Elmondani ​az elmondhatatlant 6 csillagozás

Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant

Magyarország ​II. világháborús történetét a politika- és hadtörténet alaposan feldolgozta már, létezett azonban a hadviselésnek egy olyan része is, amely sokáig láthatatlan és kibeszéletlen maradt. A civil lakosság elleni atrocitások, azon belül is elsősorban a nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszak története politikai és személyes okokból is hosszú évtizedeken keresztül tabutémának számított.
Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlant című kötete a módszertani és elméleti nehézségeket szem előtt tartva, alaposan és érzékenyen elemzi a kérdést, és a feminizmus fogalomrendszerét segítségül hívva elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen események és elbeszélések formálták a nemi erőszakkal kapcsolatos kollektív emlékezetet, mi alakította ki a hallgatás és az elhallgatás spirálját, és végül hogyan vált a nők elleni erőszak története emlékezetpolitikai csatározások játékszerévé. A környező országokban történt hasonló esetek összehasonlító elemzésével azokat a tényezőket is… (tovább)

>!
Jaffa, Budapest, 2018
260 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634750833

Most olvassa 4

Várólistára tette 49

Kívánságlistára tette 38

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Zsuzsi_Marta P
Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant

Nemrég egy történésszel folytatott rádióbeszélgetést hallgattam meg, melyben feltették neki a kérdést, van-e még a II. világháborúnak kevésbé felderített, kutatásra szoruló területe. Igen, a nemi erőszak – volt a válasza. Ez a leginkább elhallgatott, szégyellt, és tabu téma mindmáig.
Pető Andrea ennek járt utána, írta meg nagy alapossággal és igényesen ezt a könyvét.

Mint az alcím is mutatja, elsősorban a II. világháború során, Magyarországon elkövetett nemi erőszakról, főként a szovjet katonák által elkövetett szól a könyv, de mégsem korlátozódik csupán erre az időszakra, országra, népre, hanem igyekszik rávilágítani úgy általában a nemi erőszak hátterére.

Magyarország lakossága a szovjetek bevonulásakor érzékelte először és leginkább a háborút, szemben pl a lengyelekkel, akiknek a németek kegyetlenkedései után volt összehasonlítási alapjuk. A magyar lakossággal szembeni erőszakoskodás részleteinek felderítése a rendszerváltást megelőzően abszolút tabutémának minősült, a szovjetek mint kenyérosztók, felszabadítók voltak említve, ám a rendszerváltást követően, sőt még napjainkban sem egyszerű a valós tényeket feltárni, dokumentumokat felkutatni, mivel az orosz levéltárak lehetetlenné teszik a történészek számára a kutatómunkát, szigorúan elzárkóznak ez elől. Az internet jóvoltából néhány dokumentum mégis fellelhető, hozzáférhető, ám ez csupán kicsiny része, töredéke a szükséges, és teljes, vagy közel teljes képet nyújtó anyagnak.

Elismerésre és figyelemre méltó az az alaposság és felkészültség, amellyel ez a könyv íródott. Olykor kissé töménynek is tűnt, hiszen rengeteg adat, idézet, hivatkozás, táblázat teszi még érthetőbbé, miként is történhetett mindez, de mégsem vált nehézkessé, unalmassá a könyv, ellenkezőleg. Nagyon tetszett a felépítése, elrendezése, s hogy mennyire gondosan bontja ki a szerző, mi az erőszak oka, háttere nemcsak a háborúban, hanem békeidőben is.

A nemi erőszak nem a férfiszexualitás megnyilvánulása elsősorban, hanem a hadviselés része. Birtokló, leigázó, büntető funkciót tölt be. Nemi erőszakkal az egymással szembenálló, harcoló felek egymás tulajdonát rombolják. És nem csupán a szovjet katonák, hanem a német és magyar katonák által elkövetett erőszakról is említést tesz könyvében.
A II. világháborúban nemcsak a civil lakosság, hanem a katonanők, férfiak, valamint fogoly- és koncentrációs táborokban levők is a nemi erőszak áldozatai voltak. Ez utóbbiban éppen Himmler ötlete alapján nyitottak bordélyházakat. Ravensbrückből, a legnagyobb női KZ Lagerből minteg 35 ezer foglyot vittek különböző táborok bordélyaiba, ahol rendszeres erőszakot követtek el rajtuk. A Wehrmacht ún. „Einsatzfrauen” utazó bordélyházzal elégítette ki katonái nemi vágyait, igyekezve ezzel faj- és nemzetvédő funkciót betölteni, ettől függetlenül azonban zsidó nőkkel szemben is elkövettek erőszakot.
Az áldozatok hallgatása elsősorban szégyenből fakad, félve egyrészt a stigmatizálástól, hogy csökkent értékűnek tartják őket, és az áldozathibáztatástól ("miért nem vigyáztál magadra?"…)- s ez nemcsak a háború vége után volt így, hanem még ma is jellemző. A háború alatt megerőszakoltak visszaemlékezése is többnyire a másokkal megesett , nekem szerencsém volt említésként szól a szörnyűségről.
A szerző nem csupán az áldozatok, hanem a szemtanúk, valamint az elkövetők visszaemlékezéseit is felkutatta, és ismerteti. Részletesen kitér a nemi erőszak következményeire, a jogszabályokra nemzetközi és hazai szinten egyaránt, valamint a történelmi szembenézéssel, ill. annak hiányosságával.

Nagyon fontos könyvnek tartom, tetszett az ítéletmentessége, s hogy több aspektusból közelít a témához. Elismerésre és megismerésre méltó munka!

2 hozzászólás
>!
Bubuckaja P
Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant

Az Elmondani az elmondhatatlant a II. világháborúban elkövetett tömeges nemi erőszakról szól. Kiemelve a Vörös Hadsereg Magyarországon elkövetett eseteit, hangsúlyozva, hogy nem a szovjet katonák voltak az elsők és utolsók és egyetlenek, akik ellenséges területen ilyen bűnöket követtek el. A háború férfi játszma, cél az ellenség megsemmisítése, demoralizálása, ennek pedig kézenfekvő eszköze a női test bemocskolása. A női test, mint haza, otthon jelképe (és a férfiasság fitogtatásának eszköze) minden háborúban veszélyeztetve van. Csak közben a nő is ember, és a teste nem haza és nem otthon, nem férfi-tulajdon, hanem lélekkel és értelemmel rendelkező hús-vér, érző személy.
Pető Andrea úgy gondolom, hogy megfelelő empátiával és diplomáciával járja körbe a történteket. Miért volt ilyen kiemelkedően magas a „felszabadító” katonák által elkövetett erőszak hazánkban? Mik voltak ennek okai és következményei? Miképpen beszéltek vagy éppen nem beszéltek ezekről a dolgokról? Számos filmet, könyvet megemlít, ami a témával foglalkozik. Egyet meg is néztem már. Skrabski Fruzsina Elhallgatott gyalázat című dokumentumfilmét, amely vélhetőleg szándékosan annyira hatásvadász módon volt megvágva, hogy majdnem felrobbantam tőle. Meg kellett állítanom, hogy tovább tudjam nézni. Mind a filmben és a könyvben is megjelenik, hogy a nemi erőszak áldozatainak milyen mélyen kellett hallgatniuk a környezetük és aztán a politikai berendezkedés miatt. A filmben erőteljesen meg is jelenik az esetek teljes tagadása, természetesen vén fa idős férfiak által. A könyv kitér arra, hogy mennyire nehéz kutatni ezt a témát, hiszen nem elérhetők a dokumentumok, már ha vannak dokumentumok. Olyan ez az egész, mintha a csupán a női történelem része lenne, ami nem fontos, amiről nincsenek dokumentumok, csak szóbeli elmondások. Ezekre pedig csak legyinteni lehet, ahogy a dokumentumfilmben a szovjet emlékmű előtt ünneplő vén fa nyugdíjas bácsik tették (miről beszél maga? nem volt ez számottevő, a háború az háború, meddig lovagol még a témán?, csak azokat erőszakolták meg, akik kacérkodtak velük stb.)

11 hozzászólás
>!
RitaMoly P
Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant

Nagyon vártam ezt a könyvet, mert – részben – pont témámba vág, amennyiben megszálló csapatok és helyi nők viszonyát tárgyalja. (Közben meg érzem, hogy egy kicsit morbid is a témája miatt nagyon lelkesedni a könyvért.) A kötet a magyarországi nemi erőszak történetét dolgozza fel a II. világháború alatt/körül, elsősorban a Vörös Hadsereg tevékenységével összefüggésben. A német megszállásról is szó esik ugyan, azonban Magyarország sajátos történelmi helyzetéből adódóan erről nincsenek annyira részletes információink, mint a szovjetek által elkövetett erőszakról. Nagyon tetszett, hogy Pető Andrea nemzetközi kontextusba helyezi a kérdést, összehasonlítva a hasonló időszakban más országokban tapasztaltakkal, illetve a későbbi háborús konfliktusok során tanúsított viselkedéssel, ezzel rávilágítva a lehetséges magyarázó okokra és eltérésekre.

Számomra meglepő, hogy mennyire nehéz a „másik oldal”, az oroszok szempontjából bemutatni a kérdést: a katonák által elkövetett nemi erőszakra vonatkozó levéltári források még mindig nem hozzáférhető a kutatók számára, néhány, véletlenszerűen kiválasztott, internetre felkerült dokumentum alapján pedig nem lehet messzemenő következtetéseket levonni arról, hogy kaptak-e, és ha igen, milyen büntetést az elkövetők. Ami nagyon érdekes volt a könyvben, az az emlékezetpolitikai dimenzió, az, hogy mennyire nehéz, sőt esetenként lehetetlen az otthon hősként ünnepelt, Európáért véráldozatot hozó katonákról bármi negatívat említeni, mert ez egyszerűen nem illik bele a nemzetösszetartó közös mítoszba. (Ami nem egyedi vonás, a magyar katonák által Ukrajnában elkövetett atrocitásokról sem beszélünk…) Valamiféle elmozdulás érzékelhető a témában, a kérdés az, hogy a jövőben lehet-e majd úgy beszélni erről, hogy ne az éppen aktuális geopolitikai célokat szolgálja, és hagyja szóhoz jutni az áldozatot is. A könyv egyetlen szépséghibája, hogy ráfért volna egy éberebb olvasószerkesztő, maradt benne pár elütés.

>!
Jaffa, Budapest, 2018
260 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634750833
2 hozzászólás
>!
szikszai_2 P
Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant

Nehéz erről a témáról objektíven véleményt írni. Kicsit elnagyoltnak érzem a munkát, az irodalomjegyzékhez képest elég sok elméleti fejtegetést tartalmaz. Két film és két könyv alapján tényfeltáró könyvet írni, szerintem bátorság kell.
Igazából többet nem tudtam meg a témáról, mint nagyszüleim elbeszélése. A nemi erőszak háborús fegyver volt minden fronton a második világháborúban. Elég a nankingi mészárlásra gondolni.


Népszerű idézetek

>!
RitaMoly P

N. Gy.-nét a bejárónője jelentette fel, amiért pocskondiázta a szovjeteket. A vádlottat a hosszú kihallgatás után felmentették, miután a tárgyalás során kiderült, hogy korábban a lakásába katonák törtek be, megerőszakolták, és erről orvosi papírja is volt. A bíróság ennek alapján úgy döntött, hogy nem lehetett elvárni tőle a szovjetek kritikátlan szeretetét.

15. oldal (Jaffa, 2018)


Hasonló könyvek címkék alapján

Polcz Alaine: Asszony a fronton
Györe Bori – Menyhért Anna – Szabolcsi Gergely (szerk.): Trauma, gender, irodalom
Kováts Judit: Megtagadva
Lévai Katalin – Kiss Róbert – Gyulavári Tamás (szerk.): Vegyesváltó
Ashley Carrigan: Két lépésre a mennyországtól
Baráth Katalin: Arkangyal éjjel
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Robin O'Wrightly: Kettős kereszt
Terék Anna: Halott nők