezeket az érzéseket, hogy ilyen szemszögből írjon az egyházról, de igen érdekes milyen irányba viszi el az egész művet. Számomra kissé olyan, mintha a határokat feszegetné, azt próbálná kitalálni meddig is lehet elmenni egy ilyen gondolattal anélkül, hogy felháborodást keltene. Persze, ez csak egy regény. De a maga kategóriájában szerintem kiemelkedő.

Ui.: Bár azért vannak homályos foltok, a Por dolgot még mindig nem igazán értem..
Uui.: A könyvért köszönet @bevi-nek! :)

+
>!
Tigrincs
Philip Pullman: A titokzatos kés

Szinte 2 nap sem kellett a végéig… Egész egyszerűen nem lehet letenni, akkor is foglalkoztatott, amikor nem olvastam éppen. Szereplőt nem gyülőltem még úgy, mint Mrs Coultert… :) Borzadály az a nő.

2 hozzászólás
+
>!
csillagka P
Philip Pullman: A titokzatos kés

Egyre kíváncsibb vagyok mi fog ebből a végén kisülni. Egy lépés erre, egy lépés arra, a világ forrong, már a többi is, és szegény gyerekek vállán nyugszik a világegyetem, mint Atlaszok tartják a sorsunkat a kezükben.
Nagyon hiányzott Iorek , az első részben messze kedvenc szereplőm, Lyra egyik legszebb név amiről olvashattam kicsit kezdi felfogni milyen hatalmas erők játékszerrévé vált.
Willi szimpatikus ifjú, kíváncsi leszek megismerkedik e a daimónjával, és mit szól hozzá.
Az egész valahogy sokkal sötétebb mint a HP, olyan Gyűrűk ura szerű, bár abban valahogy kicsit több volt a szépség, itt sokkal több a gonosz, vagy még ismeretlen erő.
Kicsit még túl nagy a homály, remélem a végére ki fog sütni a nap mert ebben a ködös világban nagyon fáztam.
Az első rész több érzelmet váltott ki, itt viszont jobban megírt a cselekmény, ha a kettő ötvöződik lehet még öt csillagos is az utolsó rész.

>!
Alexandra, Pécs, 2007
334 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633702338 · Fordította: Borbás Mária
2 hozzászólás

Népszerű idézetek

+
>!
SophieOswald P

(…) márpedig nincs frusztráltabb természetfilozófus, mint a csillagász a ködben.

128. oldal

+
>!
Marsie

Az élet nehéz, Mr. Scoresby, mégis ragaszkodunk hozzá.

289. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lee Scoresby
+
>!
DZSUDZSEE

Végül is csak egyetlenegy világ volna, amely a többi világról álmodik?

+
>!
george08

Ki ez a fiú? – kérdezte Lyra. Barát vagy ellenség?
És az aletiométer válaszolt: Gyilkos.
A válasz láttán Lyra megkönnyebbült.

+
>!
SophieOswald P

– Neked is van daimónod – jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon a lány. – Csak éppen benned van.

29. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lyra Belacqua · Will Parry
+
>!
ppayter

– (…)Ha van is még több szabály, elfelejtettem, s ha elfelejtettem, bizonyára nem fontos. (…)

8. fejezet - Az Angyalok Tornya

+
>!
Ildó 

És mintha a maguk tükörképét látnák egymás arcán. Will sokáig emlékezett erre a pillanatra.

62. oldal

+
>!
Adrirawia 

És ekkor Serafina Pekkala megértett valamit, amire a boszorkányoknak nem volt szavuk: a zarándoklat lényegét. Megértette, hogy miért vártak ezek a lények ezer meg ezer esztendőt, s miért tettek meg hosszú-hosszú utakat, hogy valami fontosnak a közelébe jussanak, és hogy ezentúl más érzés tölti majd el őket, mert egy darabig annak a fontos valaminek a közelében lehettek. Erről beszélt most ezeknek a teremtményeknek a pillantása, erről tanúskodtak ezek a fényből szőtt gyönyörű vándorok, akik körülállták a maszatos arcú, kockás szoknyájú kislányt meg a sebesült kezű fiút, aki álmában összevonta szemöldökét.

283-284. oldal, 13. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Serafina Pekkala
5 hozzászólás
+
>!
Lolle

– Repülnöm kellet – mondta Grumman –, hát hívattam magát, és tessék: repülök.

289. oldal

+
>!
Adrirawia 

Vitatkozhatsz minden egyébbel, de magad természetével nem szállhatsz vitába.

329. oldal


A sorozat következő kötete

Az Úr Sötét Anyagai sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Catherine Fisher: Incarceron
J. R. R. Tolkien: A hobbit
C. S. Lewis: A varázsló unokaöccse
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Jonathan Stroud: Ptolemaiosz kapuja
Joss Stirling: Lélektársak – Crystal
Darren Shan: A végzet szentélye
Darren Shan: A vámpír herceg
Samantha Shannon: Csontszüret
Neil Gaiman: A temető könyve