Petr Rákos (1956-1994) regénye 1993-ban jelent meg a prágai Cesky spisovatel kiadó gondozásában. A Corvina a széles skálájú és gazdag, az alig észlelhető iróniától a misztifikáción keresztül a helyzetgroteszkig terjedő humorával szórakoztatóan és intelligensen játszadozik a komoran romantikus hollómotívummal. A könyvben csak úgy hemzsegnek a gondolatok. A „hollólógus” Rákosnak kétségkívül legnagyobb erőssége a bizonyos értelemben kizökkentett és a szövegbe szublimált intellektus. Csak sajnálhatjuk, hogy Rákos regénye nem korábban látott napvilágot. Annyira magával ragadó, eredeti, gondolatébresztő szövegről van ugyanis szó, amely napjaink szerteágazó modernista áramlatai között is sajátos és értékes helyet vívhat ki magának.
Rákos bravúrosan kezelt kifejezési eszköze a jelzők feltartóztathatatlan áradása, szürrealista fogalomkötegek, melyekből egy abszurd és egy misztikus alternatív világ bontakozik ki.
Rákos szövegében a holló végső soron az alkotóerő és a szerzői… (tovább)
Corvina, azaz A hollók könyve 5 csillagozás
Eredeti cím: Korvína čili Kniha o havranech
Eredeti megjelenés éve: 1993
Enciklopédia 32
Kedvencelte 1
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 3
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
A Könyvudvaron találtam rá pár száz forintért és elég volt annyit leírni a fülszövegbe, hogy „szürrealista”, máris pakoltam kosárba. El nem tudtam képzelni, mit lehetett ennyit kihozni a hollókból, hogy erre egy külön könyv kellett, miket művelhetnek alternatív világukban, mit kell érteni az „eredeti, sajátos hangvételen” és milyen gondolatokat tudnak ébreszteni ezek a koromfekete vadmadarak…
Hát, meg kell hagyni, fantázia a javából!
Regényt ír a fülszöveg, meg prózai törekvést. Igazából olyan ez a könyv – méretét tekintve A/5-nél jóval nagyobb, kemény borítós, vastag kemény lapokkal, de azért nem olyan kicsi betűkkel –, mintha rövid, igen rövid és néha egy mondatnyi rövid szemelvényekből, összesen 207 különálló fejezetből lenne összerakva: egy kis tényinformáció a hollók valóságban való előfordulásáról (címerekben, városokban, egyéb helyeken, pl. a fekete mágiában, ismert emberek műveiben, akiket foglalkoztattak – hollológusokról), egy nagyobb adag fiktív információ Hollónia kialakulásáról, úgy egyébiránt az egész világ megteremtéséről, ahol hollók élnek, az uralkodó osztályok viszályáról, rengeteg uralkodó név szerinti felsorolásáról, amiként eljutunk napjaink Holló-birodalmába, ahol Vastag Orrszarvú a vezető (diktátor), vagy mi, egy ideig – a történelem mindig bevégzi önmagát – tizenegynéhány szintén név szerint megnevezett holló társaságában (alattvalóságában), akik Hollóniában tengődnek, de inkább leggyakrabban csak pusztítanak. Aztán még egy történet Nordlicher Dagobert hollóról, aki beleszeret Reimann Judith-ba, aki történetesen egy emberlány, az ő viszontagságos és rövid kapcsolatukról, pontosabban, hogy milyen sokszor kellett próbálkoznia a hollónak, hogy észrevegyék (itt elég sok erotikus jellegű utalás van; a szerző saját maga is megjegyzi ezt, de hát ilyenek a hollók, az olvasóknak pedig ez kell… khm).
Aztán… van ám még itt: töredékek Szent Ferencnek a hollókhoz intézett prédikációjából, összesen 6 részlet; 8 pásztorlevél Ecuador hollósításáról; a hollók társas érintkezésének tizenegy variánsa, (nem számoltam meg, de kb.) 6-7 holló-róka történet-variáns és jó néhány közbeékelt gondolatébresztő gondolat.
De persze minden összefügg és kialakul egy történet a múltról és a jelenről.
A részek váltakoznak, hol egymás után több a folytatólagos információ, hol hosszabb szünetek vannak. A folytatólagosság igazából Nordlicher Dagobert és Vastag Orrszarvú szempontjából lényeges.
A szöveg szerkezeti felépítése olyan, hogy a szerző kiszól belőle az olvasónak. Ez néha érdekes, de leginkább csak szószaporításra szolgál. Egyébként nagyon jellemző rá az ismétlés és a felsorolás. Minden folytatás elején egy bő bekezdésben visszautal az előző részre, még akkor is, ha közvetlenül egymás után következnek. Ez a végén már egy kissé unalmassá vált. Közvetlenül a lezárása egyébként a kezdete is.
Különben vannak benne vicces jelenetek, különösen a holló-róka (a róka foga beletörik a sajtutánzatba, a holló és a róka elbeszélgetnek az operáról és közben egy hiúz meglép a sajttal, a holló annyira belemerül az ének megvitatásába, hogy leesik a fáról, és a többi) és a társas érintkezések variánsai tetszettek a legjobban (adj egy húszast, komám, kölcsönbe, erre fel az, hogy általában nincs és nem is volt, vagy van és ez igazán a megbotránkoztató, sőt, egy esetben még visszafizetni is szándékoznak). De egy-egy önmagában álló mondaton, akár egy vicc végső csattanóján is derültem, vagy épp okosan bólogattam. (Minden holló férfi. És viszont. vagy Fekete a holló, de a nap nap mint nap sárga. esetleg Hasán hever a hó, szélhúst harap a holló.)
Nem semmi fantázia és energia kellett a megírásához, de hogy tulajdonképpen milyen végkövetkeztetés vonható le belőle… még gondolkodom rajta. Nem volt egyszerű olvasni, olykor kicsit sok volt és követhetetlen a következtetésekben, de mindenképpen egyedi mind témájában mind felépítésében, úgyhogy már ezért megérte megismerkedni vele. Elvont és elborult, ahhoz kétség sem fér. Biztos, hogy nem való mindenkinek. (A bevezetőben azt írták, hogy Csehországban a megjelenésekor elfogyott minden példány… Hm. Akkor hogyhogy nálunk még most sincs visszhangja? Nem egy mai darab, lett volna ideje.)
De az tény, hogy a hollók mindenütt ott vannak, és legyen mondjuk a könyv utolsó mondata a tanulság: „Figyeljenek csak egy kicsit oda a hollóra, ő is odafigyel Önökre. Az ilyen holló sok mindent összezabál.”
Bár a végére nekem már egy kicsit „sok” volt, de azért tetszett; jó kis szürrealisztikus köntösbe bújtatott társadalomkritika… http://media2.giphy.com/media/b9aScKLxdv0Y0/giphy.gif …aki, nem hiszi járjon utána…
Ajánlom mindenkinek, aki szereti: a szürrealizmust, a szatírát, a társadalomkritikát, az átvitt értelmeket, az idegen szavakat, az elvont dolgokat, a novembert és a hollókat…
…egyébiránt nem ajánlom, mert lehet, hogy a fejedet a falnak fogod csapkodni… vagy a könyvet.
Caution!…it's not everyone's cup of tea.
Népszerű idézetek
Tudhatnák, hogy a könyveket felükben abbahagyók között van a legtöbb idegbajos, köszvényes, nemúszó, mértéktelen szeszfogyasztó, gépészmérnök, kutyapecér, római katolikus és szabadfogású birkózó.
A holló ellenben, a holló, röptében a berillium kristályaihoz hasonló alakú árnyékot hagy maga után.
18. oldal
A holló üstökös, a holló argonauta, a holló egerész. A hollónak nem kell magyarázni, hogy mi az anasztrófa.
72. oldal
A „ha” az a feltételes kötőszó, amely megvonja a képzelet valóra váltásának inneni és túlnani határait.
A „ha” a cselekmények katalizátora.
[…]
Egyedül a szürrealizmus nincs alávetve a „ha” törvényeinek.
125. oldal
A legöregebb tudományosan kimutatható holló a bialystoki vajdaságban fekvő Maly Targ község közértje előtt üldögél. Becslés szerint 1756. január 27-én született.
23. oldal
XII. fejezet
MIT VÁRHATUNK A HOLLÓKTÓL?
Nehezebbet is kérdezhettek volna. Mindent. A hollóktól minden kitelik.
26. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Jáchym Topol: Nővérem ·
Összehasonlítás - Bohumil Hrabal: Bambini di Praga 1947 84% ·
Összehasonlítás - Jáchym Topol: Kátrány ·
Összehasonlítás - Michal Ajvaz: A másik város 76% ·
Összehasonlítás - Franz Kafka: A kastély 78% ·
Összehasonlítás - Mariam Petroszjan: Abban a Házban 91% ·
Összehasonlítás - Andrus Kivirähk: Ördöngös idők 91% ·
Összehasonlítás - Lautréamont: Maldoror énekei 92% ·
Összehasonlítás - Sara Mannheimer: A cselekvés nulla foka ·
Összehasonlítás - Benyák Zoltán: A nagy illúzió 89% ·
Összehasonlítás