Lehet, hogy kicsit hosszú lesz az értékelés, úgyhogy a lustáknak csak annyit: megint megszerettem olvasni.
Mostanában akármelyik könyvet vettem a kezembe, valahogy egyik sem kötött le igazán. Aztán már addig jutottam, hogy örültem, ha heti egyszer olvastam pár sort.
Bővebben:
Jó volt :)
Végig pörgős, nem E/1, több szálon (pontosan három szálon) fut a cselekmény (ezt nagyon tudom értékelni egy könyvben), a közepén leült talán egy kicsit a sztori úgy ötven oldalra (a 600-ból, ez azért nem sok), de amúgy végig fent tudta tartani az érdeklődésem. Rég volt már olyan, hogy egyhuzamban elolvastam száz oldalakat, vagy hogy egy könyv nem hagyott aludni menni.
Írtam már, hogy három szálon fut, mindhárom szál főszereplője egy-egy gyerek. Nem kell megijedni, a könyv végére már huszonévesek lesznek; az író átugrik néha sok-sok évet (mondjuk úgy hetet), így a tanulóévekről lemaradunk. Hogy ez hátrány-e, mindenki döntse el maga (még én sem tudom; egyrészt kíváncsi lettem volna azokra az évekre is egy picit, hátha kicsit többet megtudunk a kitalált világról, másrészt így kimaradtak az unalmas ismétlések – mégiscsak tanul, meg tanul, meg tanul…), de a jellemfejlődést így is sikerült bemutatni.
Kicsit sötét a hangulata (ami mostanában nagyon „bejövős” nekem), nem hiába kapta a kiadótól a Hard Selection matricát (mondjuk a Vörös Pötty helyett), mégiscsak jönnek minden éjjel azok a démonok (magúrok) a pokolból (Magból), úgyhogy romantikakedvelőknek nem fog tetszeni (nincs csöpögős szerelmi szál, hál' Istennek).
Majdnem megérdemli az öt csillagot, három dolog miatt pontoztam le:
– első kötetre ritkán adok max. pontszámot (kíváncsi vagyok, mit hoz a folytatásokban az író)
– nekem nem elég a világleírás, én ennyivel nem elégszem meg (bár mivel ez egy hosszú sorozat, gondolom kell valami bővebb infó majd a további kötetekbe is, de ez kicsit hozzákapcsolható az előző ponthoz)
– néha voltak apró hibák (de nem akarok spojlerezni, úgyhogy nem fejtem ki most bővebben)
Kapcsoltam hozzá ajánlásokat is, megindoklom, miért:
– Tövisek Hercege: nem én csatoltam hozzá eredetileg, én csak egyetértettem – komor hangulat, gyerek főhős – pipa
– Trónok harca: fejezetenként egymást váltó szereplők, csodaszép cliffhangerek a fejezetek végén – pipa
– Ködszerzet: „Korok Hőse”, Köd – pipa
– A szél neve: könnyed, komédiás szál – pipa
– A penge maga: ha valaki még olvasna a kiadótól jó, kissé komor hangulatú fantasyt
Nagy kedvencem pedig Bruna volt, az öregasszony :)
Olvassátok el, én lehet, hogy kedvencet avatok!
(Aki még mindig nem tudja, szeretné-e olvasni, a kiadó honlapján elolvashatja az első 40 oldalt)