Tamsin ​története 86 csillagozás

Peter S. Beagle: Tamsin története

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Két magányos lélek élet és halál két oldalán. Jenny, az Amerikából angol vidéki majorba szakadt mindaddig nem találja a helyét. Míg fel nem fedezi, hogy az ősi birtok egy sötétebb és vénebb világhoz kapcsolódik. Találkozik Tamsinnel, aki háromszáz éve halott – csapdába esve bolyong élet és halál között. Egy szörnyű emléket kutatva, nyomában a névtelen gonosszal. Jenny a segítségére sietve kénytelen mélyebbre alámerülni a másik világban, mint bárki emberfia, és olyan veszéllyel kerül szembe, amely mindörökre megváltoztatja az életét.

Eredeti megjelenés éve: 1999

>!
Delta Vision, Budapest, 2006
368 oldal · ISBN: 9637041907 · Fordította: Kleinheincz Csilla

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Bodza anyó · Tamsin


Kedvencelte 20

Most olvassa 2

Várólistára tette 90

Kívánságlistára tette 53

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Bíró_Júlia P
Peter S. Beagle: Tamsin története

Jaj, hát ez, hát ez nagyon. Szörnyű, egoista szörnyeteg vagyok, de mindvégig úgy éreztem, hogy Mr. Beagle írt nekem egy mesét, és mert ő egy ilyen gyerek, belegyömöszölt mindent, amit szeretek: nappaltól élesen elválós-nagyontitokzatos éjszaka, benépesítve kicsi és nagy, jóindulatú-gonosz-majdeldöntimertőmegszeszélyes, ősi lényekkel, akik csakis a saját útjukat járva akadnak bele abba, amit mi tekintünk valóságnak; aztán vannak itt érdekes, erős meg jópofa női hősök, akikért pusztulni tudnék, annyival ritkábbak a fehér hollónál, pláne a fantasztikumban, kellően érdekes, erős meg jópofa férfi hősökkel kiegészítve, hogy ne skiccelt tabló jellege legyen a regénynek. Vannak még épp csak ráutalt és megjelenített családi-lelki-kamasztársadalmi nyűgök, aggasztó és hipercuki momentumok. (Hogy tökéletesen voltak arányítva, abból gondolom, hogy nem tettem le a könyvet az első harmadnál… sőt még érdekelt is a 19 éves Jenny szemével méricskélt 13 éves hisztisundok Jenny morcolása.) Mindehhez pedig Kleinheincz Csilla fordítása, amitől ez az egész annyira szép is lesz, hogy semmiképp sem felejti el másnapra az ember akkor sem, ha a központi történetszál tulajdonképpen nem valami körömlerágós. Mert attól még dorseti párát lehet szárogatni a pulóverekből, és apró-kíváncsi szemeket sejteni az éjszakában, márpedig az ilyesmi sokkal izgalmasabb, mint a csontszáraz ruhák és a szemecskék nélküli sötét.
Sokáig olvastam, hogy sokáig tartson, és szerintem így lesz akkor is, ha újraolvasom.

>!
ViraMors P
Peter S. Beagle: Tamsin története

Kicsit tudathasadt állapotba kerültem egy idő után a regény olvasása közben. Mert nagyon tetszett, ahogy meg van írva. Csodálatos választékossággal, elbűvölő megfogalmazással tárja elénk Beagle a világot, ami a miénk és mégsem, bikficek, kísértetek, boggartok, tölgymanók, Bodza anyó és még számos mondabéli figura népesíti be. Ha csak magáról a világról lenne szó, még heteken és ezer oldalakon keresztül tudtam volna olvasni, sőt a végére maradt is bennem jó adag kíváncsiság, hogy vajon mi minden rejlik még a fák mögé, a kövek közé, vagy éppen a múlt ködébe rejtőzve.
Ugyanakkor maga a történet nem igazán tudott lekötni. Stílus ide, fantasztikus világ oda, Jenny nekem gyerek volt, és gyerek is maradt. Szépen mesélt, de nem tudott igazán megfogni. Sajnos. És akkor abba ne nagyon menjünk bele, hogy nekem túl macskás volt a könyv…

>!
Judy22
Peter S. Beagle: Tamsin története

Elvarázsolt a könyv. Utoljára Anne Shirley személyével és világával éreztem ezt.
Kicsit sötét néhol a történet, de a lények kárpótolnak és a hangulat, a táj lefestése, a barátság, a család szentségének, boldogságának körülírását imádtam.

>!
kvzs P
Peter S. Beagle: Tamsin története

Varázslatos, mesterien felépített történet, amely teljesen magába szippantja az olvasót.
Beagle már akkor megynyert magának, amikor sikerült úgy leírnia egy tizenhárom éves lány érzéseit és vívódásait, hogy magamra ismertem bennük, és ugyanúgy meglepődtem, mint Jenny, hogy mennyire más voltam akkor, és hogy milyen könnyű elfelejteni azt a volt ént.
A természetfeletti beépítése a történetbe lehetne akár sablonos is -kísértetjárta régi udvarház-, de ebben a könyvben mégis újszerűnek hat. Az apránként adagolt információk, a nagy időtáv, a finoman érzékeltetett változások természetessé teszik a történteket.
Az alaptörténet és a mitológia miatt néha eszembe jutott Feist Tündérmeséje, bár a közös váz ellenére a két könyv teljesen más. Feist bozongató sötétségével szemben itt a szeretetet, az elfogadást, és a barátságot éreztem a történet lényegének.
Tamsin története egy bájos mese, amit mindenkinek ajánlok, aki el szeretne varázsolódni egy kicsit.

2 hozzászólás
>!
pat P
Peter S. Beagle: Tamsin története

Komolyan már. Miért kell a jó kis könyveket mindig elrontani valami cselekménnyel?
Beagle nagyon jól ír, szépen, igényesen, mégsem mesterkélten, túlcizelláltan, vagy ilyesmi. És úgy ábrázol jellemeket, hogy hajaj. Régen került már hozzám szereplő olyan közel, mint Jenny Gluckstein a tinilányos tökéletlenségeivel és a mindennapi, bőven adagolt nyűgjeivel. Kand urat a legteljesebb mértékben imádom, és a mellékszereplők is fantasztikusan kidolgozottak – legyenek élők, holtak, vagy olyan másfélék. A leírásokat is szerettem, még a mezőgazdasági, időjárási és zenetanítási fejtegetéseket is. Humora is van.
Mindezzel összhangban, az első harmadát annak ellenére nagyon szerettem, hogy ott főleg kamaszlelkivilág van, családi problémák, ilyenek, szupernaturál elemek épp csak utalás szintjén találhatók. A második harmad is jó, fokozatosan bekúsznak a horroros, mágikus, fantasy-s vagy milyen elemek, izgalmas, néha még féltem is kicsit. Aztán sajnos a végén nagyon elburjánzik a cselekmény (értsd: végső összecsapás van, leplek hullanak le, mindenki körömrágós életveszélyben szaladgál), hát azt kifejezetten untam. Mindig csak az a hülye cselekmény, eh.

45 hozzászólás
>!
Shanara
Peter S. Beagle: Tamsin története

Beagle történetei mindig elvarázsolnak. Ennek ellenére csak időnként fogyasztom az írásait, mert komótos, lassú történetvezetéséhez idő és megfelelő hangulat kell. A mondatai és a mondanivalója azonban mindig gyönyörűek és mindig elrepítenek egy másik világba. Egy olyan világba, ami határos a miénkkel, csak át kell nézni a függönyön túlra, fel kell idézni a régi, már elfeledett mondákat, lényeket és újra megelevenedik minden és újra részesei lehetünk a mítoszoknak.
Mi az, amit ebben a könyvben kapunk? Egy lány útkeresése, amely során megtalálja saját magát, a helyét az új családjában és az életben. Végigkövetjük egy háromszáz éves szerelmi háromszög történetét. Látjuk megelevenedni a kelta mitológiát: találkozhatunk házimanókkal, boggartokkal, a pukkával, a bakficcal, a tölgymanókkal, a Fekete Kutyával, Bodza Anyóval és megtudjuk, hogy mi az a Vad Hajsza.
Tanulságos, gyönyörű történet. Az egyetlen dolog, amit fel tudok ellene hozni, az a történetvezetés lassúsága. De pont ez a vonzereje is az író könyveinek. Talán csak túl gyorsan pörög körülöttem a világ és ezért találom lassúnak a könyvet, talán lassítanom kellene és akkor tökéletes lenne minden tekintetben.

>!
Amrita I
Peter S. Beagle: Tamsin története

Több könyvet olvastam már, ami ugyanezt a hiedelemvilágot használta háttérnek, de messze ez a legjobb.

>!
wzsuzsanna P
Peter S. Beagle: Tamsin története

Az Utolsó Egyszarvú után nem volt kérdés, hogy előbb-utóbb elolvasom a szerző többi könyvét is, így hát most sorra került Tamsin története. Az első pillanattól kezdve magába szippantott, és tulajdonképpen nem azért, mert annyira akció-dús a cselekménye, hanem mert olyan erős a hangulata, stílusa, hogy az ember úgy érzi, maga is a lapok között sétálgat. Külön pozitívum, hogy többet megtudhattam az angolszász varázslatos lényekről, így már biztosan kétszer is meggondolom, hogy felüljek-e egy pukka hátára.:)

>!
Melia
Peter S. Beagle: Tamsin története

A könyvet olvasva éreztem úgy, hogy én bizony angol akarok lenni, és az éjszakában élő lényekkel akarok találkozni.

>!
Sisyll
Peter S. Beagle: Tamsin története

Barátnőm nagy rajongója Beagle-nek. Szerinte alulértékelik az írót. Nos én nem mondanám teljesen így, mert látom, hogy a Molyon jó értékeléseket kapott, de tény hogy kevesen ismerik.
Pedig azt hiszem Tamsin történetével igazán kitett magáért.
Jenny problémája, mely igazán hétköznapi, és Tamsiné, mely egyáltalán nem megszokott, s a két lélek csodás találkozása, megannyi különös teremtménnyel és egy igen sértődékeny Kand úrral igazán elbűvölt még akkor is, ha néha kiestem a ritmusból és az ehhez szükséges lelkiállapotból. Mert ehhez az kell. Mondjuk nekem második kötet a szerzőtől, szóval hozzá szokhattam volna már. :)
Tehát csodakalandravágyóknak Beagle melegen ajánlott ;)


Népszerű idézetek

>!
Shanara

(…) Sherlock Holmes azt mondja, ha kizárod a lehetetlent, ami megmarad, az lesz a válasz, akármilyen furcsa is.

114. oldal (Delta Vision, 2006.)

>!
Shanara

A szeretet egy dolog – a felismerés egy másik.

145. oldal (Delta Vision, 2006.)

>!
Amrita I

BODZA ANYÓ: Azaz Old Lady of the Elder Tree. A néphagyomány szerint bodzafélékben lakó szellem, akivel leginkább teliholdkor, bodzaágak alatt találkozhat a halandó. Képes emberi alakot is ölteni, ekkor varázserővel bíró öregasszonyként, boszorkányként mutatkozik meg. Bodzaágat vágni vagy abba vésni csak az ő engedélyével lehet; az erre nem ügyelőket lázzal és más kórsággal sújtja. Talán a benne lakó Bodza anyó miatt, talán másért a bodza egyébként is baljós hírű növény; noha komoly gyógyító erővel rendelkezik, háztartási eszközöket – különösen bölcsőt – határozottan nem ajánlatos készíteni az ágaiból.

Függelék

Kapcsolódó szócikkek: bodza · Bodza anyó
>!
Melia

Amikor kicsi voltam a világon a legjobban láthatatlan szerettem volna lenni.

(első mondat)

>!
Shanara

Az angol tavaszokkal vigyázni kell: nem szabad hátat fordítani nekik, mert váratlanul tizenöt fokot hűlnek, és miközben épp az ingedet veszed le, rázendít a mennydörgés és a villámlás.

99. oldal (Delta Vision, 2006.)

>!
Shanara

A tavasz dorseti módra köszöntött be, mint az egészen kicsi gyerek, aki egy függöny mögött rejtőzködik, hogy egy pillanatra ráugorjon a felnőtt világra, majd visszafusson a takarásba.

253. oldal (Delta Vision, 2006.)

1 hozzászólás
>!
Shanara

Nem kell hinned a pokolban. Elég, ha hallasz valakit, aki igen, aki ezen a napon, ebben a percben is úgy hisz benne, ahogyan az emberek ezerhatszáznyolcvanötben hittek – elég látnod az arcát, hallanod a hangját, amikor kimondja a szót… és akkor megtudod, hogy bárki, aki képes a poklot elképzelni, valósággá teheti mások számára.

316. oldal (Delta Vision, 2006)

>!
Shanara

A dorseti teleken az eső soha nem áll el igazán – oka van annak, hogy annyi helységet hívnak Puddletownnak, Tolpuddle-nek, Piddlehintonnak, Piddletrenthide-nak és hasonlónak, vagyis mindegyik nevében szerepel a pocsolya vagy a szemerkélés –, de időnként kicsit csillapodik.

215. oldal (Delta Vision, 2006.)

>!
Melia

Végül azt mondtam: – A pukka azt mondta, a Vad hajsza majd elmondja, amit tudnom kell. De hogyan kér tanácsot az ember a Vad Hajszától?
– E-mailen – mondta Meena. – Faxon.

>!
Melia

Norris mondogatott ilyeneket folyton: ha csávába kerülsz, összezavarodtál és nem vagy biztos abban, merre fordulj, legjobb, ha csendben maradsz, és nagyon hideg fejjel számba veszed a lehetőségeidet, választásaidat, még ha mindegyik gázos is – amíg ki nem ókumlálod, melyik a legkevésbé kellemetlen közülük.


Hasonló könyvek címkék alapján

Mitch Albom: Az Idő Ura
J. R. Ward: Éjsötét szerető
Anne Rice: Memnoch, a Sátán
Gail Carriger: Szívtelen
B. N. Toler: Lélekvesztők
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Michael Cunningham: Jellegzetes napok
Jennifer Donnelly: A tearózsa
Charles Dickens: Karácsonyi ének
Dickens Károly: Karácsoni ének