„Utcaneveink kiváló elemzője [Eperjessy Kálmán] az utcanévadásban két nagy korszakot különböztet meg. Az első – nálunk a 13. századtól – a népi névadás ideje; a másodikban – a 19. századtól – már a hatóság az elnevező. E kettő élesen nem válik el, s több helyütt sokáig, máig vegyesen él a két rendszer. A népi névadás elsősorban a néprajz és a nyelvtudomány kutatóinak érdeklődését keltette föl, a hatóságira sokáig ügyet sem vetettek. Holott már Eperjessy hangoztatta, s Lőrincze Lajos is kifejtette, hogy ez szintén figyelmet érdemel: köz- és művelődéstörténeti tanulságok, politikai és művelődéspolitikai föladatok szűrhetők le a hivatalos névadás törvényszerűségeinek elemzéséből. A divatos szóval komplexnek minősíthető vizsgálat eredményeit számos tudományág és a gyakorlati élet (közigazgatás, a postai kézbesítők, tűzoltók, mentők munkájának megkönnyítése) egyaránt hasznát veheti. Miután éppen ilyen céllal állítottam össze Szeged történeti utcaneveinek teljességre törekvő, bár… (tovább)
Szeged utcanevei 1 csillagozás
Kívánságlistára tette 1
Hasonló könyvek címkék alapján
- Fári Irén – Simoncsics János: Palánk ·
Összehasonlítás - Stróbl Mátyás (szerk.): Szobrok vidéken ·
Összehasonlítás - Bodnár Gyula (szerk.): Szeged ·
Összehasonlítás - Tóth György: A kiskundorozsmai Önkéntes Tűzoltó Egyesület 110 éves története ·
Összehasonlítás - Berki Zoltán – Kovács Attila Gyula (szerk.): Az Országos Kéktúra turistakalauz – Visegrádtól az Írott-kőig ·
Összehasonlítás - Székely Alexandra – Fabó Gergő: Szeged gasztro könyve ·
Összehasonlítás - Nyilas Péter – Őrfi Ferenc – Tóth István: Mesterségek dicsérete ·
Összehasonlítás - Hornyák Mária: Beethoven, Brunszvikok, Martonvásár ·
Összehasonlítás - Pereházy Károly: A régi belváros ·
Összehasonlítás - Szabó Erik: Bátrak, akik mernek ·
Összehasonlítás