Szabad ​Albemuth Rádió 102 csillagozás

Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió

Az 1960-as évek végén egy tehetségtelen, paranoiás ember jutott be a Fehér Házba, és egész Amerikát gonosz háborúra uszította egy képzelt belső ellenség ellen. Philip K. Dick – aki ezúttal szereplője saját regényének – azon igyekszik, hogy ne legyen ő is a háború áldozata. Közben a legjobb barátja, Nicholas Brady egy földönkívüli entitás adását fogja, aki talán maga Isten, és azt akarja tőle, hogy döntse meg az Elnök rémuralmát.
Posztumusz megjelent regényében Philip K. Dick a Kamera által homályosan és a Valis regényeinek témáját összeolvasztva, vad, szenvedélyes művet alkotott, amely az Egyesült Államok történetének egy alternatíváját kínálja. A Szabad Albemuth Rádió fojtogatóan izgalmas, komoran humoros, és annyi összeesküvés-elméletet vonultat fel, hogy az még a legedzettebb paranoiást is megbizsergeti.

Eredeti cím: Radio Free Albemuth

Eredeti megjelenés éve: 1985

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Philip K. Dick Agave Könyvek

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2009
228 oldal · ISBN: 9789639868298 · Fordította: Pék Zoltán

Enciklopédia 3


Kedvencelte 9

Most olvassa 4

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 44

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió

Aki hagyományos sci-fit vár – bizony csalódni fog! Pedig PKD ez a könyve mintegy összegzése korábbiaknak, egy himnusz a szabadságról. A szerző – aki szerepel is a történetben – a kötetben az 1980-as évek Egyesült Államok-béli alternatív történetét írta, amelyet épp egy diktátor ural. Kormányunk és vezetője lehet, hogy PKD-fan is, mert számos ötlet visszaköszön, hogy hogyan lehet korlátozni, manipulálni, elnyomni és megalázni a népet. Jövőbelátó írás – s míg Amerikában alternatív történelem, másutt egyeseknél akár útmutató tankönyv is lehetett. Minden esetre – épp ezért – kötelező olvasmány mai magyaroknak!

Buzánszky_Vírus_Dávid>!
Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió

Mint már fejtegettem, talán ez PKD legjobb könyve.
Persze, én elfogult vagyok, az első könyvem a Valis volt, ez pedig a kistestvére. A Valis regényesebb verziója. Nem szakítja meg a történetet a sok filozófia, exegézis részlet, nem teszi töredezetté az olvasást, nehézzé az értelmezést. Mondanám, hogy kevésbé személyes, de ez nem igaz, csak jobban beleágyazódik a sztoriba.
Ebben a regényben Dicknek minden erőssége, stílusjegye megvillan. Halmozottan.
A mértékeket is jól eltalálta, bár azért kicsit talán egy ponton túlságosan belemerül a saját élményeinek szinte leplezetlen értelmezésébe, de ez számomra persze pozitívum.
Ebben a könyvben is szerepel az író, de itt nem ő éli át azt, amit átélt spoiler, hanem egy másik karakterrel történik meg az egész, amit ő csak kívülről figyel.
A Kamera által homályosan paranoid háttérérzete társul a Valis valóságkeresésével.

Aztán itt van ez a dolog, hogy azt csinálja a regénnyel, amiről szól a történet.
spoiler
Emellett a könyvben szereplő Dick viccesen sokszor elmondja a barátjának, hogy hát ő csak sci-fi író, sosem csinálna ilyet, és abszolút nem hisz abban a sok zagyvaságban, amit összefirkál. Naja.
Csakhogy aki olvasta a Valist, annak nem újdonság, hogy kit takar Ferris F. Fremont személye. Tudjuk, hogy sok dolog megtörtént vele, amit beleszőtt ebbe a történetbe. Nagyon jól tudjuk, hogy Dick üzenni akar nekünk.

Ez a könyv egy enyhén leplezett segélykiáltás a világnak, hogy vegyük észre, mi történik. Vagy legalábbis mi történik szerinte. Vagy, hogy Valis történik. Vagy mi történik Valis szerint.

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2009
228 oldal · ISBN: 9789639868298 · Fordította: Pék Zoltán
kvzs P>!
Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió

Kicsit hidegrázós élmény volt olvasni a könyvet, ugyanis Fremont rendszere, és az őt kiszolgáló szervezetek kísértetiesen ismerősek voltak. Emellett még ott volt PKD, mint szereplő, aki nagyon furcsa, de a saját leírásában teljesen normálisnak tűnt…
Nem tudtam néha eldönteni, hogy az összeesküvés elmélet vagy az idegen invázió értelmezés helytállóbb, de talán pont az tetszett nagyon, hogy egyik válasz sem egyértelmű, és a regény végén is hatalmas kérdőjelek maradtak a fejemben.
Az biztos, hogy PKD-től ez sem egy egyszerű, könnyed könyv, szóval csak az vegye a kezébe, aki szereti, ha kicsit megdolgoztatják.

Noro>!
Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió

De most tényleg, Phil, nálad furább könyveket senki nem ír az Államokban… ja, bocsánat, ez az idézetek közé megy :) Annyi biztos, hogy ebből a regényből Dick öniróniája marad meg bennem a legerősebben. Ha igaz valami is mindabból, amit életrajz címén a szerzőről összehordanak, akkor szinte komikus, hogy a könyvbeli önmagát mennyire hétköznapi fickónak ábrázolja, miközben minden furcsaságot a VALISsal beszélgető Nickre testál.
Az Albemuth egyébként a képtelen teóriák és összeesküvés-elméletek tárháza. Kérdés, hogy az elnyomás idején ezek vajon eszképista megnyilvánulások-e az átlagember részéről, vagy épp ellenkezőleg, elmélyítik az általános paranoiát? Én felváltva éreztem mindkettőt, ami kissé tragikomikussá tette a regényt. Néha úgy érződik, mintha egy félig kidolgozott ötletgyűjtemény lenne: a szereplők maguk is csak játszanak az ötletekkel, ami végül azt eredményezi, hogy az olvasó az utolsóként elfogadott(?) megoldásban is kételkedve teszi le a könyvet. Ha ez szándékos, akkor igen ravasz…

Isley IP>!
Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió

A nyilvánvaló üzeneten kívül nehéz megmondani, hogy mit is gondoljon az olvasó erről a regényről, minthogy amikor épphogy esélye lenne egy gondolatnak rögzülnie a fejünkben, Phil és Nicholas, a két főszereplő már csavar is egyet a teljes elméletükön, és már mást kell hinni. S ez valahogy nagyon is illik ahhoz a korszakhoz, ahhoz a berendezkedéshez, amit Dick bemutat.
Ez a regény azonban sokkal több, mint a paranoia és a rendőrállam terrorjának prezentálása. A Valis által az univerzum egy nagyon izgalmas értelmezése, egy idegen faj teljesen idegenszerű vélt vagy valós inváziójának leírása, az egész emberiség eddigi történetének átértelmezése és hasonlók.

Quator>!
Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió

Egy kicsit más könyv ez, mint Dick legtöbb könyve, egyrészt valamilyen szinten önéletrajzi elemek keverednek benne furcsa nem átlagos elméletekkel, gondolatokkal, és különc szereplőkkel (itt egy kicsit visszaköszön a Kamera által homályosan hangulata), másrészt egy olyan Amerika képe, amit egy párhuzamos valóságban (70-es 80-as évek) egy elnyomó rendszer zsarnoksága irányít (ebben talán Az ember a fellegvárban hangulatához tudnám hasonlítani), másrészt megjelenik a VALIS elmélet (ami gondolom az általam még nem olvasott VALIS trilógiához lehet kötni). Dominál a regényben még 70 évek Amerikájának politikai hangulata, a szovjetektől való félelem, és paranoia, illetve maga a politika is fontos szerepet kap a regényben, összeesküvés elméletek mellett. A sci-fi vonal nem erős oldala a könyvnek, mert minimálisan jelenik meg, inkább elméleti szinten, a szereplők gondolataiban, beszélgetéseiben, de maga a világ realisztikusnak, valósnak tűnő, egy alternatív történelmi regény, amelyre rátelepszik a szereplők furcsa elméletei, gondolatai, és ebben jelenik meg a sci-fi. Nekem összességében tetszett ez a könyv, elég elvont volt, de számomra érthető, azoknak ajánlom akit érdekelnek a politikai regények, összeesküvés elméletek, és furcsa vallási, spirituális gondolatok, vagy egyszerűen a furcsa nem átlagos könyvek, lehet rajta elmélkedni, ha az ember szeret furcsa könyveken gondolkozni, akik nem, azoknak inkább a többi könyvét ajánlanám.

1 hozzászólás
Zonyika P>!
Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió

Tekintsünk el attól, hogy ez a borító* nálam 5 csillagból huszonkettő, de attól is, hogy mostanában inkább valami gépzsírosabb sci-fire vágytam, aztán mégis ezt húztam le a polcról.

Politika, vallás, politika, vallásértelmezés, Biblia-értelmezés, politika, egy kis politika, szovjet-amerikai ellentétek, kommunisták, tranzisztoros rádiók, lemeznyomások, Berkeley, politika, diktátor, politika.
Szóval nem mondom, hogy most ezt nem a legjobbkor olvastam, de jöhetett volna jobbkor is, mert a herótomon jött ki. Vagy fogalmazzunk úgy, hogy a csinos külcsín vitte el most ezt nekem, merthogy milyen tök menő már egy ilyen borítójú könyvet olvasni?
Meg az is igaz, hogy én azért sose éltem át olyat, hogy attól kelljen félnem, hogy ha egy borítékot direkt nekem küldenek, akkor azt azért küldték, hogy teszteljenek, bejelentem-e vagy mehetek a munkatáborba.
Szóval jó ez, csak nem nekem.

* meg kell néznem a Tommyt

4 hozzászólás
viidori I>!
Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió

Minimum fél csillag a borítónak jár
***
Időről időre valahogy a kezembe kerül egy Dick regény, és mindig rettentő furcsa. Most sem volt ez másként. Azt hiszem, mikor politika, összeesküvés, paranoia, és csak a földhözragadtabb vallásmagyarázat van benne, meg politika és még több összeesküvés, akkor imádom. De mikor belekezd valami elszállt magyarázatba már fogalmam sincs miről, akkor ott elveszem elég rendesen. Hát így megy ez. A borító attól még zseniális.

Morpheus>!
Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió

Szomorú lettem ettől a könyvtől, amely látszólag egy párhuzamos világról szól, de valójában a mienkről. Abban a világban van valamiféle remény, a VALIS, és csak remélhetem, hogy van ebben is…

Joshua182>!
Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió

Több szempontból is meglepett a könyv. Elsőként a narráció és perspektívák különlegessége, ugyanis spoiler. A másik azonnal szembeötlő dolog a felvázolt világ egyedi, sötét hangulata, ahol az óramű pontossággal működő, álcázott állami terrorgépezet túlságosan is élethű hidegháborús szájízt kölcsönöz a regénynek.
A központi karakter, Nicholas bonyolult jellemfejlődése szolgáltatja tulajdonképpen a keretet a könyv cselekményéhez és mondanivalójához, az önvizsgálata, elmélkedései során jutunk el végül a fontosabb kérdésekhez. Erős vallási töltettel rendelkezik a regény, az idegen intelligenciát Dick nem egyszer isteni attribútumokkal ruházza fel, az emberiség számára egyelőre megoldhatatlan problémák, pl. a fénynél gyorsabb utazás esetében előszeretettel nyúl bibliai párhuzamokhoz, ugyanakkor próbál nem elszakadni a tudományos magyarázattól, olyan fogalmakat alkot, mint spoiler. A cselekmény egyes történéseit többször párhuzamba állítja Jézus személyével, illetve életének egyes eseményeivel, a szimbolika könnyen felismerhető a zsarnokság ellen harcoló maréknyi karakter esetében.
A számomra keserédes zárás is rendhagyó a maga módján, nem egy klasszikus happy end, számos érzés kavargott bennem a könyv letétele után, kibogozhatatlan csomóba olvadtak össze bennem olyan fogalmak, mint diktatúra, elnyomás, kilátástalanság, univerzum, magasabb entitás, hit, remény, erkölcs, túlvilág.
A feszegetett kérdések és problémák a jelenkorban sem vesztettek aktualitásukból, de meglepő volt szembesülni vele, hogy a könyv megírásakor „mindössze” 3 milliárd lakossal rendelkezett a Föld.
3.76/5


Népszerű idézetek

kvzs P>!

– Szerintem Fremont ötlete remek – mondtam. – Elítélni egy szervezetet, ami nem is létezik… amit Fremont talált ki, mondván, az meg akarja dönteni a kormányt. Senki nem tudja elpusztítani. Senki nincs biztonságban tőle. Senki nem tudja, legközelebb hol bukkan fel.

26. oldal

2 hozzászólás
Bla IP>!

Megmaradt a szabadságuk, hogy azt tegyék, amit mondanak nekik.

75. oldal

1 hozzászólás
Noro>!

– De most tényleg, Phil, nálad furább könyveket senki nem ír az Államokban, nagyon beteg könyvek, tele őrültekkel és kábítósokkal, mindenféle értelemben különcökkel, sőt olyan értelemben is, ami előtte nem is létezett. Hibáztathatod a kormányt, hogy kíváncsi, miféle ember ír ilyen könyveket?

62. oldal

Morpheus>!

Ez elárult valamit az emberi létezés normális pályájáról. Homo akadálytalanusz: körkörös pályán kering, akár egy halott kődarab egy halott nap körül, lelketlenül és céltalanul, süketen a világra, éppoly vakon, mint amilyen hidegen. Új ötlete soha nem támad. Az eredetiség kertjéből örökre kitiltatott. Olyan kép ez, ami elgondolkodtatja az embert.

40. oldal

pojDD >!

Az embernek van egy olyan szerencsétlen késztetése, hogy mindenáron tetszeni akar.

75. oldal

morcos>!

Az amerikai hazafiak ismét levegőhöz jutnak. Megmaradt a szabadságuk, hogy azt tegyék, amit mondanak nekik.

75. oldal (Agave, 2009)

Gigger>!

Ciklikusság, gondoltam, felébredés, visszaalvás. A többiekhez hasonlóan én is aludtam, de felébredtem, vagyis szándékosan felébresztettek. Egy barát hangja szólongatott, aki az új gabona, az új életek között mozgott, s én meghallottam és felismertem. Ez a hang mindig is hívott, mindig is pórbált minket felébreszteni, minket, akik aludtunk. Végül majd mind felébredünk. És újra kapcsolatba lépünk a fajunkkal, a csillagokon túl… mintha sosem váltunk volna el.
Albemuth. Első otthonunk. Mind vándorok vagyunk, tudjuk vagy sem. Sokunk talán szeretné is elfelejteni. Mert emlékezni – igazi állapotunkra, identitásunkra – túlságosan fájdalmas. Otthonunkká tesszük ezt a helyet, és nem emlékszünk semmire. Úgy könnyebb.
A tudatlanság csábítása. A könnyebb út. Melynek kimenetele halálos: emlékezet nélkül az ellenség áldozatává válunk. Hiszen őt is elfelejtettük, így a meglepetés erejével támadott. Ezt az árat kellett megfizetnünk. És most megfizettük.

pojDD >!

– Bocs, Phil, de… miért nem tudsz normális emberekről írni, mint mások? Normális emberekről, akik normálisan érdeklődnek normális dolgok iránt. Ehelyett amelyik könyvedet csak kinyitom, egy különcöt találok valami tré állásban, aki kábítószert szed, a barátnője diliházban van, de azért ő szereti…

62. oldal

5 hozzászólás
Buzánszky_Vírus_Dávid>!

Mint a gyerek, azt hittem, hogy amit nem látni, az nincs is.
Egy csecsemő számára, ha a szülei kimennek a szobából, megszűnnek létezni is. Aztán ahogy nő, megérti, hogy ott vannak, még ha nem is láthatja, érintheti vagy hallhatja őket. Korai lecke. És talán teljesen meg se tanuljuk.

173, oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen King: 11/22/63
Stephen King: 11.22.63
Jussi Valtonen: Nem tudják, mit cselekszenek
Marisha Pessl: Örök ébredés
A. G. Riddle: Az Atlantisz-gén
S. J. Kincaid: A kárhozott
Thomas N. Scortia – Frank M. Robinson: A Prometheus-válság
Pittacus Lore: Kilencedik titka
Daniel Wallace: A Jedi útja
Drew Karpyshyn: A Kettő Szabálya