Keleti ​szláv regék és mondák 12 csillagozás

Petrovácz István (szerk.): Keleti szláv regék és mondák

A kötet a keleti szláv népek ősi hit- és hiedelemvilágába vezeti be az olvasót. A különlegesen gazdag mondakincs, hasonlóan más nemzetekéhez, az irodalom, a művészetek révén a népi kultúrából kiemelkedve a nemzeti kultúrák részévé vált. A keleti szláv rege- és mondavilág az oroszok, ukránok és belaruszok közös történelmi jussa. Többségük még a Kijevi Ruszban együtt élő szláv törzsek körében keletkezett, de a későbbiek sem tekinthetők csak orosz, csak ukrán, vagy belarusz mondának. E gyűjtemény egyetlen merítés csupán abból a virtuális kincsesládából, amelyből az évszázadok során az orosz írók, művészek, mesemondók, ikonfestők, fafaragó mesterek százai vettek mintát.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Regék és mondák Móra

>!
Móra, Budapest, 2003
392 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631178498

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 42


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Petrovácz István (szerk.): Keleti szláv regék és mondák

Nehéz pár mondatban megfogalmazni azt, hogy mennyire összetett is ez a kötet és hogy milyen hatással volt rám. Mikor milyen volt, de általában volt valami vidám szava hozzám bármi bajom volt. Mulatságos történetek egy jó ideig, melyek akár esti meseként is helyt állnak a gyerekek előtt, ahol túljárhatunk az ördög és a boszorkányok eszén egyúttal. Aztán jönnek a komolyabb, történelmi eredetű írások, melyekkel meg saját magunkat szórakoztathatjuk. Egy a lényeg, ne vegyük túl komolyan és ne legyenek nagyok az elvárásaink. Jó ez így, ahogy van. :)

Amrita IP>!
Petrovácz István (szerk.): Keleti szláv regék és mondák

A hiedelmes részeket imádtam, az állatokkal, növényekkel, tündérekkel kapcsolatos népi hiedelmek nagyon érdekeltek, tetszettek. Az „Erdők, vizek szellemlányai” történettel kezdődő résznél teljesen felvillanyozódtam és lelkesedtem. Izgalmas összehasonlításra nyílt alkalmam, ahogy a korábban olvasott ír és déli szláv tündérekkel össze tudtam hasonlítani a ruszalkákat és társaikat, szívesen olvasnék még róluk. A mondabeli hősök viszont sajnos nem kötnek le, és úgy gondoltam feloldozom magam a molystréberség alól, hogy az elkezdett könyvet végig is kell olvasni. Csak azt olvastam el ami érdekel és kész. :P

Naraku1_0 P>!
Petrovácz István (szerk.): Keleti szláv regék és mondák

A következő állomásom a fantasy gyökereinek megismerésében a mostanság felkapott keleti szláv monda és rege világ.

Rengeteg rövid történetet tartalmaz. Számomra három nagy téma köré csoportosul.

1. Az elkeresztényiesített teremtéstörténetek és azok zanzásítása biblikus elemekkel. Ebben számos vicces elem van. Érződik, hogy a klasszikus héber és katolikus istenképet igazították saját szájízre. Isten egy bohókás apó, gyakran az ördöggel sétafikálnak, moralizálnak és megteremtik a világot.

2. A hiedelem és babonavilág. Nekem ez a rész tetszett a legjobban. A Vaják sorozat világa jelenik meg. Arányaiban kevésnek találtam.

3. A hősi regék, mondák, eredet történetek. Bár ezeket több fejezetre osztották. Jók voltak és kalandosak. Itt már sok összefüggő hosszabb szövegrész volt.

Hiányoltam azonban a kereszténység előtti szláv istenségeket, ugyan a szerkesztő ad egy kis magyarázatot az utószóban, de ennél mindenféleképpen több oldalt érdemeltek volna. Bár a teremtéstörténetekben megjelennek az előző világkép elemei.

Ju_Var_h>!
Petrovácz István (szerk.): Keleti szláv regék és mondák

**Ez nem irodalom kritika, csak velemeny**
En nem tudom letenni ezt a konyvet; illetve minden este olvasok belole valamit.
A mesek/regek valtozatossagaval nem tudok betelni..

BarbieB>!
Petrovácz István (szerk.): Keleti szláv regék és mondák

Végre Kelet-Európa (vagy Nyugat-Ázsia?) is felkerül irodalmi térképünkre, már ami az orosz, ukrán és fehérorosz mondakincset illeti. A hatalmas, végeláthatatlan sztyeppéket különféle szellemlényekkel, boszorkányokkal, varázslókkal népesítik be, melyek ellen félelmetes erejű hősök harcolnak. Kegyetlen világ ez, a gyengédség, szerelem halvány nyoma nélkül – de ez nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a pogány szlávoknak egyetlen istennőjük volt a számtalan istenség mellett. Úgy látszik ezen a felálláson az eltelt évszázadok sem tudnak változtatni.
https://litfan.blog.hu/2013/02/09/petrovacz_istvan_kele…

Zoltán_Bálint>!
Petrovácz István (szerk.): Keleti szláv regék és mondák

Alapvetően tetszett a könyv, bár azt hittem, hogy a pogány orosz hiedelemvilágról több szó esik majd. Ezt viszont kárpótolta a kicsit hosszabb utószó, amelyben a szerkesztő kitért erre is, illetve arra, hogy miért ezek a történeteket szerepelnek a könyvben. Ajánlani tudom csak a könyvet.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Kell, hogy legyen a világban legalább egy zug, ahol mindenkinek jó, ahol mindenki boldogan él.

33. oldal, A Hold foltjairól

Lunemorte P>!

Aki teheti, tündérvasárnap kerülje az erdőt!

179. oldal, Erdők, vizek szellemlányai

Lunemorte P>!

– Ha ebben lelitek örömötöket, brummogjatok a világ végéig!

49. oldal, Miért brummog a medve?

Lunemorte P>!

Akinek nincs hatalma a boszorkányok fölött, legjobb, ha távol tartja magát tőlük.

167. oldal, Hogyan édesgeti magához a férfiakat a boszorkány?

Lunemorte P>!

Napnyugtával a liliomok becsukódnak, elrejtve bájaikat a sötétség árnyai elől.

83. oldal, A vízililiom

Lunemorte P>!

Úgy élt az idősebb fivér a király udvarában, mint egy főúr, a madártejen kívül mindene megvolt.

33. oldal, A Hold foltjairól

Lunemorte P>!

Régen az emberek magukra tudták vállalni mások fájdalmát.

226. oldal, A fájdalom átvállalása

Lunemorte P>!

A fecske egy boszorkány lánya volt, akit anyja nem akart megtanítani a tudományára.

64. oldal, A fecskéről


Hasonló könyvek címkék alapján

Vlagyimir Jakovlevics Propp: A varázsmese történeti gyökerei
Tor Åge Bringsværd: Vau
Fedina Lídia: Akikről a mesék szólnak
Grigorij Osztyer: Mikro Miki, a mikroba
Magyar Zoltán – Varga Norbert (szerk.): Ortutay Gyula zoborvidéki folklórgyűjtése
Hana Doskočilová: Diogenész hordója
Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott
Marék Veronika: Kippkopp a fűben
Lázár Ervin: Öregapó madarai
Nick Bruel: Rossz Cica fürdik