Queen 92% 14 csillagozás

A fél csillag levonás a szerkesztésért járt, annyira zavaró volt, hogy a hasábolást nem tudták sorkizártra tenni, valamint legalább 4 helyen elütötték benne az addig helyesen leírt neveket, dalcímeket… pf. Szóval csak ezért a fél csillag. Egyébként az egyik legjobb válogatás szerintem a Queen zenei munkásságáról.

Igen, ez a könyv nem a drámákról szól. Ez arról szól, hogy a srácok fogták magukat, keresték a zenei világban az útjukat, majd 1971-ben megtalálták egymást és azóta ugyan már csak May és Taylor, de töretlenül ápolják a Queen hagyatékát.
Aki Mercury életéről akar olvasni, annak ott a Bohém rapszódia, ha pedig a többiekről, arról még úgy sem tudom nyilatkozni, mert nem tudok róla, hogy a többieknek lenne ilyen életrajzi könyvük, ahol mellékesként szerepel a zenekar.
Ez a könyv színes (szószerint), szagos (szószerint), fényes (SZÓSZERINT!) és korrekt gyűjteménye a Queen indulásának, virágzásának és lezárásának. Kronologikus sorrendben vesszük sorra a banda alakulását, majd később az albumok és turnék megjelenését és lezajlását. Rengeteg kép kapott benne helyet, amiért már megéri lapozgatni is ezt a csodát, remek koncertfelvételek, rengeteg külföldi kiadás (A Bicycle Race-nek a magyar kiadását tették bele :) ) borítója, koncertplakátja, jegye szerepel. Kedvenc részeim a japánok voltak természetesen, imádom, hogy Ők csak rajongani tudnak bármiért is, simán csak szeretni, kedvelni nem. Természetesen a Népstadion beli koncert is helyet kapott, bár leírást kicsit keveselltem, hiszen nagy név a Vasfüggöny mögött (a könyv egyébként kijavítja az EMI kiadót, akik azt állították, hogy először hoztak világsztárt a Vasfüggöny mögé). A legjobb információ pedig Brian Mayhez kapcsolódik: a csávó hatpennyst használt/használ pengetőnek. Mert a recés széle miatt sokkal jobban szól. (Az érmét kivonták régesrég egyébként.) Ja, és elírtam, ugyebár már dr. Brian May. Hiszen a csávó nem csak a zenében, hanem a csillagászatban is zseni! Sajnálom egyébként, hogy Deacon ennyire eltűnt a színről, ugyanakkor meg is értem, mert ebből a könyvből is úgy jött le, hogy Ő csak „belepottyant” ebbe és sodródott az árral.

Az albumokat egy-egy újságíró értékelte és őszintén! Ha rossz volt (Hot space) azt írták, hogyha csodálatos (A Night at the Opera), akkor pedig azt. Őszintén sajnálom, hogy soha nem láthatom már az eredeti felállást élőben játszani, Mercury maga az élmény lehetett a folyamatos dumájával és energiájával.

Ezt a könyvet nem akarja újra kiadni a kiadó? Esetleg újrafésülve és picit megformázva? Csak mert igény igenis van rá, és ez bőven megérné az árát.

Nem találkoztam még emberrel, akinek a Queen lenne a kedvenc zenekara.
Nem találkoztam még emberrel (a fiamat nem számítva), aki ne szerette volna a Queen-t.
Szép könyv. Hasznos könyv. Mármint azoknak, akiket érdekel. Rockzenei monográfiában továbbra is Vasváry-Tóth Yes-könyve marad az etalon, egyetlen okból: a fő hangsúlyt a zenére, a lemezekre helyezi. Igaz, vaskos is lett, amit írt. Ez a könyv pedig szép. És hasznos.