A ​csejtei várúrnő 31 csillagozás

Báthory Erzsébet
Péter Katalin: A csejtei várúrnő

A csejtei várúrnő mai közvéleményünkben vagy úgy él, mint koncepciós per áldozata, vagy mint öregedő, hiú asszony, aki fiatal jobbágylányok vérétől akart megfiatalodni. Valóban ilyen egyszerű lenne az igazság? A kötet az ügy kapcsán létrejött iratok segítségével keresi Báthory Erzsébet életének labirintusában a különös eset magyarázatát.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Labirintus Helikon

>!
Helikon, Budapest, 1985
110 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632076524

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Alvarando P>!
Péter Katalin: A csejtei várúrnő

„Kora társadalmi normáit tökéletesen mellőzve teremtett maga körül borzalmas, rémisztő világot. Mert az utókor sokat ferdített ugyan, de a történelmi mendemonda igaz: valóban halálba kínzott vagy kínoztatott sok asszonyt és leányt.”

Történelmünk tele van rejtélyes és rendkívül érdekes személyiségekkel, az egyik leghírhedtebb közülük Báthory Erzsébet, akiről számos regény, ismeretterjesztő könyv és film készült már. Alakja kihagyhatatlan a három részre szakadt ország történetéből és marxista történetírásunk egyik legutolsó kiváló sorozatából, a Helikon Kiadó által útjára indított Labirintusból sem maradhatott ki, a témát pedig a magyar kora újkor egyik legnagyobb szakértője, Péter Katalin dolgozta fel.

A szerző a bevezető után magát a főszereplőt mutatja be és alakját egy festmény alapján vázolja fel és megismerhetjük magát az embert és szűkebb családját, majd tömören és nagyon részletesen a Báthory család ágaira tér ki. Külön érdekesség, hogy bemutatja a somlyói és az ecsedi ágat, gondolva arra az olvasóra, aki ismerkedik eme nemes família tagjaival. Szól Báthory István lengyel királyságáról és a rossz hírűek erdélyi fejedelemségéről is. Külön megismerhetjük Báthory Erzsébet férjét, Nádasdy Ferencet, ezután tér rá arra, ami leginkább foglalkoztatja a téma iránt érdeklődőket. Bemutatja elég részletesen a nyomozást és három korabeli perirat szó szerinti közlése alapján azt a borzalmat, amelyet vélhetően valóban elkövetett Báthory Erzsébet, nevezetesen brutálisan megkínzott nagyon sok leányt. A három perirat a korabeli nyelvezet miatt nem egy könnyed olvasmány, és rendkívül brutális, így ehhez a részhez tényleg erős gyomorral kell rendelkeznie az olvasónak. Az esetek ismertetése után a szerző eloszlatja a kételyeket arról a közkeletű tévhitről, hogy Báthory Erzsébet szűzlányok vérében fürdött, hogy megőrizze fiatalos, szép alakját, bár azt már tudjuk a kötet elején található elemzésből, hogy főhősünk nemigen volt a korabeli szépségek közé sorolható. Egyben bemutatja az ellene folytatott koncepciós pert és a végére a szerző azt is megállapítja, hogy a brutális gyilkosságok a rossz házaséletre vezethetőek vissza. A kötet zárásaképpen pedig a szerző nagyon szépen megfogalmazza, miért is kellett újra elővenni a csejtei várúrnő személyét:

„Azért kellett tetteit újra végiggondolni, mert az ügy olyan, mint egy röntgenfelvétel. A csontokra meztelenítve mutatja meg az emberek tudatába is beépült hatalom kegyetlen erejét.”

A kötetet a szerző rendkívül érdekfeszítően írta meg, szinte egyből felkelti az olvasó számára az érdeklődést. Nagyon sokat idéz a forrásokból, amellyel még inkább közelebb hozza hozzánk a korszakot. Báthory Erzsébet karakterének felvázolása mellett kiváló korrajzot kapunk a három részre szakadt ország osztrák uralom alatt álló részéről is. A szöveget minőségi papírra nyomott képek egészítik ki, amellyel mi is megismerhetjük kép alapján a kötetben szereplő személyeket. A sorozat többi részéhez hasonlóan a kötet terjedelme rendkívül rövid, ennek köszönhetően az érdekfeszítő 110 oldalt akár egy hosszú vonatút alkalmával is fel tudjuk dolgozni. A Báthory Erzsébet személye és a három részre szakadt Magyarország története iránt érdeklődőknek kötelező olvasmány!

7 hozzászólás

Népszerű idézetek

Alvarando P>!

nem minden Habsburg uralkodó volt állandóan azzal elfoglalva, hogy a magyarok ellen pereket koholjon.

81. oldal

Alvarando P>!

Érdekes, hogy a Báthory Erzsébettel kapcsolatos történeti mendemondák közül a titokzatos vérfürdőkről szólóak tartják magukat a legmakacsabbul. Eszerint a „csejtei várúrnő” azért gyilkolt, mert tovatűnő szépségét akarta volna a halott lányok vérével megőrizni. A dokumentumok szerint azonban nincs szó ilyesmiről; tények nem szólnak mellette. Nádasdyné egyetlen fürdéséről maradt fenn adat, de akkor – közvetlenül az elfogatása előtt, tehát már az eljárás idején – növényekből készült a fürdővize.

65. oldal

Alvarando P>!

Azért kellett tetteit újra végiggondolni, mert az ügy olyan, mint egy röntgenfelvétel. A csontokra meztelenítve mutatja meg az emberek tudatába is beépült hatalom kegyetlen erejét.

110. oldal

Alvarando P>!

Okkultizmus lenne, ha bárki azt állítaná, hogy egy leány azért halt meg, mert Báthory Erzsébet, aki testi személyében nem lehetett jelen, álmában a torkára állt. Ha viszont ténylegesen a torkára áll, és így öli meg, az nem okkultizmus, hanem egyszerű bűntény.

66-67. oldal

Alvarando P>!

Báthory Erzsébet pontosan tudta, hogy mit csinál. Ha nem tudta volna, hát megmondták neki.

82. oldal

Alvarando P>!

Múltunknak talán egyetlen alakja sem keltette fel annyira – mind itthon, mind külföldön – a szakmánkívüliek érdeklődését, mint éppen ő.

5-6. oldal

Alvarando P>!

Az ország nagy tragédiája idején, 1526-ban több Báthory is viselt magyar méltóságot, közülük került ki maga a nádor is, István. Úgy látszik, a családfők szerették a fiúkat erre a névre kereszteltetni.

17. oldal

Alvarando P>!

Mozgástere a hazai birtokok és Bécs között lehetett, ugyanis egyetlen arisztokrata asszony sem szokott akkor nagy utazásokra indulni.

5. oldal

Alvarando P>!

Kora társadalmi normáit tökéletesen mellőzve teremtett maga körül borzalmas, rémisztő világot. Mert az utókor sokat ferdített ugyan, de a történelmi mendemonda igaz: valóban halálba kínzott vagy kínoztatott sok asszonyt és leányt.

5. oldal

ℕnabella >!

Tény azonban, hogy a kortársaik, akik pedig ismerték az elmebetegség fogalmát, normálisnak fogadták el őket. A szertelenségüket, sok esetben a kegyetlenségüket, sőt kegyetlenkedéseiket úgy vették tudomásul, ahogy a Báthoryak az ilyesmit elkövették: természetesen.

19. oldal, A família


Hasonló könyvek címkék alapján

Vekerdi László: Így él Galilei
Sal Endre: Mi, magyarok
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát
Vég Gábor: Magyarország királyai és királynői
Őri Sándor: Konfuciusz élete és kora
Nógrádi György: Kennedy
Font Márta – Barabás Gábor: Kálmán (1208-1241)
Zolcer János: Gorbacsov titkai
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek