Istenek ​inváziója (VALIS-trilógia 2.) 96 csillagozás

Philip K. Dick: Istenek inváziója

A krionikus altatásban Herb Asher azt hiszi, még mindig boldogan éldegél a kupolájában egy csillagrendszerben jó távol a Földtől, és a legújabb Linda Fox-albumot hallgatja gondtalanul. Ha nem lett volna olyan rendes pasas, valóban így is lenne. Ehelyett feleségül vette a halálos beteg (és terhes) nőt a szomszéd kupolából, és hagyta, hogy kihasználja egy gőgös helyi istenség (felesége meg nem született sarjának apja). Ki gondolta volna, hogy éppen ő, Herb Asher segédkezik majd a saját szülőbolygója elleni invázióban?
Méghozzá Isten Fiának…?

Eredeti mű: Philip K. Dick: The Divine Invasion

Eredeti megjelenés éve: 1981

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Philip K. Dick

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2008
220 oldal · ISBN: 9789639868229 · Fordította: Pék Zoltán

Enciklopédia 15

Helyszínek népszerűség szerint

csillagrendszer


Kedvencelte 8

Most olvassa 7

Várólistára tette 52

Kívánságlistára tette 45


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Philip K. Dick: Istenek inváziója

Tegnap este egy olvasatlan Philip K. Dick kötetet vettem le a polcról, számos másik mellől. Nemcsak azért érdekes számomra Dick bármely írása, mert azonos napon születtünk – csak én 25 évvel később – hanem azért is, mert mindkettőnk szülei hat éves korunkban váltak el, így családban kapott érzéseink, s a mostoha gyermekkor hasonlóak lehettek. S bevillant még nekem Radnóti Ikrek hava is, hisz Dick ikerként született és életében magát okolta, testvére egy hónapon belüli eltávozásáért, ahogy Radnóti is magamagát. Mindenesetre egyedi szocializáció.
Az Istenek inváziója Dick egy késői könyve. Nem is mondanám sci-fi-nek, mert nem igazán tudományos-fantasztikus írás, csupán foltokban jelennek meg az SF kellékei és mozgatórugói, és már rég nem a valóságok keveredése, inkább az emberiség (hogyan- és miben) léte körül kering a cselekmény, hanem majd’ emlékeztet egy isteni akciófilmre. Idősebb korában Dick egyre nyíltabban nyúlt a vallásos témák felé, addig korábbi műveiben nagyszerű háttérzenéje volt ez a tudományos-fantasztikus regényei történéseinek. Az Istenek inváziójában már erősen a teológiai értekezések felé tolódott el a könyv hangsúlya. Ugyanakkor itt is kötelező elem a klasszikus zene, Verdi, Wagner, Mahler zenéje– helyenként szürreális jelenetekben kap szerepet. A humor itt is jelen van – soha nem hiányozhat Dick írásából –, s ha a vallásos hátterű bonyolult cselekmény riasztana is e nagyszerű humorért, meg a XX. század második felének vitathatatlanul legkimagaslóbb íróegyéniségéért érdemes kézbe venni ezt a könyvét is.

>!
Lunemorte MP
Philip K. Dick: Istenek inváziója

„A magasművészet azoké, akik látják a halált, s nem élik azt."

Mély letargiába süppedtem. Nincs kedvem kimenni az utcára. Azt kérdezném az emberiségtől,hol az igazság? Miért vagytok ilyen vakok? Hiszen bennetek él…az erő…Tudjátok,milyen erősek is vagytok valójában? Elítélitek azt,ami számotokra ismeretlen… Ártatlanokat ítéltek el a saját kényetekre… Ez így volt az emberiség történelmében mindig is,főleg a középkor óta…
A jó és a gonosz harca. Mond ez valamit valakinek? De ha mond is,ki tudja melyik oldal a jó és melyik a rossz? Már ha létezik.
Létezik-e a világ vagy csak a képzeleted játszadozik veled?
Én Belialnak szurkoltam végig
Mély mondanivaló, filozófikus gondolatok vannak a könyvben. Az eddig legjobban tetszett PKD könyv. Megértél már arra,hogy elolvasd? Tégy egy próbát!

>!
n P
Philip K. Dick: Istenek inváziója

Aprók vagyunk mi emberek az univerzumot nézve. Mégis hisszük (hihetjük?), hogy mi mozgatjuk, mi „forgatjuk” azt a gömböt, amin élünk. Ez a könyv mást mond. Azt mondja el (nekem), amit már megírtak egyszer, ami már megtörtén(hetett)t. A kérdés, változott-e az ember az idők során? (Kellett-e változnia?) Jobbá lett-e a Kezdet óta? És itt úgy gondolom, mindegy, milyen hitben, vallásban, filozófiában gondolkodunk. Látjuk-e a másikat, magunkat? S mi által, milyen (lelkiismereti) törvény szerint élünk. Vagy tényleg csak látványossága vagyunk az égieknek, mert tükör által homályosan látunk.Mi a tét? A létezés és a nemlétezés, s a kettő közti különbséget (meg)értjük-e valaha. Itt az istenek invázióját több ezer éven át látjuk. Párhuzamot mutat, s azt is láthatjuk, ahogy az isten teremtményei elveszítik tudásukat az univerzumról. Nem az a kérdés, hogy én valóság vagyok-e, hanem hogy minden az-e. Azt, ahogy elkopott az „istentudat”, az „ősi ok” ismerete, a lélek látása. Jövőbéli evangélium. Örömhír a majd egyszerhez… Ki fog osztozni az eljövendő világban? Ami nem öröm, az az, hogy az ember mit sem változik a majd egyszerben sem… Egyedül marad ez az istenségében meghasadt világ és megöli azokat, akik kénytelenek benne élni? Dick megint le(be) nyúl a mélybe. Kérdéseket feszeget. Megtörténhet újra a „bűnbeesés”? Önszántukból buktak el a bukottak? S az ember még mindig az isten képében akar tetszelegni. Csakúgyan olyan (is) lesz (lehet) mint ő? Dick úgy vonzza be az olvasót a saját (hit) világába, hogy mindenki talál magának benne kapaszkodót. Teológiai fejtegetések a gnoszticizmus árnyalatában.Megválthatóságot kínál, s közben még zenét is hallgathatsz.
Lehet, ez csak egy társasjáték , a jécer ha-tov (Ügyvéd) és a jécer ha-ra (Vádló) között. Az ember meg lép, ahányat dobott.
„…nincs semmi új a nap alatt”

2 hozzászólás
>!
Buzánszky_Vírus_Dávid
Philip K. Dick: Istenek inváziója

Köszönjük Philip, Te fikcionalizáló filozófus, hogy az általad tapasztalt valóságot le merted írni őszintén, még ha se tettekkel, se magyarázattal nem tudod enyhíteni. Pedig Te próbálkoztál. Kerested a magyarázatot. Sokunknak nincs bátorsága, vagy csak magunkba zárjuk. Félünk a bélyegektől, az emberek reakcióitól. A saját reakcióinktól.
Lassan talán elkezdünk ébredezni, és az idő, amire vártál, elérkezik.
Köszönjük

>!
LianneHide I
Philip K. Dick: Istenek inváziója

(Erről is elfelejtettem feltölteni korábban az értékelésem…)

Ez a könyv igazi spirituális élmény! Részemről ebújhat mögötte az összes vallás. Philip K. Dick A Próféta. Oké, talán kicsit elragadtattam magam, de annyira behúzott a világába, hogy alig tudok belőle kimászni. Annyira tetszik, amit felépít, illetve amit valószínűleg nem úgy épített fel, ahogy az ilyen-olyan írástechnikai tippekben le van írva, nem kellett azt „erővel” építeni, egyszerűen csak ott van, Philip K. Dick saját maga, és azt papírra is vetette. Ezzel már a Valis is teljesen lenyűgözött, és nem tudnék dönteni, melyik könyv tetszett jobban. A Valis nyersebb, itt viszont maga a történet nos… Van benne történet.

Próbálok épkézláb értékelést pötyögni, de a bennem élő fangirl állandóan felvisít, hogy imádom, imádom, imádom!

Ez a könyv spirituális és önismereti élmény egyben.
Annyira zseniális! Annyira igazi nekem ez az egész! A kérdések, amik nap, mint nap foglalkoztatnak, csak úgy ömlenek ebből a könyvből. Illetve választ is ad a végén. Az már más kérdés, hogy az ember mennyire van megelégedve ezzel a válasszal, én úgy vagyok vele, hogy lelkesen keresem a saját válaszom, és bármikor szívesen olvasom Dickét.

Persze azt hozzá kell tenni, hogy valószínűleg azért (is) tetszik annyira ez az egész őrület, mert hiszek valamiféle istenszerűségben. És egy ilyen isten nagyon-nagyon bejön:
„– Én azt csinálom, amit akarok.
– Becsapod magad. Csak Isten csinálhatja azt, amit akar.
– Akkor csakis Isten lehetek.”

A karaktereket nagyon megkedveltem, talán Zinát a legjobban, de Belialnak is, hát, igencsak jó érvei voltak. („A játékod eddig áljáték volt, amit magad ellen játszottál. Hogy veszíthetne a fényisten, amikor mindkét oldalon ő áll?”)

Philip K. Dick humorát ki ne hagyjam! A Valisban szerintem több a „beteg vicc”, de itt a rendőr és Herb közti párbeszéd, az mindent vitt! Tökéletes volt benne, mert már éppen a feje búbjáig belesüllyedt volna az ember a kozmikus útvesztőbe, amikor egyszer csak jött ez a jelenet, és vállon veregette az olvasót, hogy: Ugyan már, haver, nem kell olyan komolyan venni a dolgot, hiszen ez az egész őrület! És ez hihetetlenül jól esett.

A végére pedig egy nagyon kedvenc idézetem (a fél könyvet kijelölgettem egyébként a Kindle-men…)
„Nem hallott választ. Nem is lepte meg. Az ájtatosak beszélnek Istenhez, de az őrültek hiszik csak, hogy válaszol is.”

Ui.: Egyébként meglepve olvasom az értékelésekben, hogy elég sokszor felbukkant a kaotikus jelző. Nem, ez nem kaotikus. Tudjátok, mi kaotikus? A Szívzűrterápia strébereknek, na AZ kaotikus. Amit Philip K. Dick művel, az Rendszer.

3 hozzászólás
>!
jezsek P
Philip K. Dick: Istenek inváziója

Feltételek és gondolkodás nélkül elfogadom a világot, a szereplőket, a természet törvényeinek megfelelő és a logikusnak nevezhető cselekmény hiánya sem zavar. A természetfeletti és mindenható egyszerű és nem szorul magyarázatra, kilétén és motivációján nem kell agyalni. Annál inkább azon, amikor a valóságok és az álmok összetalálkoznak, átjárhatóvá válnak, és minden bizonytalanná válik, kérdéses hogy mi a valóság. Mi marad, amiben, aminek hihetek? Jóban-gonoszban, a szükségszerűségben, a legvégső igazságban?
Nincs magyarázat, de van egyfajta megoldás:
„Mit is mondott neki Elias a vallásos hitről? „Certum est quia impossibile est.” „Bizonyos, mert hihetetlen.”…És most is erről van szó.”
Zavarbaejtő volt Herb Asher története, aki egy ponton felteszi a kérdést magának: „Hány életet élünk, …Egy szalag az életünk, amit újra lejátszanak?” Mégsem ez, hanem Zima és Emmanuel beszélgetései voltak a legjobban tetsző részek, ott legalább volt az utazás közben kapaszkodó.

>!
Zonyika P
Philip K. Dick: Istenek inváziója

Nehéz. Kavarognak az agyamban a gondolatok, mint a dodzsemben az infantilizmus, mert annyiféleképpen értelmezhető, hogy arra már csak a könyvből származó idézet is rámutat:

Sok világ van.

Meg egy másik:

A világ, amit te látsz más, mint amit én látok?

Szóval nehéz, mert először is jól kell ismerni hozzá a Bibliát, a zsidó és a keresztény vallást. És ez csak az első szint, néha hosszú percekre becsuktam a könyvet és elmerengtem, hogy ezt mégis milyen mélységben, hányszorosan kell értelmezni. Talán azt a legkönnyebb mondanom, hogy nem tudom értelmezni a regényt, viszont PKD hozta a maga bámulatosan agycsavarintó formáját, amit ugye tőle már megszokhattunk. Szóval nehéz, mert bár már két teljes napja befejeztem, nem tudtam eddig, de valójában most sem írni róla olyan értelmeset, mint szeretnék.
De az biztos, hogy ha az agyam citrom, hagyom, hogy PKD limonádét csináljon belőle.

update:
Elolvastam a többi értékelést, és igaza van @pat-nek, kihagytam, hogy C. S. Lewis, Mahler, Hegedűs a háztetőn is ismerendő, mielőtt lehúzzuk a polcról.
Én még az olvasás kezdetekor rákerestem Linda Foxra. Hát hm, az első találat után nem firtattam tovább a kérdést.

6 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I
Philip K. Dick: Istenek inváziója

Ez már sci-fi, azaz tudományos-fantasztikus regény, ellentétben a VALIS-szal. De ez is hátborzongató (és izgalmas) (és lenyűgöző) (és humoros) (és filozófiailag és teológiailag szemfelnyitogató) könyv. Nem pontos a kifejezés, mert tudományból kevesebb van, és a fantasztikus is csak arra való, hogy megmutassa, hogy bármi lehetséges, a valóságról is kiderülhet, hogy fantasztikum, és a fantasztikumról is az, hogy valóság.

De abban az értelemben, amiben általában használjuk a sci-fi szót, tényleg az. A nem túl távoli jövőben járunk először, ahol a Kommunista Párt és a Keresztény-Iszlám egyház együtt irányítja az ember-lakta világot. Legalábbis úgy tűnik. Ennek ellenére Marx vagy Lenin neve meg sem említődik, de Istené, Jézusé, Illés prófétáé, meg híres rabbiké annál többször.

Első pillantásra nem értjük, miért nevezik ezt a VALIS folytatásának, mert egyetlen szereplő sem tűnik föl az előző regényből, de még a világ sem azonos (vagy talán mégis?). Aztán egyszer csak feltűnik a szó, hogy VALIS, és később még párszor is. Kísérteties, de minden hatásvadászat nélkül, sőt, humorosan.

Nem tudom mihez hasonlítani, egyetlen hasonló könyvet se olvastam még, és valószínűleg nem is fogok. A VALIS sem hasonlít hozzá, egyáltalán nem. Van még jópár észrevételem, amiket ide nem érdemes leírni, de ha beszélgetünk a könyvről, úgyis elmondom majd.

Ez pedig tényleg egy olyan könyv, amit érdemes elolvasni. Mert hű.

>!
B_Petra
Philip K. Dick: Istenek inváziója

Ettől a PKD kötettől nem voltam elájulva, egyben paródia, és tragédia is igy bemutatni, József(Herb) és Mária jővőbeni énjeit, mint két balek, akiket palira vettek, kinek – kinek a saját fixációival mint Linda Fox, az elérhetelen nő, szerető, az álom baba, vagy a nagyon is valóságos rák.
Örök körforgás a lét, és újra és újra megtörténik, nem csak velünk, hanem még Istennel is, mint a népmesékben a Jó és a Gonosz küzd, a küzdelemnek nincs vége csak új kezdete,
Számomra túl sok volt ez, nem is hagyott mély nyomot.
Nem tetszett.


Népszerű idézetek

>!
Lunemorte MP

Ne add fel. Próbálkozz. Az élet alapja a próbálkozás.

>!
n P

Hazugság. Vágyálom. Nem építhetsz vágyakra egy világot. A valóság alapzata azért csupasz, mert nem ajánlhatsz fel udvariasan gúnyos képeket, ragaszkodnod kell a lehetségeshez, a szükségszerűség törvényéhez. Ez a valóság támasza: a szükségszerűség. Akármi van, azért van, mert így kell lennie, mert nem lehet másként. Nem azért van, mert valaki úgy kívánta, hanem mert így kell lennie: annak, és csakis annak, a legutolsó részletéig.

151. oldal

>!
Lunemorte MP

Idő gyermek, aki játszik, ostáblát: gyermekkirályé az uralom.

Kapcsolódó szócikkek: gyerek · idő
>!
Frank_Spielmann I

Isten szolgálata sok hányással jár…

5

Kapcsolódó szócikkek: Isten
>!
Frank_Spielmann I

Az ájtatosak beszélnek Istenhez, de az őrültek hiszik csak, hogy válaszol is.

7. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Isten

A sorozat következő kötete

VALIS-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Dan Simmons: Hyperion
Harry Harrison: Édentől nyugatra
Ursula K. Le Guin: A rege
Mary Doria Russell: Verebecske
Walter M. Miller Jr.: Hozsánna néked, Leibowitz!
Robert Sheckley: Kozmikus főnyeremény
Daryl Gregory: Afterparty
Pierce Brown: Hajnalcsillag
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma I.
J. D. Robb: Halálos híresség