A ​jövő orvosa 146 csillagozás

Philip K. Dick: A jövő orvosa

Mit lehet tenni, ha maga az idő beteg?

Jim Parsons remek, elkötelezett orvos, aki a legfejlettebb technikákkal gyógyít és mindennél többre tartja az emberéletet. Így aztán kétszeresen is szorult helyzetbe kerül, amikor egy különös autóbaleset révén a jövőben találja magát, méghozzá egy fejlett társadalomban, ahol azonban az életmentés törvénybe ütközik.

Szerencsére azért itt sem csak Parsons hisz az élet szentségében, és akik osztják a nézeteit, az ő orvosi képességeit akarják felhasználni egy titkos, kétségbeesett tervhez a saját és társadalmuk jövője érdekében, amely tervhez azonban vissza kell utazni a múltba is.

A jövő orvosa nem csupán egy rémisztő jövőképet tár elénk, de egyúttal az időutazás paradoxonjait is vizsgálja, mégpedig úgy, ahogy arra csak Philip K. Dick képes.

Eredeti megjelenés éve: 1960

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Philip K. Dick Agave Könyvek

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2021
180 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634197799 · Fordította: Pék Zoltán
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2021
180 oldal · ISBN: 9789634197805 · Fordította: Pék Zoltán

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 104

Kívánságlistára tette 114

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Amál P>!
Philip K. Dick: A jövő orvosa

Ez volt az első könyvem az írótól és biztos, hogy nem az utolsó. Főleg, hogy nagyon sok meg is van a könyvtáramban. Nem is tudom, hogy miért nem olvastam eddig P.K.D. könyveket?! Tetszett, hogy olyan dolgokkal foglalkozott, mint az időutazás, az emberiség sorsa. Jól esett, hogy végre nem egy féltégla, viszont elgondolkodtató dolgokat sugalt. Például lehet, hogy Dick járt a jövőben? Vagy csak simán látta, hogy mi fog történni sok év múlva? A borítót külün ki kell emelnem, mert nagyon szuper.

blueviolet>!
Philip K. Dick: A jövő orvosa

Az új kedvenc időutazós regényem.

Nagyon szeretem az időutazást mint témát, de sokszor kell csalódnom az ilyen jellegű könyvekben, mert vagy ki sem derül, hogy mi a cél, csak össze-vissza kolbászolnak a szereplők az évszázadok között, vagy tele van logikai buktatókkal a történet. Jelen esetben egyik sem jellemző. Minden okkal történik, és még a fülszövegnek is igaza van: az író tényleg foglalkozik a paradoxonokkal, és tényleg megadja a választ – néha még azelőtt, hogy feltenném a kérdést. Bár ez a ritkább. Bevallom, nekem azért koncentrálnom kellett, hogy lépést tudjak tartani az íróval.

Ez a 2. könyvem PKD-től, de biztosan nem az utolsó, mert nagyon megszerettem többek közt a stílusát. Van benne valami könnyedség, lazaság, nem bajlódik túl sokat sem technológiai, sem egyéb leírásokkal, inkább rád bízza, hogy képzeld el, ahogy tudod, vagy ahogy akarod, de siess, mert közben pörög tovább a cselekmény.

3 hozzászólás
Morpheus>!
Philip K. Dick: A jövő orvosa

P.K.D. fanoknak kötelező, egyébként sok minden hiányzik belőle, ami más műveire jellemző. Ez egy viszonylag szimpla időutazós történet, szinte H. G. Wells módon, még ha nem is a főhősünk építi meg az időgépet. A jövő társadalma elég meghökkentő, nem éppen morlockok meg eloik, de…

3 hozzászólás
Raizo >!
Philip K. Dick: A jövő orvosa

Ez volt az első könyvem Philip K. Dick-től. Tetszett, bár sok helyen úgy éreztem, hogy túl gyorsan történik a cselekmény, valahogy nem volt rendesen, logikailag felépítve, csak úgy hirtelen megtörténtek a dolgok. Ennek ellenére többet is kaptam, mint vártam, főleg az időutazásos részei tetszettek a könyvnek.

Cukormalac>!
Philip K. Dick: A jövő orvosa

Nem kifejezetten hosszú, s talán pont ezért is azonnal működőképes, pörgős, berántós, izgalmas hátterű, ötletes témafelvetésű, remekül végigvezetett történettel bíró Dick-regény A jövő orvosa, 1960-ból. Habár nem vagyok valami hatalmas sci-fi fogyasztó, ez nekem most maradéktalanul tetszett, akárcsak az Űrlottó: mindvégig csak kapkodtam a fejemet a rövid, tömör bekezdések olvastán, kérdéseket pedig hiába próbáltam volna ismételten feltenni, azon nyomban választ is kaptam rájuk. Ilyenkor nagyon szeretek kalandvágyó olvasó lenni és újat, mást is kipróbálni – PKD kerüli a felesleges sallangokat, időben és térben is egyaránt komfortosan elhelyez, mégsem nyaggat feleslegesen olyan high-tech újdonságokkal, amiknek leírása talán oldalkilométereket (eskü bevezetem ezt az új mértékegységet!) töltene meg, csak hagyja, hogy vigyenek magukkal az események és talán mégse érezzük azt, hogy ez science-fiction. Pedig az, méghozzá a javából, de képes annyira “földi” módon hiteles maradni, hogy egyetlen pillanatig sem jut eszembe megkérdőjelezni. A karakterek nem kétdimenziósak, bár elképzelnem még mindig kicsit nehéz őket, azért nem problémázok, sőt – bőven elég a címszereplő Jim Parsons helyére az Agymenők Sheldonját odavizionálni és kész! Azt hiszem, ahelyett, hogy spoilerek nélkül beszélnék a könyvről – ó, erről csakis úgy lehet, bocsi… – ebben a tekintetben is nagyon büszke vagyok arra, hogy hallgattam a Barátnőmre és ha megfogadtok egy jó tanácsot, Ti is figyeljetek minden szavára annak, aki legközelebb áll a szívetekhez, mert megéri és az élet meghálálja, remélhetőleg hasonlóan jó élményekkel.

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2021
180 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634197799 · Fordította: Pék Zoltán
3 hozzászólás
Kapusi_Farmosi_Dóra P>!
Philip K. Dick: A jövő orvosa

Ha igazi kuriózumot keresünk science fiction berkekben, ne menjünk el Philip K. Dick munkássága mellett (ha már elmentünk, forduljunk vissza). A könyveket nem szívesen forgató sci-fi szerelmesek is rengeteg élményt köszönhetnek furcsán elszállt történeteinek, talán elég, ha az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regénye alapján készült Szárnyas fejvadászt említem vagy a Kamera által homályosant. Az Agave Könyvek legújabb ajándéka a tudományos fantasztikum kedvelőinek A jövő orvosa, azaz a Dr. Futurity első magyar nyelvű kiadása és hát hova máshova szeretne az ember kiszakadni a korlátozások szorításából, mint a – reményeink szerinti – szebb jövőbe?

Még mielőtt nagyon belemásznánk, hogy mennyire jó, vagy nem jó könyv A jövő orvosa, adjunk egy kis extra reflektorfényt Philipp K. Dick magyarhangjának, Pék Zoltánnak. Néhány éve kezdtem figyelni a fordítókra, pedig, ha jobban belegondolunk, mekkora részük van abban, hogy élvezhető, igényes köteteket forgathassunk, akkor igenis megilleti őket a tisztelet és a szeretet. Pék Zoltán pedig zseniális munkát végez, ráadásul számomra fontos könyveket fordít; gondolok itt Ray Bradbury és Neil Gaiman regényeire, vagy épp a nemrégiben megjelent Ken Liu novelláskötetben szereplő történetre, A Maxwell-démonra.

Köszönjük Zoltán! Még P.K.D.-t a népnek!

A jövő orvosa Dick érthetőbb, kevéssé komplex könyvei közé tartozik, iszonylag kevés alkalommal bámultam értetlenül a lapokat, ezért bátran ajánlom bárkinek, aki még csak most ismerkedik a regényeivel. Viszonyítási alapnak nem venném, arra sok alkalmasabb könyvet írt, mint például a cikk elején említettek. Egy rajongó könyvtárából mégsem hiányozhat ez a darab sem, legyen csak teljes az életmű!

https://csakegypercre.hu/a-jovo-orvosa-idoutazas-philip…

4 hozzászólás
pat P>!
Philip K. Dick: A jövő orvosa

Sokat törtem a fejem egy nagyon frappáns hasonlaton, hát nem tudom. De legyen mondjuk az, hogy ez a regény úgy viszonyul egy színes, szélesvásznú, komolyan vehető, menőn kidolgozott SF regényhez, mint pár Kartonkocsma kocka egy politológiai elemzéshez.
Szóval olyan egyszerű, hogy az már nem is hiba, hanem stílus. És ha a megfelelő ember olvassa, jól szórakozik rajta, mert érdekes, elgondolkodtató, szokatlan nézőpontokat villant meg.
Nem tudom persze, hogy Dick Mester ilyen alapvetéssel írta-e a könyvet, de hát végül is mindegy, lássuk be.

1 hozzászólás
Noro >!
Philip K. Dick: A jövő orvosa

Tűéles pontossággal kidolgozott időutazós történet abból az időből, amikor ezek a fordulatok spoiler még nem váltak közhelyessé. Maga a disztopikus társadalmi háttér azonban, hogy is mondjam… háttérbe szorul. Pedig több szempontból is érdekes és aktuális lenne, de inkább csak ízelítőt kapunk belőle.
A könyvet nem kifejezetten ajánlom azoknak, akik jobban szeretik Dicket, mint a sci-fit általában, mert ha valami még ennél is kevésbé „dickes” hangulatú, az csal. Kötelező viszont mindenkinek, akit érdekel az SF történelme, és akik kíváncsiak arra, hogyan formálódtak a jól ismert toposzok a nagy öregek keze nyomán olyanokká, amilyennek ma ismerjük őket.

VirusSouljah >!
Philip K. Dick: A jövő orvosa

A szokásos lelkesedésem újra felszínre törhetett, hiszen eddig olvasatlan PKD kötetet tarthattam a kezemben. A borítója is tök szexi. Nagyon kígyó.

Bármily meglepő, ez a regénye is még mindig aktuális.
Hát nézd má', az önvezérlő autókat is megjósolta! Csökkentik a balesetek valószínűségét, meg közben nézegetheted a tájat, vagy a reklámokat, mókusokat, bármit. Aztán persze jön egy villanás, rózsaszín fény, és dicsak, egy baleset! Melynek következtében hősünk más időben találja magát. Kész a recept, indulhat egy újabb Dickes kaland.

Vannak benne nagyon jó mozzanatok, gondolatok. Például amikor a felfedezőkről állapítja meg, hogy spoiler.
A szokásosabb dolgokat meg sem említem.

Viszont megvallom, úgy érzem, Dick gyorsan papírra vetette ezt az ötletét, és igyekezett a következőhöz. Megszoktuk tőle a rövid köteteket, hogy nem feltétlen időz el olyan felesleges dolgokon, mint a karakterépítés, de a Dicki csavarok odaszoktak vágni. Most ez a plakettes dolog szerintem nem volt túl nagy húzás, de lehet, hogy csak velem van a „baj”, mert túl nagy adagban fogyasztottam a könyveit, és egy duplacsavar már nem is csavar.
Ez például a spoiler is tetten érhető. Egyik pillanatban még nagy az ellenállás, aztán spoiler. Persze ilyenkor én magam szoktam a védelmébe kelni, hogy ez nem számít, nem ez a lényeg.
Amit ki akarok nyögni, hogy a kidolgozatlanság most szembetűnőbb, zavaróbb volt számomra, mint az előzőleg kiadott korai regényeinél.
Persze annyira azért nem, hogy ne élvezzem…

https://moly.hu/idezetek/1400733
https://moly.hu/idezetek/1400752
https://moly.hu/idezetek/1400759
https://moly.hu/idezetek/1400764
https://moly.hu/idezetek/1400766

ViraMors P>!
Philip K. Dick: A jövő orvosa

Az időutazás a definíciójánál fogva olyan felfedezés, amely ha lehetséges lenne, már megtörtént volna.

– Mi meg sem próbáljuk rehabilitálni a bűnözőket. Az a joguk sárba tiprása lenne. És gyakorlati szempontból is hatástalan. Nem akarunk selejtes személyeket a társadalmunkban.

A történelemben az ember olcsó árucikk.

* * *

Tulajdonképpen a regény jórészt gondolatkísérletek sorozata az időutazásról. Mint ilyen, határozottan érdekes, bár voltak pillanatai, amikor erősen gordiuszi jelleget öltöttek az egymásba gabalyodó utazások. Ettől függetlenül jól esett olvasni, és külön érdekesek voltak a felmerülő morális, erkölcsi és etikai kérdések, és az igyekezet, ahogy ezeknek próbáltak érvényt szerezni. Ilyen tekintetben még szívesen olvastam volna tovább, főképp a jövő világára lettem volna kíváncsi, azt elég elnagyoltnak éreztem.
Külön plusz pont a borító, nagyon tetszik a maga sokatmondó egyszerűségével.


Népszerű idézetek

Marianngabriella P>!

Az időutazás a definíciójánál fogva olyan felfedezés, amely ha lehetséges lenne, már megtörtént volna.

41. oldal

Marianngabriella P>!

Az ipar egy dolog, a szakemberek egy másik. Az orvosokat, ügyvédeket, festőket, zenészeket senkinem fogja államosítani.

7. oldal

Marianngabriella P>!

– Ez az egyik kedvelt módszere a feltűnősködő embereknek, akik látványosan akarnak távozni. Kimennek az útra a városon kívül, és az a szokás, hogy amelyik autó meglátja őket, az elüti. Régi, bevett szokás.

48. oldal

Marianngabriella P>!

– Talán tagadjuk a halált, talán értetlenül tagadjuk a halál létezését, de ez még mindig jobb, mint ha belerohannánk.
– Közvetve igenis megtették – vitatkozott Stenog. – […] Nem tudtak megbírkozni a háborúval, éhínsggel és túlnépesedéssel, mert nem bírtak beszélni róla.

53. oldal

Marianngabriella P>!

Néhány érték természetesen megmarad, és mindig is megfog. A fehér nemzetek felsőbbrendűsége, Oroszország, Európa és Észak-Amerika demokráciái amaga ideje után még egy évszázadig fennmaradtak. Aztán Ázsia és Afrika lett domináns, az úgynevezett „színesek” megkapták jogos örökségüket.

82. oldal

Marianngabriella P>!

Becsapott bennünket a félelem, hogy alsóbbrendűek vagyunk, arra pocsékoltuk az energiánkat, hogy a büszkeségünket ápolgassuk, hogy megcáfoljuk a régi ellenségeket. Mint az egyiptomi társadalom: élet és halál annyira összefonódott, hogy a világ egy temető lett, az emberek pedig pusztán a holtak csontjainak eleven őrei.

83. oldal

Marianngabriella P>!

Az angolokat kifejezetten gyűlölték; az összes gyarmati hatalom közül az angolok voltak a legtudatosabbak. A legbiztosabbak az indiánokkal szembeni felsőbbrendűségükben. Ők nem maguk közt szaporodtak.

109. oldal

VirusSouljah >!

-Mi meg sem próbáljuk rehabilitálni a bűnözőket. Az a joguk sárba tiprása lenne. És gyakorlati szempontból is hatástalan. Nem akarunk selejtes személyeket a társadalmunkban.

43. oldal

VirusSouljah >!

Nem volt választásom.
Mégis rettegés fogta el, a felelősség iszonyata. Csapdába esett; Corith rávetette magát, ő pedig csak magára gondolt.
Mi mást tehettem volna? Nem az én hibám. De ha nem az enyém, akkor kié?
Ki felelős igazából a bűnért? Mert ez nem más volt: bűn. Minden gyilkosság bűn. Orvos vagyok. Az a munkám, hogy emberi életeket mentsek. Főleg ezét az emberét.
De a sajátom árán is?

146


Hasonló könyvek címkék alapján

Frank Herbert: A Dűne
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five
Robert A. Heinlein: Csillagközi invázió
H. G. Wells: Az időgép
Stephen King: Éjszakai műszak
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Robert Merle: Védett férfiak
Octavia E. Butler: Átváltozás
Alfred Bester: Az Arcnélküli Ember