To ​Your Scattered Bodies Go (Riverworld 1.) 5 csillagozás

Sir Richard Burton, a viktoriánus felfedező és polihisztor (és az egyik kedvenc történelmi karakterem) több sci-fiben is megjelenik, de talán Farmer szerepeltette először a Folyóvilág ciklusban – már csak ezért is köszönet neki. Hiszen ki lenne alkalmasabb arra, hogy felkutassa az univerzum legnagyobb Folyójának forrását, mint a nagy Nílus-kutató?
Folyóvilágon egyszerre él minden ember, aki az őskortól a XX. századig valaha is megszületett a Földön. Egy ismeretlen erő mindenkit újrateremtett ezen az idegen bolygón, fiatalon és egészségesen, és még olyan csodagépekkel – a „grálokkal” – is teleszórta a bolygót, amely ellátja az embereket korlátlan és bőséges élelemmel. Mint egy új édenkert, de vajon milyen céllal? Az újjászületettek kőkorszaki állapotok közé kerülnek, az egymástól eltérő korok szülöttei még egymást sem értik meg, sokak első reakciója a vallásos hisztéria, de csak kevesen vállalkoznak arra, hogy igazi válaszokat keressenek.
A sorozat első része rövidségében is sokféle témát jár körül: mit kezdenénk egy második eséllyel, tudnánk-e együttműködni végletesen különböző emberi kultúrák tagjaival, túllépnénk-e az előző életünkből hozott szokásokon és előítéleteken? Mit kezdenénk azzal, ha egy érthetetlen hatalom megoldaná az élelemszerzéssel és a halállal kapcsolatos örök gondjainkat? Mit gondolnánk erről az erőről – játszik velünk, leckéztet, vagy kísérletezik? Mindezeken felül a „szupercivilizációs” sci-fi regényeknek is egy klasszikus, és még ma is izgalmas darabjáról van szó, amely fölött egy kicsit sem járt el az idő. Stílusa a szerzőtől megszokott módon merész és naturalista, néha a groteszk megoldásoktól sem riad vissza, főhőse pedig egy 44 éves fantasztikus regényhez képest különösen összetett figura, amelyet még egy mai szerzőnek sem kellene szégyellnie.

A szerző neve nem ismeretlen a magyar tudományos-fantasztikus és fantáziaregények olvasói előtt, néhány műve magyarul is megjelent. Sajnos, ahogy néztem, kevés, és ez a Hugo-díjat is elnyert, 1971-ben kiadott sorozatkezdő kötete nem. Pedig sok más szerzőt is megihletett a Folyóvölgy-világ, rengeteg fanfiction novella is született a sorozat regényei és novellái mellett. Ezt az első kötetet meg is filmesítették 2002-ben.

Sajátos világ ez a Folyóvölgy. Itt hirtelen feltámad a valaha élt emberiség, és őskori körülmények között kell újra helytállniuk. Minden nemzet, minden kor fia és lánya megfiatalodva kel új életre, a XX. század végi scifi-írótól kezdve a neandervölgyi ősemberig a Földet 2008. évben elpusztító, Tau-Cetiről érkezett földönkívüliig. Képesek lesznek-e levetkőzni földi életükben beléjük ivódott előítéleteiket, és egy szép új világot építeni, vagy Legyek ura módon újra megismétlik az emberiség összes hibáját? Lehet tippelni, de elárulom, Farmer nem volt optimista.

A mű kezdetén Sir Richard Frances Burton Triesztben a felesége karjai közt – öregen és betegen – meghal. Majd hirtelen kopaszon és meztelenül, 25 éves kori testi állapotban felébred. Hová került? Ilyen a Paradicsom? Vagy más a helyzet?

Van, ki e nevet nem ismeri: Sir Richard Frances Burton? Bevallom, én nem ismertem. Mint kiderült, a viktoriánus Anglia elismert személyisége volt, fiatalabb korában híres utazó és felfedező, az Ezeregyéjszaka angol nyelvű fordítását neki köszönhetjük. Egyiptomból a Nílus forrásának felkutatására indult, de a Tanganyika-tavat találta meg. Megjárta a világ minden táját, álruhában az első nem mohamedánként elzarándokolt Mekkába. Ő alapította a Királyi Antropológiai Társaságot. Minden utazásáról írt egy könyvet, naplót vezetett, 29 nyelven beszélt és olvasott, rengeteg fordítása jelent meg. Élete végén diplomáciai szolgálatot teljesített. Ma már senki sem emlékszik rá. Vagy talán mégis?

Burton az örök felfedező módjára új életében is tele van kérdésekkel. Ki akarja deríteni, mi az oka, a célja az emberiség ilyetén feltámasztásának, kik és mit akarnak ezzel elérni? Ehhez meg kell találnia Őket, tehát kis csapatot gyűjt maga mellé – egy neandervölgyi ősembert, aki erős, és tudja, hogy kell primitív viszonyok közt életben maradni, a földönkívülit, aki ismeri a földi viszonyoknál fejlettebb tudományos eredményeket, az amerikai írót, aki több nyelven beszél, és rengeteg információ birtokában van a XX. századról, amelyről az 1890-ben elhúnyt Burton semmit sem tud, egy koncentrációs táborokat is túlélt zsidót, aki antiszemitizmussal vádolja Burtont, és egy viktoriánus nemes hölgyet, Alicet, aki Lewis Carroll ismert meséjének modellje volt. Útjuk során, saját maguk által épített hajón a Folyón, fogságba esnek, a foglyul ejtő az egymással összefogó Göring és Tullius ókori római uralkodó gyülevész hada.

A remekműben felvetődik sok olyan kérdés, amelyre a történelem nem túl vidító válaszokat adott eddig, de reménykedjünk, hogy az ember mentalitása megváltozhat.

Nagyon érdekes a téma, még ígéretesebb a sok különböző gondolkodású ember összezártságából keletkező konfliktusok szülte filozofálgatás. A stílusa kissé nehézkes, a könyv első fele alig tartalmaz cselekményt, inkább a szereplők és a környezet bemutatása a cél. Azután felpörögnek az események, és egy ízig-vérig kalandregénybe illő, tumultuózus jelenetekben kiszélesedő eseményviharba kerül kis hajónk.

Biztos, hogy minden kötetet végigolvasok, nagyon jól szórakoztam, sok új ismeretet szereztem, és igazán kíváncsi vagyok, mi a megoldás. Ráadásul még Ódinn is feltűnt, bár csak említés szinten, mint álombéli látomás.

Hűha, ez igencsak élvezetes olvasmány volt! Sajnos magyarul nem jelent meg, ahogy a sorozat többi tagja sem.
Nagyon érdekes témákat vet fel, és mindezt szórakoztató köntösben. Minden valaha élt ember egyszer csak „feltámad” a Folyóvilágban; meztelenül, kopaszon, különböző korok és kultúrák tagjai vegyesen. Senki nem tudja hol vannak, mikor vannak és hogyan kerülhettek oda? Egyesek szerint ez a Paradicsom, de aztán hamar kiderül, hogy mégsem. Mások szerint a Purgatóriumba kerültek, ahol aztán addig kell élniük, míg el nem nyerik a lelki megtisztulást. Isten küldte őket oda? Vagy emberek? Netán idegen bolygóra kerültek?
Főhősünk Richard Burton akcióba lendül: kis csapatot gyűjt maga köré és a kőkori körülményekhez képest megpróbálnak menedéket és önvédelmi eszközöket készíteni. Szükség is van rá, mert bár étel és víz mindenkinek egyformán adatott, az ember előbb-utóbb unatkozni kezd: a háború pedig jó időtöltés, közben pedig egyéb javakat és területet lehet szerezni. A megölt emberek egy más, véletlenszerűen választott helyen újra éledek, és gyermekek nem születnek, így a kb 35 milliárd valaha élt ember állandó körforgásban van. A véletlenek azonban nem mindig véletlenek: Burton sorsa összeköttetni látszik Hermann Göringével és pár más emberével, sőt egy földönkívülivel is találkozunk, aki egy szerencsétlen félreértés folytán majdnem kiirtotta az emberiséget.
Burtont nem hagyja nyugodni a kérdés, hogy hogyan kerülhettek ide az emberek, hogy kiknek köszönheti ezt a horrorisztikus másvilágot, és hogy hogyan lehet őket fellelni és felelősségre vonni? Megszállottan keresi a folyó forrását vagy torkolatát, ahogy földi életében a Nílusét kereste, és kitartása eredményre vezetni látszik…