Betűpiramis 2 csillagozás

Petőcz András: Betűpiramis

1959. augusztus 27-én születtem, Budapesten. 1980 óta publikálok különböző irodalmi folyóiratokban. Vizuális verseimmel szerepeltem az 1982-ben megjelent Ver/s/ziók antológiában. Vezető szerkesztője voltam a Jelenlét időszakos irodalmi kiadványnak. Ebben a kötetben jobbára 1981 végéig írt verseim olvashatók. Lassanként összeáll második kötetem is, Önéletrajzi kísérletek lesz a címe.
Bemutatkozásul ennyit. „Talán ennyit.”

Petőcz András

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A Kozmosz Könyvek elsőkötetes költői Kozmosz Könyvek

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1984
90 oldal · ISBN: 9632115856

Népszerű idézetek

Dün P>!

JÁTÉKOK

Játszd el hogy nem játszod el a
pillantásokat melyekben létezel
ébredezel meghalsz és felébredsz
megint éppen int valaki sza-
vadat szeretné hallani hogy ebből
a percből is legyen mit a tejbe
aprítani elhinteni vagy inkább
belőled kiragadni egynéhány csöppet
úgy gondolom ez az illető
hiszen ő még nem is tud mindent
terólad azt hiszem egyszerűen szeret
és mint minden ilyen kicsit
téved is megvallom félek mondhatnám
félek is hogy nem lesz ez tartós
kapcsolat csak egy pillanat még
megnézem hogy épp elég-e ez
a néhány sor mielőtt itt a vége.

25. oldal

Dün P>!

KASSÁK LAJOS LEVELE BP., 1981

Az élet és a halál egyszóval a Lét! problémáiról
megfáradt agyunk húgyunk úgynevezett „lelkületünk”
és mind-mind az egyéb dolgok is
a „világfájdalom” és a zokogás!
és ISTEN és egyéb ízületi bántalmaink
és mindenféle sirámaink
plusz az ihletett költői révedezés
a zilált haj
a kétnapos borosta
meg a kockás sál és mindaz ami hozzátartozik
és egyáltalán a Társadalom
így nagy T-vel
meg politikai hovatartozásunk
és a „felgyorsult világ”
és az úgymond „elidegenedés”
és az előadás művészete a könnyes szemek
félrecsúszott nyakkendők
kellemes bariton szerelmetes tenor
megfáradt basszus
nem beszélve a beszürkített antológiák
az összeonanizált kötetek
és az öngyilkos poéták siserehadáról
Ó! HOGY UNOM!
piáljatok!
pofázzatok a képembe!
röhögjetek!
játsszatok!
törjétek szét a szavakat és csináljatok új költészetet!
képverseket!
TV-költeményeket!
mozikölteményeket!
diavetítéses előadásokat!
fonikus költészetet!
tűzzetek a házfalakra plakátverseket!
tegyetek a háztetőkre neonreklám-poémákat!
lézersugaras költemények!
poétika! poétika!
az új technika megújít téged is poétika!
nem az öregek agonizálása leszel!
hatalmasan erősödik a tested poétika!

81-82. oldal

Dün P>!

PRÓZAVERS HAJNÓCZY PÉTER HALÁLÁRA

Az ember közlekedik, sétál, lépeget, fut, rohan; ami tetszik. Közben jeleket tesz, jelez, mutatja: itt vagyok, erre jártam, ezt tettem; tudjatok rólam. De mit tehet az, aki egyszerre rádöbben: valaki letépi az ő jeleit. Újrakezdje? Folytassa? Az út, a cél hirtelen elszürkül, semmivé válik. Gyilkos harag lobban szivében, még utoljára visszatekint, cselekvésre gondol, de már tehetetlen. És ha mindez egy erdőben történik, rádöbbenünk: ösvény tűnt el hirtelen, elvesztették kutató szemeink. Pedig tudjuk: valahol létezik az az ösvény, de rátalálni véletlen csupán; csupán véletlen lehet. Egy úttal lettünk szegényebbek. És mégis újra és újra letépjük az előttünk járó jeleit, gonoszkodva figyeljük, ahogy eltűnik valahol a fák között. Utána leborulunk a földre, és imádkozunk, sírunk, könyörgünk az Úrhoz. De magunkban még ezen is röhögünk. Mert tudjuk: a fák elnyelik a kiáltásokat.

13. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Magolcsay Nagy Gábor: 150º
Kassák Lajos: Kassák Lajos összes versei I-II.
Rózsa Boglárka: Nézőpontok
Magolcsay Nagy Gábor: Második ismeretlen
Avar Judit: Kőberótt
Papp Tibor: Óraköltemények
Németh Péter Mikola: Mysterium carnale
Géczi János: A kancsólakó kígyó
Géczi János: Képversek
Géczi János: Hosszúversek / Képversek