Furda ​borz előbb részecskegyorsítót, majd részecskelassítót épít (Furda borz 1.) 85% 14 csillagozás

Furda borz nem egy egyszerű borz, ismert építőmester ő, akit egy rókától kapott borókabor indít el a kísérletezés útján. Nem szerette volna kivárni azt a néhány évet, amit a róka javasolt a bor érlelésére, ezért meghányta-vetette a dolgot Sztányával, az uhuval.

Sztánya, csak lufisszékben tud repülni és emellé még nagyon okos is, az ő ötlete a részecskegyorsító megépítése, amit meg is tervezett gyorsan, Furda építőmester pedig azon nyomban hozzálátott felépíteni, kíváncsi szemek pillantásaitól kísérve. Ott volt egy egész őzcsalád és mindenki, aki éppen arra járt.

Erről a fura szerkezetről és a kísérlet végeredményéről szól ez a bájos, vicces könyvecske, és természetesen egy nagyon bölcs tanulsággal is szolgál. Az illusztrációk nagyon kedvesek és szeretnivalóak.
http://konyvutca.blogspot.com/2018/10/egerke-es-furda-b…

A részecskegyorsítóra figyeltem fel, mert mégis a tudomány és a gyerekkönyvek nagyon érdekes dolgokat szoktak szülni. Ellenben kiderült, hogy ez inkább vicces, mint tudományos, és ez nem is baj, de közben meg annyira… meh. Ha valaki tényleg a vicc oldaláról közelíti meg, annak tényleg cuki és aranyos lesz, nekem viszont annyi problémám volt vele (a részecskegyorsító maga) hogy nem tudtam megszeretni.
A rajzok cukik, nekem néhol jobban tetszettek, mint maga a történet.

Cseh humor. <3

Furda Borz, valljuk be, nagyon fura volt! Alapvetően se Kiskrampó (5), se én nem voltunk teljesen kibékülve a történettel, pedig legalább annyira eszement, mint a Kuflik. Vélhetően Dániel András és Petr Stančík ugyanazt szívták.
Magam részéről nagyon nem voltam kibékülve a tipográfiával sem: egy folyatós töltőtollal elkövetett kézírást imitált, amitől a betűk elég kuszák voltak, és nehezen olvashatók.
Sztányáról a fülszöveg/történet (?) szerint Steven Hawkingnak kellett volna eszembe jutnia, de én csak egy kopasztott, gázolt csirkét láttam, morbid módon, lufira kötve. Lehet, hogy én nem szívtam eleget, az volt a baj.