Eltűnés 7 csillagozás

Petra Soukupová: Eltűnés

A ​bensőséges családi és párkapcsolatok hagyományos témái a romantikus női és lányregényeknek. A szépirodalom azonban mintha óvakodna ezektől, és kicsit talán kerülné is. Annál inkább nagy figyelmet kelt, ha egy szerző nem előre kitalálhatóan, vagy túl szentimentálisan és hagyományosan ragadja meg ezeket a témákat. Petra Soukupovának ez rögtön az első, K moři (A tengerhez) című könyvében sikerült. A három terjedelmes elbeszélésből álló új kötetének is, melyet kezében tart az olvasó, a családi kapcsolatok a fő témája. A szerző ezúttal gyermek főhősöket választott. Az első két szövegben gyerekek a történet elbeszélői, a harmadikban az elbeszélő ugyan felnőtt nő, de a cselekmény a gyermekkorában játszódik. A szereplők mindhárom elbeszélésben valamilyen családi traumát igyekeznek feldolgozni, amely eltávolítja őket szeretteiktől, és identitásuk és a családban betöltött helyük keresésére készteti őket. Mégsem drámai, filmszerű fordulatok jelennek itt meg, melyek a feje tetejére… (tovább)

>!
Napkút, Budapest, 2016
376 oldal · ISBN: 9789632635811 · Fordította: J. Hahn Zsuzsanna
>!
Napkút, Budapest, 2016
368 oldal · ISBN: 9789632636078 · Fordította: J. Hahn Zsuzsanna

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Petiko >!
Petra Soukupová: Eltűnés

Három elbeszélés, három család, hétköznapjaikat beárnyékolja a testvérek közti viszálykodás. Az első két történet narrátorai gyerekek, a harmadik főszereplője már felnőttként tekint vissza gyermekkorára, testvérével való rossz viszonyára.

Soukupová a kapcsolatok megromlásának folyamatát, s ezzel összefüggésben a családi kötelékek szétzilálódását egyszerű nyelvezettel, de rendkívül hatásosan és a legapróbb mozzanatokat nézve is hitelesen mutatja be. Megrázó élmény figyelemmel kísérni, hogy a testvérek közti apró civódások, piszkálódások hogyan vezetnek el a másik szándékos gyötréséhez, megalázásához, s ez miként befolyásolja a gyerekek gondolat- és érzelemvilágát, személyiségfejlődését, s milyen meggondolatlan cselekedetekre sarkallja őket.

Nagyon sok érzelem sűrűsödik össze ezekben a történetekben, a családi interakciók negatív irányba való eltolódásának bemutatása rendkívül árnyalt. Testvéri irigység, féltékenység, rivalizálás a szülői szeretetért, gátlások, tehetetlenség, bosszúvágy, sértődöttség, kisebbségi komplexusok, kompenzációs viselkedések. Egy apa, aki saját álmait szeretné megvalósulva látni a gyermekeiben, frusztrálva az ebben kevésbé tehetséges testvért, egy anya, aki próbál egyformán szeretni, de közben védenie kell a gyengébbet. A gyerek, aki testvérháborúból való meneküléssel óhatatlanul is kijátssza egymás ellen elvált szüleit. Az érzelmi zsarolás mindennapi játszmái.

Az első történet a leginkább megrendítő, a második a legjobban kidolgozott, a harmadik kissé kaotikusra sikeredett és sokat már nem ad hozzá, de annyiban érdekes volt, hogy a testvérek lányok, és a felnőttkori kihatások kapnak inkább szerepet.

Eltűnés. Ez a cím tökéletesen összefoglalja a három történetet. Átvitt és valós értelemben is. A kölcsönös megértés, a szeretet eltűnése. Aztán lehet, hogy a szeretet, valahol a felszín alatt mégsem szűnt meg létezni, de már késő. De az is lehet, hogy a sebek olyan mélyek, hogy a testvéri konfliktusok egy életen át megmaradnak. „Semmit nem lehet visszafordítani. Akkor sem szeretlek, szeretnék mondani mindketten”

Egy nagyon könnyen olvasható, de mély mondanivalóval bíró, remek könyv.

Dániel_drBéza P>!
Petra Soukupová: Eltűnés

Eltűnés
Petra Soukupová
Napkút Kiadó
2016
A könyvben három kisregény van, amelyek az Írónő első sikerkönyve (A tengerhez) után születtek. (Eltűnt, Egy kis időre, Záróbál).
Mind a három kisregény a szülő-gyerek, és testvér-testvér közötti viszonyt boncolgatja. Hogyan éli meg a gyerek, ha az apa a testvérét isteníti és őt nem sokra értékeli? Hogyan reagálják le ezt a szituációt a testvérek? Egy ilyen helyzetben szükségszerűen kialakul a gyűlölködés és a féltékenykedés a testvérek között. Kit szeret jobban apu? Miért néz el a másiknak mindnet anyu? És a többi. És sokszor a szülők sem reagálják le helyesen az ilyen szituációkat, ez aztán ismét olaj a tűzre, ami tovább lendíti a gyűlölet spirálját.
Van e kiút ebből a helyzetből? Megoldja-e a problémát az idő, vagy a gyűlölködés végig kíséri őket egész életükre?
Ezeket a problémákat boncolgatja rendkívül meggyőző erővel Soukupová a három kisregényben. Az első két regényben az egyik gyerek mesél, az ő szemével látjuk az eseményeket, amelybe nem kevés szubjektív ítélet vegyül. De mintegy narrációként a szülők gondolatai is helyt kapnak egy-egy fejezet végén. A harmadik kisregényben a már felnőtt anya mesél, de a történet jó része a múltban, a gyerekkorában játszódik.
A történetek az olvasóban óhatatlanul felidézik gyermekkorát, és akaratlanul is keresi az analógiákat. Igen velem is történt ilyen, vagy én azért ezt másképp tettem/tettem volna. A lényeg, hogy a könyv elgondolkodtatja az olvasót és talán segít sok szülőnek, hogy bizonyos csapdahelyzeteket elkerüljön.
A könyvvel egy problémám volt csupán, néha nem tudtam, hogy most éppen melyik szereplő beszél, vagy kinek a gondolatait olvasom, netán melyik idősíkban vagyunk éppen. Ez sajnos több esetben arra kényszerített, hogy pár oldalt ismét elolvassak és megpróbáljam helyretenni a történetet.
Dr. Béza Dániel
Budapest, 2018.08.23


Népszerű idézetek

ppeva P>!

Valahogy élünk. Nem mindig rossz, de ritkán jó.

102. oldal, eltűnt

biblioflow>!

Amikor az első otthoni napon este megyek aludni, az alsó ágyon találom a pizsamámat, és senki nem szól egy szót sem. Anyu segít átöltözni, és túlzott figyelmet szentel a csonknak. A tesóm úgy csinál, mintha nem lenne semmi, de a csonkot azért ő is megnézegeti kicsit. Aztán anyu jóéjt-puszit ad, ezt már rég nem éltem meg, új szokások, a bátyámnak is akar adni, de ő elhúzódik, anyu kimegy. A következő napokban a bátyámat már nem próbálja megpuszilni. Egyszer észreveszem, hogy néz rám a bátyám, irigyel tőlem valamit. Pedig én aztán simán meghagynám neki anyu illatos pusziját, a kórházban is anélkül aludtam el.

Az anya borzasztóan boldog, hogy Jakoubek végre együttműködik. Míg a fiú dühöng, ő tele van bánattal. Nagy gondot jelent neki látni, hogy küzd a mankóval, hogy sántít, és hogy zárkózik még jobban magába, szegényke, mivel érdemelte ki ezt? Az anya megpróbál beszélni erről az apával, de az örül, hogy Kubík végre igyekszik, ettől se nem lát, se nem hall, és a végtelenségig ismételgeti az anyának, hogy ne vegye úgy a lelkére. De az anya a lelkére veszi. Mintha kárpótolni szeretné Kubíkot a lábáért, a kórházi tartózkodásért, a tornázás kényelmetlenségéért, és tulajdonképpen minden rosszért, ami valaha is érte, úgy gondoskodik róla, mintha kisgyerek lenne. Martint ebben az időben tényleg szinte észre sem veszi. Nagy és egészen önálló, és ha mégsem, azzá kell válnia. De ennek az anya most egyáltalán nem ébred tudatára. Olyan ez, mint az állati ösztön, a kicsinyei közül arról gondoskodik jobban, amelyiknek rosszabb. De idővel ezt bánni fogja.


Hasonló könyvek címkék alapján

Einar Már Guðmundsson: A mindenség angyalai
Petra Hůlová: Nagyanyám emlékezete
Lucie Faulerová: Akkor nekem annyi!
Justin Torres: Mi, állatok
Lucinda Riley – Harry Whittaker: Atlas
Ruby Saw: Lucy
Csernovszki-Nagy Alexandra: Mimi regénye
Varga Gy. Brian: Két nap az élet
Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van
Jeffrey Archer: Majd az idő eldönti