Az i. sz. 406. év telének derekán Mainz városának közelében befagyott a Rajna, a germaniai római provinciák és a közép-európai leigázatlan törzsek közötti határfolyó. A határt védő helyőrségek létszáma csökkent, a parancsnokok figyelmét az itáliai hadihelyzet kötötte le. December 31-én egy barbár horda átkelt a folyón, és rázúdult az északnyugati római provinciákra. Róma Rajna-vidéki szövetségesei nem tudtak nekik sokáig ellenállni, Mainz, Trier, Worms, Strasbourg, Tournai, Boulogne, Rheims és Amiens városokat feldúlták és kifosztották. Egy korabeli forrás beszámolója szerint a betolakodók megölték a remetéket, elevenen megégették a papokat, megerőszakolták az apácákat, elpusztították a szőlőskerteket, és kivágták az olajfákat. Lehet, hogy mindez csak szóbeszéd, de egy Salvianus nevű pap is megírta, emlékszik rá, hogyan hevertek a megcsonkított holttestek szülővárosnak, Triernek, a volt császári fővárosnak az utcáin. „Egész Gallia egyetlen temetési máglyaként füstölgött”, írta… (tovább)
Britek, frankok, vikingek 6 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: A múlt születése Helikon
Most olvassa 1
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 11
Kiemelt értékelések
Azt kell mondjam, hogy nagyon sok új információt szereztem a könyv olvasása alatt, nagyon sok tény a helyére került. (Asterix nem találkozhatott a vikingekkel, még ilyet.)
Az ókor utolsó éveiről, a sötét középkorról, a nagy népvándorlásokról olvashatunk a könyvbe (V-X századig).
Nekünk magyaroknak a népvándorlásról inkább (csak), a mi népünk vándorlása jut eszünkbe, holott egész Európába olyan vándorlások voltak, hogy az ép ésszel szinte felfoghatatlan.(Pár példa, a vizigótok egy generáció alatt a Tiszántúlról, Hispániáig verekedték végig magukat, hogy ott letelepedjenek, a vandálok Észak Európából Karthágóig.)
Ennek a korszaknak a népeivel, nagy alakjaival, csatáival, birodalmaival ismerkedhetünk meg. A korról nem sok írót anyag maradt fent, de ami fent maradt az említésre kerül. Rengeteg régészeti leírással, lelettel van a könyv tele, ami számomra csak emelte az olvasmány élményt.
Igen tömény a könyv, talán túl tárgyszerű is, de akkora területet, és annyi népet ölel át, hogy válogatni kell. (Talán itt a könyv egyetlen hibája, hogy túlságosan Nyugat-Európia, de ez érthető, az író nemzetiségét ismerve.)
Aki kíváncsi a V.-X. század közti kaotikus Európára, annak ez a könyv nagy segítséget nyújt.
A „sötét középkor” európai világát idézi meg Philip Dixon könyvében – Britek, frankok, vikingek –, amikor az V. században a kettéoszlott Római Birodalom nyugati részét elsöprik a barbár törzsek támadásai, térnyerése. A középkor minden szempontból negatív minősítést azonban csak a 18. században, a felvilágosodás idején kapott. Ekkor vált általánossá a sötét középkor megnevezés, amely – főként a barbárság terjedésére utalva – sötétség és a kulturális hanyatlás időszaka volt. Azonban időközben megjelent egy másik könyv is, David Keys – Katasztrófa c. műve – amely rámutatott, hogy 535. évben másfél évig tényleges sötétség uralkodott a Földön – s hogy a világméretű éghajlati katasztrófa lehetett az a kulcstényező, amely a Föld legkülönbözőbb pontjait érintő ökológiai, politikai, gazdasági, vallási és egyéb változások révén meghatározta világunk akkori arculatát.
Nos, ebben a „sötét korszakban”jöttek a hunok – eleink? – Európába, foglalta el a gótok élén Theodorik Itáliát, létezett, ha létezett Arthur és Avalonja, virágzott a karoling reneszánsz Nagy Károllyal, fenyegettek északról a vikingek – tehát nagyon jelentős események is történtek – miközben a középkori városok utcáin folyt a szenny és az ürülék – mert az emberiség valahogy elfeledte, hogy 2000 évvel korábban ezt a problémát már megoldotta…
Mindez a könyvben a ’70-es évek legfrissebb régészeti leleteinek fényképeivel, ill. eredményeivel alátámasztottan mutatja be e egyszerűsítve „furcsának” nevezhető mintegy fél évezred történetét, amelyről kiderül, hogy olyan építészeti, művészeti tárgyakat, kultúrát hozott létre, eredményeket ért el, hogy barbárnak egyáltalán nem nevezhető.
Érdeklődőknek ajánlom!
Hasonló könyvek címkék alapján
- Vágó Ádám: A Kárpát-medence ősi kincsei 100% ·
Összehasonlítás - Hatházi Gábor: Sírok, kincsek, rejtélyek ·
Összehasonlítás - Buzás Gergely: A királyok Visegrádja ·
Összehasonlítás - Kovács László: Magyarhomorog-Kónya-domb 10. századi szállási és 11-12. századi falusi temetője ·
Összehasonlítás - Mona Behan – Jeannine Davis-Kimball: Harcos nők ·
Összehasonlítás - Szőke Miklós Árpád: A Nagy Piramis rejtélye ·
Összehasonlítás - B. Szabó János – Sudár Balázs: Honfoglalás ·
Összehasonlítás - László Gyula: Árpád népe ·
Összehasonlítás - Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza ·
Összehasonlítás - Visy Zsolt (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón ·
Összehasonlítás