Szeretők 30 csillagozás

Philip José Farmer: Szeretők

Vajon ki az a gyönyörű nő, akit Hal Yarrow a rovarok bolygóján talál? Milyen sors vár rájuk, ha kiderül a tiltott, titkos kapcsolat?

A Nebula- és Hugo-díjas amerikai szerző regénye mérföldkő a sci-fi történetében. Előtte senki sem szólt még ilyen hangon a szerelem és a szabadság utáni vágyról. Egyszerűen fantasztikus!

Eredeti cím: The Lovers

Eredeti megjelenés éve: 1961

>!
Phoenix Könyvek, Debrecen, 1990
154 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630288125 · Fordította: Hajja Attila

Kedvencelte 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
Noro MP
Philip José Farmer: Szeretők

Úgy emlegetik ezt a könyvet, mint ami beemelte az erotikát a sci-fi világába (mellesleg az ötvenes években senki nem merte kiadni Amerikában :D), pedig ez csak egy a számtalan téma közül, amivel foglalkozik. Még csak nem is a leghangsúlyosabb. Mai szemmel nem is nevezhető erotikusnak, inkább azt mondanám, hogy az erotikáról (is) szól.
A történet alapja például egy hihetetlenül beteg disztópia, amely a racionalitást tűzi zászlajára, ugyanakkor olyan áltudományos-vallásszerű dogmákat követ, amelyeket az állam-egyház mindig úgy forgat ki, ahogyan épp kedve tartja. spoiler Ehhez jön még az embertelen mértékű prüdéria, amely oda vezet, hogy a főhős csak egy idegen bolygón, földönkívüliekkel körülvéve érezheti magát embernek.
Egy másik szinten a biológiával is játszik, mindenféle párhuzamos evolúciókkal és parazita-fajokkal, gyakran a földi rovarvilágból vett példákat adaptálva az idegen világ értelmes lényeire. Azzal együtt, hogy bizonyára nem ütné meg a hard science szintjét, nagyon is érdekes ötletekkel játszadozik. (Az infodumpjai viszont nem túl elegánsak.)
Végül a főhőse egy nyelvész, és ezt is megpróbálja a – lassan igencsak zsúfolttá váló – történetbe építeni. Itt már kissé sántít a dolog: bár az idegenek nyelve állítólag roppant nehéz, a két faj közötti kommunikációban mégsem ejtenek egyetlen hibát sem. De piros pont a próbálkozásért.
A végeredmény nem egy irodalmi remekmű, de mint sci-fi, számos izgalmas ötletet vonultat fel.

>!
meteoritastar P
Philip José Farmer: Szeretők

Becsuktam a könyvet és csak ültem, néztem, hogy ez mi volt?!
Nem az, amire számítottam.
Végül az kezembe vettem újra a könyvet és a hátúlján egy mondaton elmerengtem.
„ Előtte senki sem szólt még ilyen hangon a szerelem és a szabadság utáni vágyról. ”
Az biztos, hogy egy olyan ember életébe nyertem betekintést, akit rengeteg szabály betartására köteleztek, Ezek az élete részei, természetesek voltak a számára, hagyományok. De ő így se tudta teljesen elfogadni őket. Szóval hiába volt ebben a történetben szerelem, elmélkedések evolúcióss dolgokról, és egyéb más finomságok, de inkább arrol szolt, hogy ismer meg a főszereplő egy másik életet. Érdekes volt.
De nagyon sajnáltam, hogy a történet rovására ment a sok részlet, a túl sok információ.
„ Igazán nem tudom, miről beszélsz.” Jannettetől ez találó volt. Másképp kellett volna közölni azokat az információkat. Így száraz lett és sokszor unalmas.
Viszont, nem számítottam rá, hogy ilyen vége lesz a könyvnek.spoiler Fobó magyarázata kicsit undi volt, de attol érdekes és meglepő.
Sajnálom ezt a könyvet, mert a történet tetszett, de a kivitelezése nagyon nem.

>!
zamil P
Philip José Farmer: Szeretők

Érdekes történet kerekedet a végére. Végig csökkent a csillag, amire értékelni akartam, de a végén visszatornázta magát.
Érdekes volt a jövőkép amit lefestett az író az olvasó elé, az idegen bolygó lakói, társadalma, technikai fejeltsége, is egyedi volt. A főhős mivel nyelvész volt, így az idegen fajnak a nyelvével is foglalkozott, ami külön pluszt adott a regényhez. Viszont, ahogy meg volt írva, és amilyen vontatott volt, az egyáltalán nem tetszett. A végén persze jött a nem várt fordulat, ami csak emelt a regény színvonalán. Szerencsére nem volt tele erotikával, ahogy a fülszövegből várható lett volna.
Egyszer mindenféleképpen ajánlom elolvasni, még akkor is, ha vegyes érzéseim vannak olvasás után.

11 hozzászólás
>!
imma A+P
Philip José Farmer: Szeretők

a világ érdekes (jó értelemben véve), de a regény hagy némi kívánnivalót maga után (milyen szép kifejezés is ez).
csomó-csomó dolog volt benne, ami nem volt (eléggé) kifejtve, ezért bizonyos részeknél hiteltelennek éreztem a szereplőket, történéseket, valamint az író stílusára is ráfért volna egy kis csiszolás.
a borító (főként mert a hölgynek fekete haja volt, és ilyen jelenet egyáltalán nem volt a történetben) és a fülszöveg tökéletesen félrevezető.

1 hozzászólás
>!
Thorpapa
Philip José Farmer: Szeretők

Nagyon tetszett. Főleg, hogy számomra eléggé ijesztő jövőképet vetített, és, hogy ezt már 90ben 61ben megírta a szerző így még félelmetesebb… Tipikus emberi vonásokat azért nem tudtak levetkőzni benne a humanoidok, mégpedig az idegen fajok kiirtását… A végén a nagy happy end is bejött. Kíváncsi lennék a szerző többi műve is hasonlóan utópisztikus e:)

3 hozzászólás
>!
Scalard P
Philip José Farmer: Szeretők

jó egye fene adok rá három csillagot, mert voltak benne jó ötletek

DE

először is, az a fajta jövő amit Farmer felvázol lehet 1960-ban valóságosnak tűnt, de mára ez egész más irányba ment, a lelketlen multik inkább a Neurománc felé tendálják a jövőnket (most még), de a lényeg, ez a világ amit bemutat számomra nem félelmetes, inkább nevetséges, mert a középkorban volt ekkora befolyása a vallásnak, le egészen az egyénig, persze lehet nem véletlen, hogy Izrael az egyik ország aki fennmaradt, de Izland, én kérek elnézést, ott is ilyen ügybuzgóak vallás területén?

a hős miért visel héber jelzést a zubbonyán, ha Izrael az ellenség? stb.

vagy tíz éve vettem meg, lehet kicsit később, és most olvastam el, azt hittem majd kapok egy intenzív szeretkezéseket leíró regényt, mert mindenütt azt harsogják tabukat döntöget az írója, 1960-ban azért szerintem ez így kevés, ma meg már főleg, pedig egy ilyen prűd társadalomban ahogy ez fel lett vezetve, azt hiszem elvárható lett volna, a helyzet adta volna magát

erre mi történik, 70 oldalig az unalmas, és nehézkes leírások, amikben szűnni nem akarva taglalja az író mennyire korlátozott ez a világ, és mégis úgy, hogy inkább zavaros lesz, semmint kapnánk egy képet, miért is alakult ez így ki, és amikor megkapjuk, 100-120 oldal akkor meg már mást szeretnék kapni (mondjuk egy jó kis kefélés leírását)

a másik ami zavart, a vége hossza nincs idegen szavak, mi a fenének? a shib amit szinte bármire bármilyen kontextusban alkalmaznak, az olvasó meg találja ki éppen mit jelent, Hajja Attilának vagy elismerés jár, hogy ezt képes volt lefordítani magyarra egyáltalán, vagy pedig egy későbbi új fordítás majd bebizonyítja, hogy helyenként nagyon nehézkesen fordított és ezért olyan döcögős a történet (én mondjuk kapásból Farmer hibájának veszem ezt)

a történet maga abban a pillanatban kitalálható ahogy megjelenik a titokzatos nő, ebben sokat segít az elbaszott borító, köszönet érte Szendrei Tibornak. Ez a könyv az ahová valami totál oda nem illőt kellett volna alkalmazni amiben amúgy a Kozmosz élen járt, de aki olvasott sok sci-fit vagy elmúlt 12 az szerintem ugyanúgy kitalálta volna ezt a nagy csattanót

ennél sokkal érdekesebb amiről Farmer alig tesz említést, mintegy mellékesen az emberek egy Operation Genocide-on dolgoznak, mert hát mi se lenne természetesebb minthogy nem egy lakatlan bolygón akarnak telepedni, hanem egy más eleve lakotton (bár nem is értem miért, tekintve a Föld jelenlegi lakosságát) a wogok ezt egész ügyesen oldják meg, elég durva belegondolni, hogy az emberiség csak ezt az utat tartaná járhatónak

az is kérdéseket tett fel bennem, hogy a főhős elméletileg elégedetlen az életével, erre mikor megtalálja a nőt, kiderül – ami addig egyáltalán nem volt tiszta – hogy ez is egy ugyanolyan korlátolt barom mint akárki más (étkezősapka esete, ez mekkora egy hülyeség)

én inkább arra helyeztem volna ezt a regényt, ahogy a gátlásai feloldónak (bocsánat 150 oldal, még csak nem is regény, újságokban közölték folytatásokban), sőt engem sokkal jobban érdekelt volna hogy alakul Maryvel a párkapcsolata, mert ott aztán lehetett volna, tabukat döntögetni, meg éles helyzeteket kialakítani, meg rávezetni a nőt, mi is a jó, mi felett hunyjon szemet, és a gaptokat meg lesajnálni, de hát miért is…

és ezért Hugo díjat kapott, akkor nem is értem mit hőzöngenek idehaza a Zsoldos díj miatt…

shib?

>!
zbarta P
Philip José Farmer: Szeretők

A “Szeretők” magyar kiadása külső megjelenésében méltatlanul jelentéktelen kis könyvecskének sikerült, belvilága viszont bőségesen kárpótol a külcsín hiányosságaiért. Világképe eleinte nyomasztó, de gazdagon felépített és bizonyos szempontból logikus.
550-et írunk, ez a régi – általunk jelenleg használt – időszámítás szerint a 3050. év. Kevés ember élte túl az első Apokaliptikus Háborút. A Hawaii-szigeteken és Izlandon megmaradt a szervezett kormány és a teljes népesség. Dél-Ausztrália és a Kaukázus szintén viszonylag érintetlen maradt. Ezekről a helyekről később embercsoportok terjeszkedtek és újranépesítették a világot, magukba olvasztva az elfoglalt területeken élő, megmaradt őslakosokat. A túlélők főként Izland felől lakták be a kipusztult földeket, kétséget sem hagyva (ezúttal) afelől, hogy nyelvük az új világ egyik meghatározó világnyelvévé váljon. A háború után az izlandi túlélők kolóniákat hoztak létre a néptelen Észak- és Nyugat Európa, Szibéria és Mandzsúria földjén, keveredtek a Kaukázus hegyeiből leszállingózó maradék népekkel, hogy újra benépesítsék Dél-Oroszországot, Bulgáriát, Észak-Iránt és Afganisztánt.
Hawaii és Ausztrália túlélői népesítették be újra Ausztráliát, Amerikát, Japánt és Kínát.
Az új világhelyzetben új gazdasági, hatalmi és politikai központok alakulnak ki. A Föld demográfiai strukturáltsága alapjaiban változott meg, beszélt nyelveivel egyetemben.
A háború okozta káosz, népek, földrészek pusztulását követően hármas politikai-gazdasági pólus alakul ki a Földön, ezek a Haijac Unió, az Izraeli Köztársaságok és a Maláj Szövetség (indultak még: a Bantu Konföderáció).
A “Szeretők” földi helyszíne a Haijac Unió észak-amerikai fővárosa, Sigmen City (az Apokaliptikus Háború előtt Montreal-nak hívták). Ebben az államban szigorú teokratikus diktatúra alakul ki, amely igen magas technológiai színvonalon, de szoros vallási présben tartja a százezres lakosságú óriásházak alkotta megalopoliszokban élő embereket.

Tovább:
A tudományos fantasztikum világainak nyelvei (1.)
http://bartaz.hu/a-sci-fi-vilagainak-nyelvei-1/

>!
nariagnuhtseab
Philip José Farmer: Szeretők

Jobb mint a „bestia képmása” de a mérce oly alacsony ahhoz képest hogy általános iskolás naplója is tartalmasabb. A borító hasonlóan Dahl spermaakciójához kritikán aluli, a csavar tetszett a végén, de azt kell mondjam hogy Farmer nem tud jól írni.

>!
Phoenix Könyvek, Debrecen, 1990
154 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630288125 · Fordította: Hajja Attila
>!
szal_ka_H70
Philip José Farmer: Szeretők

Kicsit ugrál, kicsit szaggat, néha-néha szalad, de az ötlet miatt nekem bejön. Mínusz egy csillag a borító miatt.

>!
rawelli
Philip José Farmer: Szeretők

A 3,5 csillag ellenére jó kis könyv ez, Farmer jól egyesíti a ponyvát a mélységekkel, pont annyira kalandozik el, hogy ne váljon unalmassá. Emellett érdekes a világa, én örömmel olvastam, egy próbát megér. Csak a borító, azt tudnám feledni


Népszerű idézetek

>!
imma A+P

Én mém vagyok. Ez a rövidítés a mindenhez-értő-mester kezdőbetűiből adódik.

5. oldal

>!
imma A+P

A hosszú, tűalakú csónakot a járdaszegénynél parkolva hagyta.

133. oldal

5 hozzászólás
>!
imma A+P

Nehéz, émelyítő szag terjengett a kocsi fölött. A karambolban nagyon meg kellett sérülniük a wogoknak, máskülönben nem ernyesztették volna el akaratlanul azokat a záróizmokat, amelyek a „méregzsák” száját kontrollálták. Ezt a szervet, a vesetájék közelében elhelyezkedő hólyagot, veszély esetén használták az ozageniek ősei erős védekező fegyverként, leginkább a pöfögő futrinkához hasonlóan. Jelenleg, majdnem elcsökevényesedett szervként, a méregzsák a szélsőséges idegfeszültség oldásának kifejezésére szolgált. Ténylegesen funkcionáló szerv volt, azonban a használata problémára utalt. Példának okáért a wog pszichiátereknek vagy szélesre tárva kellett tartaniuk az ablakukat a terápia alatt, vagy pedig gázálarcot viselniük.

50-51. oldal

3 hozzászólás
>!
imma A+P

Egy álrovar, az úgynevezett tüdősbogarak egyik példánya portyázott éjszaka az erdőben.

57. oldal

>!
imma A+P

Hal nem értette azt a néhány szót, amit meghallott; a wog asszonyok, amikor amikor (sic!) maguk között beszélgettek, a saját nemük szókincsének használatára szorítkoztak. Ez a szokás, már amennyire Hal megértette, gyorsan kihalóban volt az urbanizáció terjedésének hatása miatt. Abasa nőnemű gyerekei még nem tanulták meg a női beszédet.

88. oldal

1 hozzászólás
>!
imma A+P

Sam Minesnak, ki mélyebbre lát a többieknél

(ajánlás)

>!
imma A+P

– Ki kell jutnom – hallotta Hal Yarrow valaki távoli motyogását.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephenie Meyer: A burok
J. L. Armentrout: Origin
Pittacus Lore: Ötödik csapdája
Alan Dean Foster: A Dolog
Aaron Rosenberg: A Pengék Királynője
Vernor Vinge: Tűz lobban a mélyben
Stephani Perry: Az őrjöngő halál
Ernest Cline: Armada
David Bischoff: A vadászok bolygója
Diane Carey: Katlan