Ez a könyv csak kismértékű átdolgozása az 1949-ben megjelent I. gimnáziumi matematikakönyv algebrai részének, melyet Péter Rózsa írt, feladatanyagát pedig nagyrészt Gallai Tibor állította össze. Keresve sem találhattunk volna jobb algebrát a Műveltség Könyvtára sorozat számára ennél a rendkívül vonzó, élvezetes stílusban megírt könyvnél, amely könnyeden, szinte játszva elégít ki komoly tudományos igényeket is, és biztos kézzel kalauzolja az olvasót a számára idegen területen.
A könyv az algebra alapjait tartalmazza : az elsőfokú egyenleteket és egyenletrendszereket, valamint az elsőfokú egyenlőtlenségeket és függvényeket, és az ehhez szükséges legfontosabb azonos átalakításokat. Az egyenletek középpontba állítása kezdettől fogva érdekessé, gyakorlati irányúvá teszi a könyvet.
Ahhoz, hogy az olvasó ne csupán tájékozódni tudjon az algebra területén, hanem biztos ismeretekre is szert tegyen, arra van szükség, hogy ne maradjon csupán olvasó: olvasás közben mindig keze… (tovább)
Ez a könyv csak kismértékű átdolgozása az 1949-ben megjelent I. gimnáziumi matematikakönyv algebrai részének, melyet Péter Rózsa írt, feladatanyagát pedig nagyrészt Gallai Tibor állította össze. Keresve sem találhattunk volna jobb algebrát a Műveltség Könyvtára sorozat számára ennél a rendkívül vonzó, élvezetes stílusban megírt könyvnél, amely könnyeden, szinte játszva elégít ki komoly tudományos igényeket is, és biztos kézzel kalauzolja az olvasót a számára idegen területen.
A könyv az algebra alapjait tartalmazza : az elsőfokú egyenleteket és egyenletrendszereket, valamint az elsőfokú egyenlőtlenségeket és függvényeket, és az ehhez szükséges legfontosabb azonos átalakításokat. Az egyenletek középpontba állítása kezdettől fogva érdekessé, gyakorlati irányúvá teszi a könyvet.
Ahhoz, hogy az olvasó ne csupán tájékozódni tudjon az algebra területén, hanem biztos ismeretekre is szert tegyen, arra van szükség, hogy ne maradjon csupán olvasó: olvasás közben mindig keze ügyében legyen ceruza és papír, és amit olvas, annak mindjárt utána is számoljon. A szövegrészben található mintapéldák átszámolása után a kitűzött feladatok megoldása sem jelent majd túl nagy akadályt. Az algebra tanulásának éppen ez a célja: az elméletet nem önmagáért tanuljuk, hanem azért, hogy képessé tegyen bennünket feladatok önálló megoldására. Mindazok az új fogalmak, tételek, mindaz az új ismeret, amelyre közben szert teszünk, ennek a célnak az elérését teszi könnyebbé.
