Az ​Alfa hold klánjai 90 csillagozás

Philip K. Dick: Az Alfa hold klánjai

A Holdat őrültek lakják. De azok sem normálisak, akik el akarják foglalni.

Az Alfa III M2 hold egészen mostanáig senkit sem érdekelt. A volt elmegyógyintézet kezeltjeiből álló telepesek klánokba szerveződve és viszonylagos nyugalomban élték skizofrén, paranoiás, mániákus, hebefrén, rögeszmés-kényszeres, depresszív vagy polimorfikus skizofrén életüket. De a látomások most valami kívülről érkező szörnyű veszély eljövetelét jelzik.

Chuck Rittersdorf a CIA ügynökeként dolgozik a Földön, a házassága darabokra hullott, pszichiáter felesége az Alfa III M2 holdra készül utazni. Chuck azonban nem törődik bele ilyen könnyen a helyzetbe, és a saját kezébe próbálja venni az események alakulását. Az eddig békés hold hamarosan nemcsak kettejük ádáz harcának, hanem egy galaktikus összecsapásnak is a helyszínévé válik.

Eredeti megjelenés éve: 1964

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Philip K. Dick

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2006
178 oldal · ISBN: 9637118373 · Fordította: Pék Zoltán

Enciklopédia 1


Kedvencelte 13

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 52

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Noro 
Philip K. Dick: Az Alfa hold klánjai

Elsőre valóban nem egy tipikus PKD, sokban inkább Alfred Bester klasszikusait idézi. Telepatákkal, űrlényekkel, telepata űrlényekkel… és az indiai kasztrendszerben megtestesülő pszichiátriai kórképekkel. Szerintem nem kell ezt a sztorit teljesen komolyan venni. Néha Dick is poénkodhat egy kicsit. Ahogy én látom, fogta a korabeli űropera toposzait és csavart rajtuk néhányat, hogy az olvasó semmiképp sem lehessen biztos benne, mivel is van dolga. Ebben az érzésben pedig máris osztozhat a regény szereplőivel, akik – és ez már tipikus PKD – nem egészen tudják, hogy milyen is a valóság, amelyben élnek, és mit képzelnek hozzá. Utóbbihoz pedig nem kell elmebetegnek lenni: a legvadabb agyszüleményeket általában az úgynevezett normális szereplők szájából hallhatjuk. A holdra beutaltak legalább tisztában vannak vele, hogy nem kezelhetnek a valóságnak megfelelő tényként minden gondolatot, amely felötlik bennük, és ezzel máris szimpatikusabbak a legtöbb földlakónál. Relatíve könnyű kis olvasmány ez, mégis egyfajta görbe tükör az ember hétköznapi mániáival szemben.

2 hozzászólás
>!
Janina13
Philip K. Dick: Az Alfa hold klánjai

Mit mondjak? Szokásost? Nem erre számítottam :DDDD
Az elején még azt hittem (nem, most sem olvastam a fülszövegből sokat, csak az első kettő mondatot), hogy végig egy más bolygón, különböző mentális betegségekkel küzdő emberekről és az ő társadalmukról fogok olvasni, de nem…..tök színesben láttam mindent, imádtam :D képregényszerűen zajlottak előttem az események….5*

Ja…..és valaki volna szíves megmagyarázni, hogy mi a frászkarika az a mellbimbótágítás? :D:D

2 hozzászólás
>!
lzoltán IP
Philip K. Dick: Az Alfa hold klánjai

jaj ezekkel a telepesekkel állandóan csak a gond van idehaza a terrán magam is telepes lakótelepes vagyok minden lépcsőház egy klikk és minden emelet egy stikk de szerencsémre a normálisak közé tartozom tudom mondta a szomszédom a nyálkagomba

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2006
178 oldal · ISBN: 9637118373 · Fordította: Pék Zoltán
>!
zamil
Philip K. Dick: Az Alfa hold klánjai

Úgy érzem alul értékelt könyv, nekem nagyon tetszett, pont azt a „beteg” Dick regényt kaptam amit vártam, ami miatt leemeltem a polcról.
Az Alfa hold klánjai és kialakulásuk, szerintem zseniális, kicsit többet olvastam volna róluk, ezt hiányoltam, ezért a fél csillag levonás. Chuck igazi szerencsétlenség, de a végére valahogy mégis értéket képvisel. Van ebbe a könyvbe minden, sci-fi, humor, kor kritika, szóval tényleg egy jó Dick könyv.
Bámulatos, hogy már nem az első regényem az írótól, de mind más, mind egyedi, és mégis Dickes.

4 hozzászólás
>!
Buzánszky_Vírus_Dávid
Philip K. Dick: Az Alfa hold klánjai

Depik, manusok, hebék, parák, normák, szimulákrumok.
Klánok, holdak, bolygók.
Látomások, erők, adottságok.
Bizalmatlanság, cselszövés, összeesküvés.

„Ignatz Ledebur nem felelt, a látomás egy másik világba zárta. Pontosabban egy olyan világba, ami annyira valóságos volt, hogy nem is létezett. Kitörölt a térdimenziót, nem volt se itt, se ott. Az időben pedig…”

Mindemellett könnyedebb olvasmány egy átlagos PKD könyvnél. Olvastatja magát, érdekes szereplőkkel találkozhatunk, egy percig sem unatkozunk.
Megvillannak benne a tipikus Dickes elemek, de nem túl mérvadóan, nem feszengő komolysággal.
Számomra ez a könyv letaglózó, hibátlan, rendkívül szórakoztató. Egyszóval kedvenc.

>!
Quator
Philip K. Dick: Az Alfa hold klánjai

Ebben a világban mindenféle képtelen lény létezik, a főszereplő egy balek típus, s minderre rátelepszik az 50-es évek hangulata, mindenki gyanús, megfigyelések, nem tudni ki kivel van, ki az ellenség, ki a barát. Miközben a fülszöveg nagyon jól összefoglalja a történetet:
„A holdat őrültek lakják. De azok sem normálisak, akik el akarják foglalni.”
A könyv eleje, első fele nem tetszett annyira, de aztán főleg az érdekes szereplők, vagyis ezek a lehetetlen lények megadtak egy bizonyos hangulatot, egyfajta humort, amire a rátelepedő paranoia különleges összképet adott, ami miatt egy érdekes regény ez, összességében tetszett. Szereplők közül kiemelném a ganümédészi nyálkagombát, vagyis Futó Kagyló Nagyúrat, aki bőven tett a különleges hangulatért, és nélküle a történet is közepesebb lett volna. A klánok bővebb kifejtését hiányoltam, ha az ő szemszögükből lett volna az egész történet bemutatva, a terrai részek nélkül, számomra jobban tetszett volna, de különleges volt.

>!
Morpheus
Philip K. Dick: Az Alfa hold klánjai

Mikor elkezdtem, rájöttem, hogy ez újraolvasás, de nem is volt baj, mostanában úgyis sok pszichológiai könyvet olvasok.
PKD hozta a formáját, volt benne minden, ami szükséges, szimulákrumok, űrhajók, pszichés betegek klánjai, nemnormális normális emberek, idegen lények, pszík. :)

>!
B_Petra
Philip K. Dick: Az Alfa hold klánjai

Végre egy pozitivan megirt Dick könyv, humor banzáj, beteg buli, és egy egész beteg Hold, ami mégis életképes, mint mi csak ők kicsiben és nyiltan felvállalva.
Még többet és többet olvastam volna a klánokról, depik, a manusok, a rökények, polik, hebék, parák, bemutatása eszméletlen!

>!
ViraMors P
Philip K. Dick: Az Alfa hold klánjai

Meglehetősen szövevényes és elvont, de nem annyira érthetetlen, mint a legtöbb PKD könyv, amit eddig olvastam.
Legalábbis most ezt gondolom, lehet, hogy holnapra rájövök, hogy egy szót sem értettem belőle…
Érdekes, elgondolkodtató darab, nagyon oda kell rá figyelni. Olvasás közben azon gondolkodtam, hogy a társadalom őrülete után csak egy lépés az őrültek társadalma. Van valami ijesztő az Alfa III M2 őrültjeiben, de abban is, hogy nem tartom teljesen lehetetlennek egy ilyen társadalom létezését.

>!
Gigger
Philip K. Dick: Az Alfa hold klánjai

Talán az olvasási sorrend a hiba =)
Az eddigi PKD-hez képest számomra kissé gyengébb könyv, de ettől függetlenül ugyan úgy élveztem.
Megvolt benne a szokásos stílus, csak visszafogottabban.
Furcsa karakterek, érdekes, idegesítő, csodás tulajdonságokkal.
A sztori nem rossz, sőt határozottan élveztem ezeket a kis skatulyákat, amikbe a klánokat osztották fel.


Népszerű idézetek

>!
Janina13

Találnia kell egy nőt, aki elfogadja, aki olyannak szereti, amilyen. Különben elpusztul.

>!
lzoltán IP

     Ez a lényeg – mondta fáradtan Chuck. Taszította ez a kövér, középkorú nő a vénuszi füttyöstücsök-bőr ruhában és vubpapucsban. (…)

3 hozzászólás
>!
lzoltán IP

     Na, persze nem lehetett nehéz dolga megtalálni, olcsón szerezhetett egy közepes nyomkövetőt. Csak elment egy nyom-inger irodába, egy robotnyomkövető ügynökséghez (…)

1 hozzászólás
>!
lzoltán IP

     – Sok holmit hoz majd? Vagy így fog élni? Segítek berendezkedni, és Futó Kagyló Nagyúr is, már amennyire tud. A folyosó végén lakik egy olvadt fém létforma a Jupiterről, Edgar a neve. Most éppen hibernál, de ha felébred, ő is segít majd. És a bal oldali szomszédja egy pszímadár a Marsról, tudja, az a sokszínű bóbitás. Nincs keze, de pszichokinézissel tud mozgatni tárgyakat. Ő is akar majd segíteni, csak ma kotlik.
     – Atyaég, micsoda poligenikus épület! – Kicsit megdöbbent a hallottakon.
     – Az alsó emeleten van egy griblajhár a Callistóról. Rá van tekeredve a háromfényű állólámpára, ami standard felszerelés az efféle lakásban kábé 1960 óta. Napnyugtakor felébred, akkor megy ételt venni. A nyálkagombával meg már találkozott. – Élénken kissé tapasztalatlanul szívta a cigarettáját. – Szeretem ezt a helyet, mindenféle létformákkal találkozik az ember. Maga előtt egy vénuszi moha lakott itt. Egyszer megmentettem az életét. Kiszáradt. Tudja, nedvesen kell maradniuk. Egy idő után túl száraznak találta itt, és végül Oregonba ment, ahol állandóan esik. – A lány elhallgatott és végigmérte. – Úgy néz ki, mint akinek sok baja volt.
     – Nem igazi baj. Csak képzelt. Elkerülhető. – Azt gondolta: Amibe, ha használtam volna a fejemet, bele sem bonyolódom. Soha nem vettem volna el.
     – Hogy hívják a feleségét?
     Összerezzent: – Mary.
     – Azért ne ölje meg magát, mert otthagyta. Pár hónap vagy csak pár hét, és újra egésznek érzi magát. Most olyan, mintha kettészakadt volna. Az osztódás mindig fájdalmas. Tudom, mert egy protoplazma is lakott itt, és mindig szenvedett, amikor osztódott, de muszáj volt neki osztódni, nőni.

>!
Buzánszky_Vírus_Dávid

Ignatz Ledebur nem felelt, a látomás egy másik világba zárta. Pontosabban egy olyan világba, ami annyira valóságos volt, hogy nem is létezett. Kitörölt a térdimenziót, nem volt se itt, se ott. Az időben pedig…

>!
Gigger

Annette odahajolt Baineshez:
– Vidítsa fel !
– A frászt. Mit érdekel engem ? A saját hibája, hogy olyan, amilyen. Megváltozhatna, ha akarna. ha erőt venne magán, tudna hinni a jó dolgokban. Neki se rosszabb a sora, mint nekünk, sőt, talán még jobb is, végül is csiga lassan dolgoznak. Bárcsak én dolgozhatnék olyan keveset egy évben, mint egy átlagos depi !

>!
Gigger

A hebefréniásokból a visszafejlődés bármelyik fázisában tökéletesen hiányzik az agresszió, viszont voltak más, sokkal baljósabb szindrómások, akikre figyelni kell. Elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb felbukkanjanak. Főleg a mániás depressziósokra gondolt, akik a mániás fázisban előszeretettel rombolnak.
Sőt, volt még egy ennél is veszélyesebb kategória, amihez előre meg kellett acéloznia magát. A mániások pusztítása löketszerű, ösztönös; a legrosszabb esetben hisztéria, időleges törő-zúzó orgia, ami aztán elapad. Az akut paranoiás azonban szisztematikusan és maradandón ellenséges; az nem múlik el, sőt egyre fokozódik és finomkodik. A paranoiás tulajdonsága, hogy analitikus, számító, hogy alaposan megindokolja magának a tetteit, hogy minden egy terv része nála. Az ellenségessége nem annyira nyilvánvaló, hosszú távon azonban mélyebb következményekkel jár a terápia szempontjából. Az előrehaladott paranoiásoknál a gyógyítás, sőt még a megértésük is szinte lehetetlen. A hebefréniáshoz hasonlóan a paranoiás hibás alkalmazkodása is stabil, állandó.
Ráadásul a mániás depresszióstól és a hebefréniástól, vagy akár az egyszerű kataton skizofréniástól eltérően a paranoiás racionálisnak látszik. A logikus gondolatmenet sémája sértetlennek tűnik. Alatta azonban a paranoiás olyan mentális elváltozástól szenved, amelynél nagyobbat már nem is bír elviselni egy ember. Képtelen empátiára, képtelen mások helyébe képzelni magát, így aztán számára mások nem is léteznek, csak mint mozgató tárgyak, melyek az ő jólétére vagy hatással vannak, vagy nincsenek. Évtizedekig úgy tartották, hogy a paranoiás képtelen szeretni. Ez nem így van. A paranoiás, igenis, teljesen megéli a szeretetet, egyszer mint amit másoktól kap, egyszer mint amit ő érez azok iránt. Persze ebben is van némi csavar.

>!
lzoltán IP

     Howard Straw gúnyos, mániákus nevetése betöltötte a szobát, a gondolat felébresztette a cinizmusát. Csakhogy senki se törődött vele. Erre Straw vállat vont, és folytatta a festést.

>!
Janina13

A testnek megvannak a maga útjai, merengett, melyek olykor szemben állnak az elme céljaival.

>!
Janina13

– De… nekem is kijár valamiféle élet.
– Elsősorban felénk vannak kötelezettségeid – jelentette ki Mary. Erre nem tudott mit mondani, csak bólintott.


Hasonló könyvek címkék alapján

Dan Wells: Szellemváros
Frank Herbert: A Dűne gyermekei
Pierce Brown: Hajnalcsillag
Orson Scott Card: A Holtak Szószólója
Dan Simmons: Hyperion
Isaac Asimov: Második Alapítvány
Matthew Stover: A Sith-ek bosszúja
James S. A. Corey: Kalibán háborúja
John Scalzi: Vének háborúja
James Luceno: Darth Plagueis