Láthatatlan ​elkövetők 34 csillagozás

Nők a magyarországi nyilas mozgalomban
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők

A ​kötet a budapesti népbíróság egyik legelső ügyének, Dely Piroska esetének krimiszerűen izgalmas elemzésén keresztül ad képet a második világháborút követő igazságszolgáltatás természetéről, valamint a nők szélsőséges radikális politikai mozgalmakban való részvételéről, részletesen szólva a nők elkövetővé válásáról, valamint a háború utáni emlékezetük kialakulásáról. A női elkövetők eddig láthatatlanok voltak a történetírásban éppúgy, mint a kollektív és az egyéni emlékezetben. A kötet elemzi a magyarországi szélsőjobboldali női politizálás okait, motivációit, formáját, fényképeit és főbb személyiségeinek életútját.

Pető Andrea 1964-ben született Budapesten, történész, MTA Doktora, a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára. Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Öt monográfiája, 31 szerkesztett kötete és 261 könyfejezete valamint tanulmánya tizenkilenc nyelven jelentek meg. 2005-ben a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Modern Magyar Történelem Jaffa

>!
Jaffa, Budapest, 2019
288 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155418600
>!
Jaffa, Budapest, 2019
288 oldal · ISBN: 9789634752585

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 60


Kiemelt értékelések

Kuszma>!
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők Nők a magyarországi nyilas mozgalomban

Pazar kötet, ha sikerül túltennünk magunkat azon, hogy nem egészen az, amit a cím alapján várni lehet. Ugyanis egy könyv áráért valójában két, alapvetően különálló tanulmányt kapunk: a hosszabb a Csengery utcai vérengzéssel és utóéletével foglalkozik, az utolsó harmad pedig a nyilas mozgalom nőtagjaival, és bár a kettő néhány ponton érintkezik (elsősorban Dely Piroska személyén keresztül, aki vélhetően kulcsszerepet játszott a Csengery utcai eseményekben), de akár külön történetként is olvashatjuk őket.

Ami az első tanulmányt illeti – hát tényleg, tisztára mint egy krimi. 1944 októberében járunk, amikor is a Csengery utca egyik csillagos házában egy nő vezetésével megjelennek nyilasok és SS-katonák vegyesen, és mire eltakarodnak, 19 halottat hagynak maguk után. Pető a későbbi népbírósági tárgyalások jegyzőkönyvei, illetve a túlélők visszaemlékezései* alapján megkísérli rekonstruálni a történetet, és (mint minden jó krimiben) rájön, hogy a dolgok alighanem sokkal zavarosabbak, mint azt hinni lehetett. Innentől kezdve pedig belebocsátkozunk egy rendkívül erős elemzésbe a népbíróságok működéséről, elkövetőkről és áldozatokról, és arról, hogy a tanúk emlékezete, önigazolása vagy épp a bűntudata milyen bámulatos kacskaringókra tudja kényszeríteni a történészt, aki az igazságot keresi, és meg is találja, csak éppen nem egyet, hanem vagy ötöt. Minimum. Ezt a részt főleg a benne szereplő (természetesen valós) személyek teszik igazán feszültté, különösen kettő közülük, akik még a – névleg főszereplő – Dely Piroskát is háttérbe szorítják:
1.) Itt van például Strucky József, aki tankönyvi példája a diktatúrák egyik legjellegzetesebb figurájának, a házmesternek. (Mert én mondom, minden diktatúra a házmesterrel kezdődik.) Ő az, aki keresztényként úgy él a csillagos ház zsidói között, mint valami magánbörtön igazgatója és őre egy személyben: élet és halál ura, aki képes egyetlen mozdulattal kiszolgáltatni valakit a nyilasoknak, de akár az életed is megmentheti. Mert ideológiailag nem elkötelezett, de a pénzt azt speciel szereti, úgyhogy ha jól megfizetik, akár rendes ember is lehet belőle. Csak hát nehéz időkben rendesnek lenni – baromi drága dolog. Úgyhogy a házmester megkéri mindennek az árát, és attól sem ódzkodik, hogy ha esetleg valamelyik lakót elvinnék, hát javait saját gondozásba vegye, persze színtiszta praktikumból, nehogy kézen-közön elkallódjon. Az ilyen Strucky-félék jelentik a nyilaskori Magyarország „láthatatlan elkövetőinek” derékhadát: az emberek, akik éppenséggel nem gonoszságból, de haszonlesésből ott vijjognak az áldozatok holtteteme körül.
2.) Aztán az áldozatok reprezentánsa, Lichter Antal, aki szinte egymaga hihetetlen elszántsággal vitte véghez, hogy a gyilkosságok ne maradjanak megtorlatlanul. Ő a Bosszúálló Lovag, aki elveszítette családját az eseményekben, és most fáradságot nem kímélve emléktáblát állít, feljelent, nyomoz, tanúskodik, nem hagyja, hogy a környezet feledni tudjon. A baj csak az, hogy Lichter, aki az egész népbírósági eljárás egyik legfontosabb személyes tanúja, valójában ott se volt – amíg ugyanis a nyilasok megjárták a Csengery utcát, ő egy kórházban vérhast szimulálva úszta meg az egészet. Ez persze nem akadályozza meg abban, hogy harcoljon az igazáért, de hogy a harc a bűntudatból vagy a dühből, vagy ezek elegyéből nyeri intenzitását, páratlanul érdekes személyiséggé teszi.

A másik tanulmányban aztán Pető bemutatja, mi motiválta a nőket arra, hogy az elméletileg a nők alsóbbrendűségét hirdető szélsőjobboldali mozgalmakat válasszák, és milyen szerepet játszottak benne. Ez a rész is rendkívül érdekes, és markánsan megjelenik benne a szerző elhivatottsága a genderközpontú megközelítés iránt. Ugyanakkor pont ezáltal ébreszti rá az olvasót, hogy a társadalmi nemek kutatása nem azt jelenti, amit a Bayer-féle pókszázlábúak vizionálnak bele, miszerint a gender mint tudomány a család szentségének elveszejtésére tör, és a férfiak kárára követel többletjogokat a nőknek – hanem a felelősségről szól. Arról, hogy amikor egy nő azt a döntést hozta, hogy a nyilasok közé áll, az nem azért volt, mert „csekélyebb értelmi képességei” miatt a férfiak félrevezették, hanem mert ő, csakis ő hozott egy személyes döntést, amiért neki kell felelnie.

Remek – kifejezetten bravúrosnak tartom, hogy a szerző úgy képes világosan megjeleníteni a szövegben az alkalmazott tudománymódszertani elveket, hogy azok nem mennek a lendület rovására. Pető pedig alighanem az egyik legizgalmasabb kortárs történész, ezt egyetlen könyv alapján ki merem jelenteni. Aminek következtében alighanem előveszem a másik könyvét is, hogy két könyv alapján is ki merjem jelenteni.

* Amely túlélők közül néhánnyal személyesen is alkalma nyílt beszélni.

33 hozzászólás
Alvarando P>!
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők Nők a magyarországi nyilas mozgalomban

Pető Andrea mindig olyan témát választ Magyarország második világháborús történetéből, ami abszolút nem a szokványos vonalat követi. Előző könyve, (Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant )is a sokáig tabutémának számító szovjet katonák erőszakoskodásaival foglalkozott, ezen könyve pedig egyszerre történeti munka és kicsit krimi is. Ha a nyilasokról van szó, legtöbbször Szálasi Ferenc jut eszünkbe és cseppet sem a női tagok. A kötet első felében a budapesti Csengery utca 64-ben elkövetett többszörös gyilkosságot járja körbe, amelynek a gyanúsítottja egy nyilas párttag, Dely Piroska volt. A népbíróság ezen cselekedetért halálra ítélte és kivégezték, de a könyvből kiderül, hogy nem is biztos, hogy Dely Piroskának köze volt a gyilkossághoz. A szerző végigvezet minket a gyanúsított életén, az ő szemszögéből és az áldozatok szemszögéből is végigjárja az esetet, bemutatva magát a házban lakó lakóközösséget, ahol a keresztény házmestere lényegében élet-halál urai voltak a zsidó lakótársaiknak és ezzel kegyetlenül vissza is éltek, de a feltételezett tömeggyilkosságot nem tudták megakadályozni. Megismerhetjük magát a pert is és kirajzolódik, hogy nem is biztos, hogy Dely Piroska volt az, aki kiadta a tűzparancsot a lakók meggyilkolására. Megismerhetjük hogyan bánt a későbbiekben a téma emlékezetével a történelem. Ezután megismerhetjük a nyilas mozgalomban részt vevő nőket, és ezáltal értelmet nyer a könyv címe, hogy lényegében ők láthatatlanok voltak eddig történelmünkben, mert szinte senki sem foglalkozott velük. Megismerhetjük a tipikus nyilas nőtípusokat és egyes képviselők sorsát is, mint például Lutz Gizelláét. A kötetet a téma mellett a szerző nagyon gördülékeny stílusa teszi élvezhetővé, néhol nem nélkülözik az iróniát sem. A szöveget képmelléklet egészíti ki a Csengery utca 64.-ből származó fotókkal és a nyilas nők portréival, amely még közelebb hozza hozzánk az olvasmányt. Ajánlott bárkinek, aki Magyarország második világháborús történetének egy eddig ismeretlen szeletét szeretné megismerni.

Nikolett0907 P>!
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők Nők a magyarországi nyilas mozgalomban

Pető Andrea munkásságát már egy jó ideje figyelemmel kisérem, de eddig nem volt lehetőségem könyv formájában is olvasni tőle.

A Láthatatlan elkövetők művére figyeltem fel először, -ami azóta egy másik általa írt könyv követte megvétel terén-, és mivel egy kihívásnál elémkerült eme kötete, úgy voltam vele ezt olvasom el először.

Elég súlyos témát dolgoz fel rövidsége ellenére.
Megrázó volt végig követni Dely Piroskán keresztül felvázolva a Csengery utcai gyilkosságokat.
Ugyanakkor két részre bontanám a könyvet.

Az első felében a fent már említett súlyos éjszakán történtekről ír, míg a kötet második felében maga a Nyilasmozgalom kialakulásáról és létéről.
Túl sokat nem tudunk meg az utóbbiról, mégis tökéletesen alátámasztja a történet első felét.

Megrázó volt olvasni, hogy kis hazánkban is milyen mérhetetlen kegyetlenségre voltunk képesek.
Már bőven sejteni véltem eddig is, hogy a "zsidó bújtatás"nem csak merő jószándékkal történik. Az emberek „kifosztása” törvényen belül is mérhetetlen nagyságokat öltött és ez csak egyike volt azon szörnyűségeknek, melyeket megtettek emberek.
Úgy gondolom a "túlélés mindenekelőtti "szemlélete, az adott személyekből előhozzák valódi énjüket. Persze ebben az időszakban, -a mindennapi erőszak és káosz idején- sokkalta nehezebb megítélni, hogy mi helyes és mi helytelen.
Mindig hangoztatom, a kényelemből és védettségből könnyű ítélkezni. Ettől függetlenül az erkölcsi normáink tiltják az efféle javak begyűjtését szerencsére.
Most belemehetnék mindenféle mai és akkor politikai összehasonlításba, de ez itt tilos, nekem pedig nincs kedvem még ezért is harcolni éppen.

A kötet nagy hangsúlyt fektet a női elnyomás mibenlétében, ami bizonyos szempontból elítélendő, de sok esetben az elkövetők így úszták meg tetteiket.
Hogy őszinte legyek a mellékes szerepkör abban az időben kezdet némi változásnak indulni, de nem elég gyorsan és feltörekvően, hogy a megmaradt bizonyítékokban tökéletesen egyértelmű legyen a hölgy személye, kiléte és tette.

Ami a könyv egyedisége még, hogy rendkívül precíz, mérhetetlen sok forrásból dolgozott.
Nagyon szeretem ha valaki hiteles és ezt teljes őszinteséggel vállalja.

Még meg kell emésztenem az olvasottakat.
De rendkívül olvasmányos, kimagasló munka.
Egy élmény volt az olvasása.

Evione>!
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők Nők a magyarországi nyilas mozgalomban

Ez a kötet kettő tanulmányt tartalmaz. Az első a Csengery utcai vérengzést vizsgálja, ugyanis 1944. október 15-én, a Budapest, Csengery utca 64. szám alatti ún. csillagos házban megjelent egy nyilasokból és SS katonákból álló különítmény, melyet a beszámolók szerint egy nő kommandírozott. A különítmény elkezdte a lakásokat és a lakókat fosztogatni, melynek során 19 lakó az életét vesztette. A vérengzésben résztvevő személyek kiléte ismeretlen maradt, a vezetőjük, Dely Piroska kivételével. A szerző, Pető Andrea ezen konkrét eseten keresztül vizsgálja a magyarországi háborús bűnösöket elítélő vagy éppen el nem ítélő népbíróságokat, az emlékezés problematikáját és azt, hogy Magyarországon mennyire nem történt meg a szembenézés és a múlt feldolgozása a második világháborúval, valamint az azt megelőző időszakkal kapcsolatban. Nem utolsósorban már itt is említi azt a témát, amire a cím is utal, és ami főleg a második tanulmányban kerül bővebb kifejtésre, miszerint hogyan váltak egyes háborús bűnöket elkövetők láthatatlanná, azaz hogyan úszták meg a büntetést. Ez a második tanulmányban válik igazán hangsúlyossá, melyben a nők részvétele a nyilasmozgalomban kerül taglalásra, a már említett, az igazságszolgáltatás előtti „láthatatlanná válás” mellett.
A Láthatatlan elkövetők egy nagyon érdekes, gondolatébresztő könyv, melyhez hasonlókra manapság nagyobb szükség van, mint valaha.

Zoltán_Bálint>!
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők Nők a magyarországi nyilas mozgalomban

Nagyon sok forrással dolgozott a könyv, amit kifejezetten értékelek. Ami kicsit csalódás volt, spoiler Nem értettem egyet minden leírt dologgal, spoiler Az önálló fejezet, ami a könyvben található képekről mesélt, kifejezetten jó ötlet volt.

bfg3 P>!
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők Nők a magyarországi nyilas mozgalomban

Nem rossz könyv, csak nem igazán arról szól, amiről ígéri.
Általában a női elkövetk témájával jó, ha a könyv harmada foglalkozik, ráadásul, bár nagy vonalakban képet ad a jelenségről, de az eseteket csak dióhéjban mutatja be – egyet kivéve. Egy másik harmad ugyanis kizárólag Dely Piroska ügyével foglalkozik, kínosan pontos részletességgel. Ami azért bosszantó mert konklúziót egyáltalán nem kapunk. Ami lehet, hogy történészileg korrekt, csak elég lehangoló. Azzal tán nem sértette volna a szakmai precizitást, ha legalább a lehetséges verziókat bemutatja, esetleg kitérve arra is, melyik lehet a valószínű. Láttam már ilyet másutt is…
A szöveg harmadik része, ami a többi kötzt elszórva bukkan fel újra és újra, viszont kimondottam pocsék, főleg így. Ugyanis oldalakon át fejtegeti a közösségi, történelmi emlékezet kialakulásnak pszichológiai/szociológiai elméleteit, ami mind nagyon szép, csak egy baj van. Mindez a rengeteg elmélet, gondosan megnevezve az azt kitaláló tudóst, legfeljebb az oral history szakértőjét érdekli, a laikusnak kb. ennyiben összefoglalható: „az emberi emlékezet nem mindig megbízható, és a vágyaink nagyon gyakran befolyásolják.” Hát, ezt eddig is tudtam.

Milida>!
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők Nők a magyarországi nyilas mozgalomban

Nem ismertem eddig igazán a nyilasmozgalmat. Bár tanulmányaimban volt rólunk szó, de csak felületesen. Ezért is volt számomra hiánypótló mű Pető Andrea könyve. Rengeteg dolgot tanultam belőle. Előttem már sokan leírták miről is szól ez a könyv így ezt nem is nagyon taglalnám. Nem volt egyszerű olvasni, egyrészt a tartalma miatt, másrészt néhol nekem egy kicsit száraz volt, de mindenképpen érdemes elolvasásra.

XX73>!
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők Nők a magyarországi nyilas mozgalomban

Lassan haladtam a könyvvel. Nehezen fogadta be a gyomrom a Csengery utcában történtek boncolgatását. Nehéz elfogadni, hogy a háborús hazai mikrotörténelmünk megannyi kis epizódja az emberi aljasságnak és szerzésvágynak köszönhető. És mindez ma is itt fortyog körülöttünk, s egy-egy konkrét napi esemény kapcsán nyílik rá a szemünk. Hát te is, lányom? mondhatnám ma Piroskának vagy Hófehérkének. Voltaképpen mindegy is lehetne, milyen ideológia mentén, de betagozódik a hatalom mögé, aki arra vágyik. A lepotyogón meg marakodnak a koncmesterek.

***

A könyv első, nagyobbik felét a Csengery utcai mészárlás felidézése adta. A szerző által is ellentmondásosnak ítélt visszaemlékezésekből számomra a következők derültek ki. 1. Kihasználva 1944.október 15-ének káoszát, ez a bűntett egy volt a többi közül. 2. Jelentőségét csakis egy hazakeveredő túlélő hozzátartozó jóvátételért folytatott harca emelte ki a többi hasonló közül. 3. Köztörvényes indíttatású bűntett volt. 4. Dely Piroskáról a könyv többször is elmondja, nem igazolódott nyilas párttagsága. 5. Nem maradt szemtanú, nem deríthető ki, pontosan ki és mit csinált aznap este. 6. Egy bérházban lelőttek kb. 20 embert, bújtatott zsidókat, akik javait egy bizonyos szűk kör birtokolta a továbbiakban.

***

A szerző ezután áttér a nyilaspárti nők tipizálására. Itt is kifejti, hogy Dely valószínűleg nem volt nyilas párttag.

Ezután bemutat pár nyilaspárti női életutat kezdve a jól házasodó nagyasszonyoktól, folytatva a magasan kvalifikált, szakmát űző, önálló, tanult nőkön, végezve a párt/egyéb befolyástól függő alsóbb osztályokig, akik számára egy jó állás a túlélést jelentette.

Ami még jelentős volt a műben: az emlékezetkutatás. Hogy mi történt, arra mindenki a saját szempontjait kiemelve emlékezik. És ha ezt az emléket sokszor előhívjuk, még az is előfordulhat, hogy többé-kevésbé deformálódik. De hogyan lehet ez forrás történészek számára? És ami még aggasztóbb: hogyan lehet tanúvallomásként értékelni büntetőperekben? (Ilyen szempontból főleg nem nyugtatott meg a könyv. És sajnos nem ez az első ilyen olvasmányélményem mostanában.)

***
-de valaki(k)nek mégis a lelkén szárad annak a húsz embernek a halála-

***

Csak egy apró felvetés, az ördög ügyvédjeként. A könyv sokat említi bizonyos háborús bűnösök nevét, lakcímét, körülményeit, legutóbbit a kilencvenes évekből. Ez vajon mennyire tekinthető korrektnek a (teljességgel ártatlan) túlélő családtagok személyiségi jogainak szempontjából?!

Harmat_Niki_Leti>!
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők Nők a magyarországi nyilas mozgalomban

Úgy gondolom kellenek ilyen könyvek. Kellenek, hogy az ember ne felejtse el a történelmet.
Vagy legalábbis vannak olyan dolgok, amiket nem szabad elfelejteni.
Érdekes volt dokumentális jellegű könyvet olvasni
Ennél többet nem is tudnék, és nem is akarnék mondani róla. Nem lehetne az ilyeneket se jó, se rossz kategóriába betenni, de szerintem mindenképpen érdemes elolvasni.


Népszerű idézetek

Kuszma>!

A hús-vér nők rendszerint nem úgy viselkednek, mint a pártsajtóban megjelenő poszternők. Jól megfért például egymás mellett a szélsőséges ideológia és a családcentrikusság szóbeli támogatása a magánélet szexuális szabadosságával. Ha nem így lett volna, akkor az amúgy szintúgy szigorú, családi életre felkészítő BDM [Bund Deutscher Mädel – Német Lányok Szövetsége] kilencszáz fiatal aktivistája sem tért volna haza terhesen az 1936-os pártnapról.

156. oldal

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők Nők a magyarországi nyilas mozgalomban

9 hozzászólás
Kuszma>!

A Kisgazdapárt delegáltjai például az általam vizsgált ügyekben [ti. a háború utáni népbírósági tárgyalásokon], ahol nő volt a vádlott, mindig az enyhébb ítélet mellett emeltek szót, a nők „félrevezethetősége” és „csekélyebb értelmi képességei” miatt.

45. oldal

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők Nők a magyarországi nyilas mozgalomban

2 hozzászólás
dtk8>!

Almási Tamás Ítéletlenül (1991) dokumentumfilmjében, amely az egykori kistarcsai női internáltakról szól, szerepel Lutz Gizella is. A filmben az idős nő a Hitler és Szálasi találkozójáról készült képet simogatva, könnyezve mondja el a kamerába, milyen jó ember volt az ura, akit szerinte a történelem méltatlanul bemocskolt. Se Eva Braunnak, se Clara Petaccinak nem adatott meg az a luxus, ami Lutz Gizellának, hogy megsirathatta azt a gyilkos rendszert, amelyért élete nagy szerelme volt a felelős, noha a három „rossz asszony” közül talán neki volt a legaktívabb szerepe a rendszerben.

185.

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők Nők a magyarországi nyilas mozgalomban

1 hozzászólás
Nikolett0907 P>!

1944.október 15-én szép, meleg, napos idő volt.

(első mondat)

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők Nők a magyarországi nyilas mozgalomban


Hasonló könyvek címkék alapján

Edith Eva Eger: Az ajándék
Klacsmann Borbála: Holokauszttörténetek
Horváth Ferenc – L. Kiss Csaba: Végjáték a határon
Nemeskürty István: Requiem egy hadseregért
Bögre Zsuzsanna – Keszei András – Ö. Kovács József (szerk.): Az identitások korlátai
Romsics Ignác: Ki bombázta Kassát?
Bódy Zsombor – Horváth Sándor (szerk.): 1944/1945: Társadalom a háborúban
Szili Ferenc (szerk.): Zsidósors Délkelet-Dunántúlon
Vajda Zoltán József: Nők a pokolban
Huhák Heléna – Szécsényi András: Holokauszt alulnézetből