Új-Hunnia ​2039 – Ősök útján 13 csillagozás

Petes Gábor: Új-Hunnia 2039 – Ősök útján

„Nem ​az a kérdés, hogy lesz-e valaha is világjárvány a földön, hanem az, hogy mikor.”

(WHO)

„Az ősi sámán hitvilág ütközik a technológiai szingularitás irányába haladó világgal.”

(Kassai Lajos, lovasíjász nagymester, a regény legfőbb inspirálója)

Ez a történet 2039-ben játszódik itt, a Kárpát-medencében, egy évvel egy világméretű ebolajárvány kirobbanása után, ami a magyar népet is jócskán megtizedelte. A városok elnéptelenedtek, a rendvédelmi szervek dezertáltak a kezelhetetlen állapotok miatt, így az utakon fosztogató, kannibalizmusra vetemedett bandák vadásznak a túlélőkre. A négy szálon futó cselekmény bemutatja egy, a jövőbeli társadalomból kiábrándult emberek alkotta, teljesen önfenntartó ökoközösség mindennapjait a Zselic lankái között található otthonukban, Új-Hunniában; a hozzájuk haza igyekvő „testvéreik” veszélyes és kalandos útját Dél-Magyarországon keresztül; egy észak-magyarországi hologram-vezető jövőbeli terveit… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: (Új) Galaktika Fantasztikus Könyvek

>!
280 oldal · ISBN: 9789635510146
>!
Metropolis Media, Budapest, 2020
280 oldal · ISBN: 9789635510139

Enciklopédia 10


Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 20

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Isley I>!
Petes Gábor: Új-Hunnia 2039 – Ősök útján

Petes Gábor bemutatkozó regénye minden szempontból megállja a helyét. Látszik rajta, hogy az író sokat dolgozott rajta és, hogy a nagyobb tudásanyagot, amit az évek során összegyűjtött, szerette volna egy regényben amennyire lehet átadni egy remek sztori elmesélése közben. Ahogy Erdélyből indulva eljutnak lovasíjász hőseink végül a dunántúli Zselicbe, hasonló utat bejárva mint a 896-ban hazatérő magyarok, nemcsak jelképesen mutatja, hogy az új-hunok az ősök útján járnak. Kassai Lajos eszmeisége az egész regényt áthatja, minthogy deklaráltan a nagymester a mű fő inspirálója, ez rendben is van. Néhány sor szó szerinti idézetnek tűnik, de hát ez is rendben van: egyszerű, világos megfogalmazásai ezek a világunkat irányító egyetemes igazságoknak és törvényeknek, s valószínűleg már Hamvasnál is megjelentek.
Miközben Új-Hunnia létrejöttének körülményeiről és az ott élő közösség életkörülményeiről sokat megtudhatunk, a regény rengeteg témát vett fel. Ilyenek: az Anyatermészettel harmóniában való élet és az azzal szemben elhelyezkedés következményei; miképp is néz ki egy igazi összetartó közösség; megjelennek korunk leghatalmasabb kihívásai, úgy mint klímaváltozás, a húsfogyasztás alternatívái a vegetarianizmuson kívül, az önfenntartás megvalósítási módjai; Magyarország helye a világban, különös tekintettel a Kárpát-Duna Nagy Haza egyedülálló geopolitikai egységére. Új-Hunnia zseniálisan ötvözi az ősök útját a magas technológiával, minthogy Kassai Lajos is rávilágított arra, hogy a hazatérő magyarok lovasíjászata a saját korában csúcstechnológiának számított, s mivel mi nem az ősöket kell kövessük, hanem azt a szemléletet, utat, amit az ősök is követtek, így nem meglepő, hogy az ősi szkítákhoz, hunokhoz, avarokhoz és magyarokhoz hasonlóan az Anyatermészettel harmóniában élő új-hunok is magas technológiát képviselnek. Ez egy tiszteletre méltó, becsületes életfelfogás. E magvas gondolatok mellett egy színvonalas történetet is kaptunk, így szerintem bemutatkozó regényként mindenképpen nagy teljesítmény. Ezek után kíváncsi leszek az író második könyvére. Csak így tovább!

3 hozzászólás
BBetti86 >!
Petes Gábor: Új-Hunnia 2039 – Ősök útján

Talán, mivel a kötet elején a Sápadtakat reklámozták, azt vártam, hogy olyan lesz a regény, mint Urbánszki története volt. Ebben csalódnom kellett.
A Korona és az Ebola pusztítása után járunk, ahol az emberiségnek van három túlélője. Az ősi létformákhoz visszatért önfenntartók, mint a főszereplők. Termelnek, íjászkodnak, és a fenntartható technikát is őrzik, bár messze nem a mi formánkban. Az ő egy csoportjuk indul haza Erdélyből, ahol a vírus miatt kint ragadtak. A kettes csoport a gyilkos prédalesőké, akik készülnek lecsapni az egyes csoportra élelemért, nőkért, javakért. A hármas a gépistenek és szolgáik. Egy gépbe töltött emberi tudat dolgozik azon, hogy az emberei fennmaradjanak, amíg kitalálja, hogyan termeljen a működéséhez szükséges áramot emberi munkaerő nélkül.
Ennek a három csoportnak a konfliktusa, szövetsége adja a regény vázát.
Jól hangzik, érdekelt is, és abban is bőven van érdekesség, ahogy Új-Hunnia lakói képesek voltak visszalépni. Nem teljesen adták fel a modern kort, de nagyjából. Kifejezetten érdekesnek találtam, hogyan szervezik maguk, a társadalmuk.
A gondom az volt, és ezért pontoztam lefelé, mert ez nem is igazán regény. Nagyon erősen egy példabeszéd, hogy a mi korunk társadalmi, gazdasági tendenciái mifelé vezetnek. Elmélkedések sora, hogy mostani folyamatok hova tartanak. Itt eljutunk általuk a regény jelenébe, de úgy éreztem, sokkal fontosabb az olvasók szemét felnyitni és megosztani a felfedezéseket a korunkról, mint szórakoztató regénynek lenni.
Azért a történet végére ez az arány fordul. Csatáznak, szövetkeznek, komoly veszteségeket szenvednek el. De addig el kell jutni, és sajnos el tudom képzelni, hogy nem mindenki rágja át azon magát, hogy jutott el a világ abba a formátumba, ahogy itt látjuk 2039-ben.
A karakterek kevés vonással felépítettek, de karakteresek. Szélsőségesek annyiban, hogy egy-egy életforma, világnézet megtestesítői. Könnyű is őket jónak vagy rossznak bélyegezni, noha pl. a cigány bűnvezér alakjában ki van emelve az is, hogy őt a mi társadalmunk teremtette ilyenné.
A stílusa nekem bejött, világos és értelmes, akkor is, ha helyenként már sokalltam az értekezéseket. (Bár ennek is van irodalmi hagyatéka – Hugo is sokat elmélkedett pl. miközben szőtte Valjean és Cosette meséjét is.)
Sorozatnyitánynak is el tudom képzelni, valószínűleg olvasnám is tovább. Érdekes, de azért regényélménynek és úgy általában, ha választani kell, inkább a kötetben is reklámozott Sápadtak és Újvérűek jön be.

1 hozzászólás
estherlamm P>!
Petes Gábor: Új-Hunnia 2039 – Ősök útján

2 hónappal későbbi véleményem: nagyobb hatással volt rám ez a könyv, mint közvetlenül az olvasás befejezésekor gondoltam volna. Szinte minden egyes nap eszembe jut, és komolyan foglalkoztat, hogy elutazzak a Zselicbe.
Mély nyomott hagyott bennem a történet, ezért – az írás hibái ellenére – 3,5 csillagról 4,5 csillagra javítom az értékelést.

————————————‐

Az ötlet 4,5*. A megvalósítás 2,5*.

A kötetet mindenképpen ajánlott elolvasni, a történet és a környezet elviszi a hátán az egészet, de egy szigorú szerkesztővel sokkal többet ki lehetett volna hozni ebből az egészből.

Amit teljesen ki kellene hagyni belőle, azok a jelenlegi helyzettel összefüggő, „kiszólás” jellegű megjegyzések. Egyszerűen olyan pongyolák és annyira kilógnak mindig a fősodorból, hogy tovább rontják, az egyébként is többre érdemes regény színvonalát.

Elsőkönyves szerzőtől összességében biztató kezdet.

1 hozzászólás
dwistvan P>!
Petes Gábor: Új-Hunnia 2039 – Ősök útján

A meglátások jók. A könyv viszont leginkább társadalomkritika, csak utána regény. De mégis inkább vezércikk, tárca, esszé lehetne, csak utána regény. Jól van benne összeszedve minden mai probléma, a környezeti katasztrófa jóslata és az írásakor még csak a képzelet világjárványa. A sci-fi nagymestereinek sajátja viszont az, hogy a problémákat, a közölni való kritikát különleges környezetben, mesterien csomagolva rejtik el, hogy az csak a sejtelem útján találjon el hozzánk. Nem szókimondva. A regény számomra jogos panaszkodás lett némi kalanddal fűszerezve. A szándék nemes, bízom abban, hogy ügyesebb munkák is születnek majd.


Népszerű idézetek

Razor P>!

Hiszen, csak gondoljatok bele, például az őszinte, szeretetteljes ölelésnek/érintésnek gyakorlatilag emberfeletti gyógyító ereje van.

41. oldal, 4. fejezet

Qedrák P>!

Aztán szépen lassan az egész média elment ebbe az irányba. Beléjük sulykolták, hogy a nők is ugyanarra képesek, mint a férfiak, sőt még többre is, ezért nekik egy férfi sem dirigálhat. Holott mindkét nemnek más és más a társadalmi szerepe, így nem is szabadott volna egy kalap alá venni őket. Hiszen másban jók a nők, és másban a férfiak. Ezek az egoista női vélemények pedig szép lassan beszivárogtak a párkapcsolatokba is, és egy régi magyar mondást idézve, két dudás nem fért el egy csárdában.

43. oldal

10 hozzászólás
Qedrák P>!

Elon Muskra és csapatára gondolt, akik még 2035-ben szálltak le a Marsra, és elkezdték kolonizálni. A SpaceX ezzel történelmet írt. Csakhogy közbejött a járvány a Földön, így a milliárdos tudós és az űrhajósok ott ragadtak a Vörös Bolygón. Hát, Elon Musknak amúgy is az volt az álma, hogy ott halhasson meg…

115. oldal

21 hozzászólás
Qedrák P>!

Teremtő nép vagyunk, a MAG népe, akiknek a múltbéli nyomait még a 12 000 éves Göbekli Tepe nevű régészeti lelőhely szomszédságában található „Arpad” nevű ősi település romjai is őrzik és bizonyítják. Mégis, a 2030-as évekre a világ egyik legtöbbet szemetelő, legtöbb szenvedélybeteget magáénak tudható, legkorruptabb * és még sorolhatnánk a negatív rekordokat – országa. Hogyan történhetett ez? Hogyan fajulhatott ez idáig?

230. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Göbekli Tepe
7 hozzászólás
Qedrák P>!

Zádor azonnal kihasználta ezt a pillanatot, és néhány hatalmas szökkenés után egy supermanes repülő ütéssel leszerelte a férfit, aki ettől eszméletlenül terült el a földön.

206. oldal

3 hozzászólás
Razor P>!

A tavasz közeledtével Zádorék elkezdték megtervezni a hazautat. Szerencsére mindig volt a felszerelésük között kvantumiránytű, így a navigálás nem okozott gondot. A 2018-ban, az angliai Imperial College és az M Squared fejlesztői által szabadalmaztatott készülékeknek ugyanis nem volt szükségük műholdakra a tájékozódáshoz.

21 hozzászólás
Qedrák P>!

Zsatár önként jelentkezett, hogy meg tudná oldani ezt a problémát, de szabad kezet kér. Akkoriban már elég sok nyugat-európai gazdag család menekült hazánkba, pont ezek miatt a migráns-paraziták miatt, és elég jelentős összegeket költöttek el Magyarországon, erősítve a gazdaságot. Ezért a Belügy és Titkosszolgálat akkori vezetői engedtek Zsatárnak. Csak intézze el csendben és gyorsan. Nehogy az itt élő gazdag külföldiek továbbáljanak, és valamelyik másik, nyugisabb V4-es országban költsék a vagyonukat.

18. oldal

15 hozzászólás
Qedrák P>!

Pedig nagyon bőséges és jó világ volt Magyarországon is. Igazából túlságosan jó! Valódi virágkor! Így mindenki hosszú, egészséges és boldog életre vágyott, viszont az emberek nem igazán tudtak mit kezdeni az unalmasan jó életükkel, ezért inkább szenvedélybetegek lettek.

45. oldal

5 hozzászólás
BBetti86 >!

Albert Einstein mondta egyszer régen: „Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút mivel fogják megvívni, de az biztos, hogy a negyediket botokkal és kövekkel…”

(első mondat)

Qedrák P>!

De hát pont ezért is népesedett túl Afrika. Hiszen a történelem során már számtalanszor, megnövekedett az emberi populáció a kontinens különböző részein, de aztán mindig jött egy járvány a higiénia hiánya miatt, és szépen helyreállította az egyensúlyt. Viszont, a globalizáció óta, a „nyugati” érdekek ezt nem engedhették, mert féltek, hogy az egész felgyorsult világot is magával ránthatja majd egy fertőzés. Ezért az utóbbi néhány évtizedben akárhányszor felbukkant egy járvány valahol Afrikában, a WHO szakemberei azonnal odarepültek, és elszigetelték, majd beoltották az egész közösséget, hogy még csírájában fojtsák el a vírusok terjedését. Aztán ott hagyták a meggyógyított helyieket, és a többit nekik kellett megoldaniuk.

8. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Afrika
2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Andrej Gyjakov: Túl a láthatáron
Justin Cronin: A tükrök városa
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Robert Merle: Malevil
Marie Lu: Legend – Legenda
John Wyndham: A triffidek napja
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Stephen King: Végítélet
Nevil Shute: Az utolsó part
Dmitry Glukhovsky: Metró – A trilógia