Kizökkent ​idő 322 csillagozás

Philip K. Dick: Kizökkent idő Philip K. Dick: Kizökkent idő

Volt már olyan érzésed, hogy a világon minden körülötted forog?

1959-et írunk. Ragle Gumm egy álmos, amerikai kisvárosban lakik, és abból él, hogy mindennap megfejti és beküldi kedvenc napilapja rejtvényét. Egyedülálló tehetségének köszönhetően ő az első számú versenyző a „Hol lesz legközelebb a kis zöld emberke?” című játékban.

Egy nap az a nyugtalanító érzése támad, hogy valami nagyon nincs rendben a világgal. Mintha minden körülötte forogna. Vajon kik azok, akik minden lépését figyelik? Miért olyan fontos számukra, hogy ne tudja elhagyni a várost? És mit csinál ő valójában, amikor naponta megtippeli, hogy „Hol lesz legközelebb a kis zöld emberke”? A világ lassan kezd darabokra hullani, és Ragle Gumm mindent elkövet, hogy megtalálja a valóságot. Bármi is legyen az.

Eredeti megjelenés éve: 1959

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Philip K. Dick Agave Könyvek

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2017
224 oldal · ISBN: 9789634192848 · Fordította: Pék Zoltán
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2017
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634192824 · Fordította: Pék Zoltán
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2007
202 oldal · ISBN: 9789637118920 · Fordította: Pék Zoltán

1 további kiadás


Enciklopédia 7


Kedvencelte 42

Most olvassa 3

Várólistára tette 115

Kívánságlistára tette 107


Kiemelt értékelések

Zero>!
Philip K. Dick: Kizökkent idő

Nem olyan régen kezdtem ismerkedni PKD munkásságával, de az idén viszonylag sokat befaltam tőle elég rövid idő alatt, és valami komoly kattanás is elkezdett kialakulni, sorban veszem meg, ami éppen elérhető, legyen az kimondottan alap, vagy ilyen ’50-es évekből való korai próbálkozás, mint például ez is.
Elég felemásan érzem magam, hiszen a ponyvaszerűen pörgős történet le is kötött, meg nem is, untam is, csúszott is. Valamennyire összecsapottnak, nem ennyire csúnya szóval kissé kidolgozatlannak éreztem, túlságosan gyorsan és különösebb felvezetés nélkül történt minden.
A felvetett kérdések és a talán mindannyiunk fejében, ha nem is ennyire élesen megfogalmazódó, szolipszisztikus és paranoid képzetek magukkal ragadtak és elgondolkodtattak, de azért nem olyan nagyon. Azt hiszem, túl későn került a kezembe, egy idő után már képtelen voltam elvonatkoztatni a Truman Show-tól meg az EDtv-től, és ez egy kicsit odakent az élménynek is. Persze ezt nem tudom PKD számlájára írni, hiszen az ő fejéből már vagy még jóval korábban kipattantak ezek a nyugtalanító gondolatok, csak én élek egy ilyen hülye valóságban, hogy már minden komolyabb filozófiai töltetet megkapok lefagyasztva és becsomagolva.
Azzal együtt a lelkesedésem nem csökkent, nekem ez egy nagyon szimpatikus, szerethető világ, amibe még jó pár fejest fogok ugrani, és valószínűleg a Kizökkent idő is újra ki fog nyitódni idővel.

meseanyu P>!
Philip K. Dick: Kizökkent idő

Ez az első könyvem a szerzőtől, és bár nem mondhatnám, hogy maradéktalanul le vagyok nyűgözve, valószínűleg nem is az utolsó. Mást, többet vártam, de volt azért ebben a kissé sántikáló disztópiában valami megkapó is.

10 hozzászólás
Noro>!
Philip K. Dick: Kizökkent idő

Általában nem tartok azokkal, akik szerint Dick jobb novellista volt, mint regényíró, de ezt bizony szívesebben olvastam volna rövidebb változatban. Hosszas felvezetés után lényegében egyetlen poénra fut ki a történet, amit felében-harmadában nem is nehéz megtippelni. A könyv hosszabbik részének otthont adó amerikai kisváros kevés érdekességgel szolgálhat, bár igaz, hogy az olvasó is játszhat közben egy játékot. Na nem azt találgathatja, hogy lesz a kis zöld emberke, de azt igen, hol fog felfesleni a valóság szövete. Kár viszont, hogy ezek a felfeslések nem nyernek érdemi magyarázatot. spoiler

abstractelf>!
Philip K. Dick: Kizökkent idő

Nemrég elhatároztam, hogy megjelenési sorrendben olvasom el a meglévő Philip K. Dick regényeimet, hogy lássam, miként változott kedvenc szerzőm világképe (és hite) az évek során. Így kerítettem máris sort a Kizökkent időre, ami a legrégebbi olvasatlanom volt tőle. Bevallom, reménykedtem, hogy hatalmas szerelem lesz (hiszen PKD könyvei mindig lenyűgöznek, ráadásul rajongok a valóság megkérdőjelezését középpontba állító könyvekkel), de felkészültem arra, hogy nem lesz olyan, mint amit megszoktam.

Philip K. Dickhez képest ez a regény kicsit egyszerű volt, ráadásul ezúttal jó pár érdekes elemet hagyott parlagon heverni (pl. a cetlik). Számomra az is problémát jelentett, hogy olvastam egy szegről-végről hasonló témát feldolgozó regényt Philip K. Dicktől, és az ottani katarzis mellett ez a történet nem nyújtott akkora katarzist. spoiler

A történet a befejezést leszámítva izgalmas volt. A szerzőnek ugyanis sikerült végig fenntartania az érdeklődésemet. Emellett elérte, hogy folyamatosan elméleteket gyártsak az események okára vonatkozólag.

A témaválasztás ugyanakkor ismét fantasztikus volt. Mint írtam, engem be lehet húzni a valóság megkérdőjelezésével, amit itt is megkaptam. Még ha egy kissé visszafogott mértékben is. Mondanám azt, hogy a komplexebb realitás-válság csak a későbbi regényeire jellemző, de a Figyel az ég korábbi mű, és az is összetettebb volt ilyen szempontból.

Mindent összevetve a Kizökkent idő jó könyv volt. Elgondolkodtatott a felelősségvállalásról és a személyi szabadságról. Habár nem volt rám sajnos olyan hatással, mint az író többi olvasott regénye, de egyértelműen megérte elolvasni.

spoiler

4 hozzászólás
Lunemorte P>!
Philip K. Dick: Kizökkent idő

Na vajon hol lesz legközelebb a kis zöld emberke? Hát fogalmam sincs, de reménykedek benne, hogy nem a konyhában a hűtő mellett fog banánturmixot inni és hogy nem leszek holdkóros attól, hogy egész éjjel olvastam szinte ezt a kiváló regényt…
Hogyan kapcsolódik össze Tamás bátya kunyhója a rádióhullámokkal? Valóban létezik egy boldog világ vagy csak összezagyválok itt mindent, mint egy vérbeli dilinyós? Jelenleg már azt sem tudom, fiú vagyok-e vagy lány, de egy biztos…Mindenhol engem üldöznek és csak én lehetek a téma…Hát igen, egy vérbeli üldözési mániás lény mit is kezdjen magával ezek után? Azt hiszem elbújok a föld alá, ások valami új világot magamnak és várom a harmadik világháborút…Vagy várjunk csak…Inkább indulok a Holdra, lesz ami lesz…Oké?

Angele>!
Philip K. Dick: Kizökkent idő

Nekem Dick – től ez tetszett a legjobban.
Mármint abból a néhányból, amit olvastam.

Buzánszky_Vírus_Dávid>!
Philip K. Dick: Kizökkent idő

Micsoda meglepetés. Már megint Dicket olvastam, már megint nehezen találom rá a szavakat, mert már megint letaglózott.
Dick könyveit olvasva sokszor az az érzésem támad, mintha tényleg sikerülne átlesni a vélt valóság fátylán, hogy egy kicsit betekinthessek egy másik lehetőségbe, persze csak homályosan.

Megint voltak Dickes Easter Eggek, még ha ezek talán csakis számomra azok :) Gondolok itt a logosz említésére, vagy a bagoly feltűnésére.
Mindenkinek nyugodt szívvel ajánlható, okos, fordulatos könyv.

http://moly.hu/idezetek/546975

spoiler

Dr_Benway>!
Philip K. Dick: Kizökkent idő

Philip K. Dick könyveiben semmi sem az aminek elsőre látszik.
A paranoid skizofrénia bizony nem tréfa dolog.
Egy PKD könyv olvasása után azonban sosem hagy nyugodni a gondolat: Mi van ha neki volt igaza?
Mi van ha az általunk vélt valóság csupán álca, illúzió?
Zseniális a pasas.

risingsun>!
Philip K. Dick: Kizökkent idő

Unalmas amerikai kisváros, unalmas, elsőre hétköznapi szereplők. Semmi sem történik, mindenki éli megszokott, egyszerű életét. Egyedül Ragle Gumm, könyvünk főhőse lóg ki valamelyest a sorból azzal, hogy egész nap nem csinál semmi mást, csak a Gazetta újság „Hol lesz legközelebb a kis zöld emberke” játékának megfejtéseit küldözgeti be, amivel nem mellesleg folyamatosan nyer. Ez az alapfelállás, innen indulunk. Dick mesterien adagolja a feszültséget, kezdi lépésről-lépésre, fejezetről-fejezetre egyre jobban elbizonytalanítani az olvasót, hogy e mögött az idill mögött valami nagyon nincs rendben. Bár azóta, mióta e könyv megszületett már számtalan hasonló könyv vagy film (nekem is a Truman show ugrott be elsőre) született a témában, mégis Dick tud rajta annyit csavarni, hogy a könyv végig izgalmas legyen és bizonytalanságban tartson.

A könyv befejezése után nehezen tudtam szabadulni a szorongató érzéstől, mely valahogy hatalmába kerített. Nehéz szavakba önteni, mi nyomasztott és nyomaszt még most is, ha a könyvre gondolok. talán leginkább a felépített kirakat-, vagy látszat világ mely akár körülöttünk is lehet, minket is körülvehet, csak nem egy embert, hanem egy egész várost, országot, kontinenst, netalántán az egész Földet? Mi folyhat a színfalak mögött? Vannak előre megírt szerepek, szereplők, melyet tulajdonképpen mi csak eljátszunk? Kinek, milyen céljai vannak velünk? S így akkor a szabad akarat, mint olyan egyáltalán létezik-e? Hátborzongató még csak belegondolni is, mik lehetnek ezekre a kérdésekre a válaszok. Akárhogy is, Dick rendesen beparáztatott.

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2004
202 oldal · ISBN: 9638636195 · Fordította: Pék Zoltán
szökött_csincsilla>!
Philip K. Dick: Kizökkent idő

Nem jelentett csalódást, mert tudtam, hogy nem a legjobb PKD-regényt tartom a kezemben. Mégis jó ennek a ragyogó elmének a vendégszeretetét élvezni, belakni utcáit, tereit, termeit és szobáit, mert világa senkiéhez sem hasonlíható.
Kedvelem ezt a rég halott, mégis örökéletű skizofrén álmodozót.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Egy fecske nem csinál semmi olyasmit, amit egy bálna.

32. oldal

Buzánszky_Vírus_Dávid>!

Szavak, gondolta.
A filozófia központi problémája. A szavak viszonya a tárgyakhoz. Mi a szó? Véletlenszerű jel. Csakhogy szavakban élünk. A valóság szavakból áll, nem tárgyakból. Amúgy sincs olyan, hogy tárgy, az csak egy gestalt az agyban. A tárgyiasság pusztán anyagérzet. Illúzió. A szó valóságosabb, mint a tárgy, amit jelképez.
A szó nem jelképezi a valóságot. A szó maga a valóság. Legalábbis nekünk. Talán Isten eljut a tárgyakhoz. Mi biztos, hogy nem.

49. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szó
2 hozzászólás
Lunemorte P>!

Szerintem valójában egy másik világban élünk, mint amit látunk magunk körül, és szerintem egy darabig pontosan tudtam, melyik ez a másik világ. De most megint nem tudom.

147. oldal

csartak P>!

„Mi vagyunk az üresek", jutott eszébe a vers. Nem filozófiát, a költészetet kellett volna tanulmányoznunk.

88. oldal

Szelén>!

Hol vagyok? Vagyok egyáltalán valahol?
Talán nem is mozgok. Megakadtam egy köztes helyen. A kocsi kerekei csak pörögnek egy helyben… hasztalan pörögnek a végtelenségig. A mozgás illúziója. A motor hangja, a kerék hangja, a reflektor fényében az aszfalt. De semmi mozgás.

darkfenriz>!

Ezek a rohadt asszociációk, futott át a fején. Mint a játékban. Az ember akárhogy is próbálja, sose bír velük. Folyton elfutnak előle.

68. oldal

csartak P>!

A soros könyv címe Tamás bátya kunyhója volt. A szerzőről életében nem hallott: Harriet Beecher Stowe. A katalógus szerint a merész regény a polgárháború előtti Kentucky rabszolga-kereskedelmének hiteles krónikája. A boldogtalan néger lányok ellen elkövetett, égbekiáltóan mocskos praktikák őszinte dokumentuma.
– Ejha! – hüledezett Jack, végigolvasva az ajánlást. – Hé, ez talán nekem is tetszene.
– A fülszöveg semmit nem árul el – legyintett Vic. – Manapság minden könyvet így reklámoznak.
– Az már igaz. Nem maradt már a világban biztos alapelv.

3 hozzászólás
darkfenriz>!

Furcsa dolog ebben a világban, de a buzgómócsingot, akinek nincs saját ötlete, aki csak majmolja a fölötte állókat egészen a nyakkendőcsomóig és az állsimogatásig, ezt a fajtát mindig észreveszik. Kiválasztják. Előléptetik.

17. oldal

darkfenriz>!

A polgárháborúban mindkét oldal rossz oldal – oktatta ki Ragle. – Reménytelen vállalkozás kibogozni a helyzetet. Mindenki áldozat.

196. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Harry Harrison: Édentől nyugatra
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Ernest Cline: Ready Player One
Stephen King: 11/22/63
Stephen King: 11.22.63
Andy Weir: A marsi
Frank Herbert: A Dűne
Pierce Brown: Arany háború
John Scalzi: Vének háborúja
William R. Forstchen: Egy másodperccel később