Smilla ​kisasszony hóra vágyik 75 csillagozás

Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy kisfiú leesik egy havas koppenhágai háztetőről. Hogy került a mélységtől betegesen irtózó gyerek a magasba? Baleset történt? Smilla Jaspersen, a félig dán, félig eszkimó gleccserkutató, akit különlegesen szoros szálak fűztek Ézsaiáshoz, a kisfiúhoz, nem hisz benne. A gyermek halálának körülményei után nyomozva Smilla csatlakozik a titkos céllal Grönlandba tartó Kronos nevű hajó személyzetéhez. Tudja, hogy a veszélyes vállalkozás könnyen az életébe kerülhet, de úgy érzi, tartozik vele önmagának és a halott gyermeknek, aki örökre hatalmában tartja a lelkét.

Eredeti cím: Froken Smillas fornemmelse for sne

Eredeti megjelenés éve: 1992

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 1997
430 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635484208 · Fordította: Kertész Judit

Enciklopédia 23

Helyszínek népszerűség szerint

Grönland


Kedvencelte 12

Most olvassa 5

Várólistára tette 106

Kívánságlistára tette 61

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

szadrienn P>!
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Smilla kisasszony hóra vágyik, vagyis inkább jégre, de legfőképpen a hóval és jéggel borított Grönland szigetére. Az olvasó viszont arra vágyna, hogy meg tudja határozni a regény műfaját, ami valószínűleg teljesen lehetetlen. Vannak szépirodalmi rétegei, ami az 1001 könyv listán elfoglalt helyét igazolja, de nagy része nyomozás, egy titok utáni hajsza, és nem idegen tőle a tudományos ismeretterjesztés szándéka sem.
A főszereplő megválasztása számomra már önmagában is garantálta a sikert. Hősnőnk egy eszkimó bálnavadász anya és egy dán milliomos kutatóorvos apa gyermeke, így a szerző nem csak a természeti népek időtlen hagyományait és a modern koppenhágai életformát tudja érzékletesen ábrázolni, hanem egyetlen regényalak személyiségén keresztül ütközteti a Skandináviában egymás mellett létező szélsőségeket.
Mindig érdekes az európaiakat rábízni a csendre. Számukra a csend űr, amelyben a feszültség az elviselhetetlenség határáig nő. – mondja kívülállóként Smilla, aztán elmeséli, hogy gyerekkorában hogyan kanalazták egyetlen tálból a habzó, rózsaszín bálnazsírt, és leül Brahms hegedűversenyt hallgatni. Ősi ösztöneire támaszkodik a navigációban és a modern tudomány eredményeire a gleccserkutatásban, és minden lépése kiszámíthatatlan.
Számomra különösen varázslatos volt a könyvben Grönland és a Sarkvidék, a jég, mint élet és halál ura, ami képes egy olyan pusztító, mégis a korlátlan szabadságot jelentő jégsivataggá összeállni, amitől lakói soha nem tudnak végleg elszakadni. Dánia, mint gyarmatosító ország jelenik meg az eszkimók életében, és akik Koppenhágába kerülnek közülük, átélik az asszimiláció minden kínját, anyanyelvük, kultúrájuk pusztul, sorvad, életük fokozatosan hullik szét.
Természetesen a kötet skandináv krimi is egyben, középpontjában egy rejtélyes halálesettel, és egy viszontagságos, az északi-tengeri hajózásról mindent elmondó expedíciót is kínál, sok izgalommal és váratlan fordulattal.
A kötet különleges egyveleg tehát, tagadhatatlanul akciódús, így a szórakoztató irodalom kedvelői sem fognak benne csalódni, néhány mondata erős visszhangot kelt és sokáig tovább rezeg, olvasása közben pedig időnként szinte megborzongat az északi szél és csontig hatol a jeges, metsző hideg.

12 hozzászólás
balagesh I>!
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Igazán sodró lendületű, magával ragadó könyv! Letehetetlen, izgalmas, humoros és még okos is.
Skandináv krimi +
+, mert több, mint krimi.
A krimi kategórián belül a legfelső polc a személyiségteremtő íróké. Valljuk be, az összetéveszthetetlen, excentrikus figurák emelik ki az átlagból a zseniális krimiket. Sherlock Holmes, Miss Marple vagy éppen Mørk és Assad nyomozó kettőse a személyiségábrázolás kifinomultsága miatt kerülhet a felejthetetlen kategóriába. Az éles elméjű és nem kevésbé éles nyelvű Smilla kisasszony az említettekhez hasonlóan pontosan ugyanabban a mértékben tér el az átlagembertől, amennyire eltér az egyennyomozóktól. Mintha egy sarkvidéki Ms. Old Shatterhandet ismerhetnénk meg.
Hoeg azonban még erre is rátesz. Smilla eszkimó származású, és gondolatain, élettörténetén keresztül ennek a műnek az európai kultúra működése is a tárgya – és nem csupán áttételesen, mint ahogy Miss Marple környezetét megismerve beszélhetünk az angolokról. Hoeg direkten, szándékoltan a dán történelemről és társadalomról mesél, és minden alkalommal kihangsúlyozza, hogy az eszkimókhoz való viszonyulás nem egyedi dán ügy, hanem az európai működés tipikus példája.
Azt azonban mégsem állítom, hogy mindez fölébekerekedne a kriminek. Nem állítom, hogy úgy eredünk egy haláleset nyomába, ahogyan azt például Javier Marías teszi. Nem. A fordulatosság, az eseményközpontúság a műben előrehaladva egyre nagyobb teret kap. Az akció szinte kizárólagossá válik. Ugyanakkor a kifinomultság sem tűnik el, és az események sűrűjében egyszercsak rádöbbentem, a jég tulajdonképpen az élet allegóriája:
„Meg lehet próbálni a jéggel együtt élni. De nem lehet ellenére élni, vagy megváltoztatni és helyette élni.” (381.o.)
A csudába is, bevallom, én így ujjongtam magamban: ez egy fantasztikus író!

11 hozzászólás
Nikolett_Kapocsi P>!
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Ezt a művet, akárcsak Smilla kisasszonyt nem lehet csak úgy beskatulyázni. Első látásra egy skandináv krimi, gyilkosságokkal, titkokkal, nyomozással és a végén egy bravúros megoldással. Azonban emellett még számos más vetülete van ennek a könyvnek. Egy érdekes olvasmány Grönlandról, az inuitok életéről, a félig dán, félig eszkimó létről, a kétlakiságról, sehová sem tartozásról. Mindemellett egy félresikerült család története, a gazdag apa és a szabadságát feláldozni képtelen anya árnyékában felnövő Smilla útkeresése. És a háttérben finoman meghúzódik egy szerelmi szál is. A kis Ézsaiás halálának körülményeit kutatva Smillával együtt egy lassú, néha meg-megborzongó, kalandos nyomozás részesei lehetünk, azonban nekem néha már túlságosan sok volt a bonyodalom és a csűrcsavar. Viszont a tájleírások, az eszkimók életének sajátosságai igazán érdekes és élvezetes olvasmányt nyújtottak, ezeket a részeket szívesen tovább is olvastam volna. Különös műfaji egyveleg ez a regény egy különc, nagyon érzékeny, introvertált, de makacs és kitartó félig dán – félig eszkimó erős női karakterrel a középpontban. Szórakoztató olvasmány mind az északi (szép)irodalom, mind a skandináv krimi és kalandregények kedvelőinek. A könyv borítója 23 évvel ezelőtt lehet, hogy kifejezetten trendinek számított, de mai szemmel nézve eléggé borzalmas, remélem, hogy hamarosan egy új, sokkal letisztultabb kiadásban is megjelenik.

4 hozzászólás
gyuszi64 >!
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

2021/118, otthoni polc, 39/69 eddigi értékelés

Szép, hatásos könyv. Az első két-három részben a nyomozás inkább csak egy mellékszál volt a társadalmi és szociális problémák (azaz a grönlandi dánság/eszkimók) megjelenése, a múlt és a jelen önmarcangoló elemzése mellett. (Az egész könyv egy nagy jajkiáltás Grönlandért.) A lassan, sok kitérővel csordogáló, hosszadalmas részek után a végén a történetek felpörögtek, kalandregényhez illő lett az eseménygyorsulás. Itt van a regény egyetlen hibája, ami a főhős kissé valószerűtlen teljesítménye, amivel tűzön-vízen átverekszi magát. De ez sem tudja lerontani az 5*-ot.
Komoly könyv összetett történettel. Az 1001 lista jogos.

2 hozzászólás
saribo>!
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Különös kombinációja ez a könyv a skandináv kriminek – ami önmagában sem lenne érdektelen történet – a grönlandi kisebbség élete és boldogulása leírásának Dániában valamint természettudományos részletességű részeket is tartalmaz a hóról, jégről, jégmezőkről, gleccserekről, glaciológiáról, az iniutokról, a jéghegyekről, grönlandi és környékbeli tájakról (és még annyi másról). Nem emlékszem, hogy ennyit idéztem volna egy könyvből, mint ebből, és még legalább ugyanennyit tudtam volna.
Peter Hoeg hivatalosan dánként szerepel az adatbázisban és a wikipédián is, Koppenhágában született, de nagy a gyanúm, hogy talán Ő is grönlandi inuit származású, akárcsak könyve föszereplője, Smilla is inuit anyától és dán apától származik, Annyira inuit szepontból íródik a történet, hogy ez legalábbis gyanús, lásd pl ezt az idézetet.
http://moly.hu/idezetek/442193
Az inuit-dán kettős identitás kérdése végig jellemző a regényre bár a dánoktól tisztes távolságot tartva, őket sok mindenben kritizálva Smilla azért egyértelműsíti, hogy Ő inuit. Az európaiak mint egy távoli, egzotikus népség tűnnek föl olykor-olykor a történetben.
Legközelebb valószínűleg térképpel a kezemben kellene olvasnom, annyi érdekes részlet volt benne Grönlandról és környékéről és bár elég távol áll tőlem a tél, a hó és a jég birodalma, de kifejezetten jól esett olvasni.
Elsőre furcsának tűnt, amikor láttam hogy 1001 könyv listán szerepel a könyv de így az elolvasása után ezt már nem tartom véletlennek. Most már csak egy saját példányra kellene szert tennem valahogy, mert ma nagy sajnálatomra vissza kellett vinnem a könyvtárba, pedig el nem mondhatom hányszor olvastam vissza bizonyos részeket és néztem utána részleteknek. (volt néhány rész, ahol azt mondtam, hogy na neee ez már biztosan fikció, de utánanézve a wikin, nem az, pl a Guinea féregről szóló rész volt az egyik ilyen, de kiidézni nem akartam, nem valami gusztosos a téma, de rendkívül érdekes)

smetalin>!
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Fülszöveg alapján gondoltam egy jó kis skandináv krimi lesz ez. Végül is, ha az ember kihámozza a sok körítés és leírások közül a krimit, akkor az. Ez olyan „művészfilm” szerű csak könyvben. Főszereplő Smilla aki elmeséli a történetet és mellette az életét is, milyen is egy félig eszkimó félig dán lánynak lenni Dániában. Hogyan került oda, kik a szülei, milyen megkülönböztetésben volt része, milyen élete volt Grönlandon. Nekem az volt a bajom, hogy ezt úgy teszi, hogy benne vagyunk a jelenben és egyszer csak minden átmenet nélkül vált egyet, és már a múltról olvasok. Nehezen tudtam követni, plusz a jelenben is annyi szereplő sűrűsödik egybe, hogy ott is csak kapkodtam a fejem ki kicsoda, hova tartozik.
A krimi része az lenne, hogy a szomszéd kisfiú leesik a háztetőről és meghal. Ezt balesetnek könyvelik el, de a hó nyomokból Smilla rájön, hogy ez nem lehet az. Ez alapján kezd el nyomozni mi is történhetett, mi vezetett el odáig, hogy ez a kisfiú meghaljon. Olvashatunk titkos expedíciókról, ahol rejtélyes halálesetek történtek, titokzatos emberekről, ami végül odáig vezet, hogy S. is elindul Grönlandra hogy megfejtse a sok titok hátterét. Sok veszélybe keveredik, de van egy segítője a szomszéd a Szerelő, együtt nyomozzák ki mi is történt.
Ez lapul a sorok között, de le kell hántani a sok körítést hogy felszínre kerüljön.

Petiko P>!
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Igazán különleges könyv, a történet, a cselekmények helyszínéül szolgáló környezet, és a szereplők szempontjából nézve egyaránt. Smilla karaktere rendkívül jól megformált, egyszerre határozott, leleményes és szórakoztató. A dániai és grönlandi történelmi, kulturális vonatkozások bemutatása kifejezetten érdekes volt. Szívesen olvastam volna többet Smilla családi múltjáról, grönlandi életéről, a bennszülött (inuit) népről. A történetvezetést állandóan megszakító technológia, matematikai, hajózási stb. információáradatot viszont, türelmes olvasóként is nehezen toleráltam. Az átvitt és valós értelemben véve is jégbe ragadt befejezés sok kérdést nyitva hagyott, de valahogy illett az egészhez, nem is bosszankodtam rajta. Feljebb csillagoztam, mert az emléke nem halványult el.

klaratakacs P>!
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Szépirodalom, skandináv és tudományos krimi, valamint társadalomrajz egyben.
Meghal egy gyerek, megpróbálják eltussolni. Smilla, a dán-grönlandi nő szerette őt és megpróbálja kideríteni mi történt. Közben őt is megismerjük, hogy miért magányos, miben tudós, ha szeret, hogyan szeret, milyen volt beilleszkedni Grönlandi neveltetés után Dániában.
Sok-sok réteg lehántható erről a könyvről, engem a krimiszál is megfogott, ahogy Smilla élete, családi viszonyai is. Bár gyűlölöm a telet, talán ezután a könyv után másképp nézek majd a jégre, hóra és mindig tudni fogom, hogy van ennél rosszabb északon.
Ami nagyon lassította viszont a történetet, azok a leírások, főleg a hajóé, esküszöm egy kisvárost le lehetett volna írni a sok mérettel, szinttel, lépcsővel és átkötő híddal.

brigi11 P>!
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

„Lezárni csak azt lehet, amit nem értett meg az ember.” Esküszöm nem értem a végét, pedig már kétszer elolvastam az utolsó oldalakat. Azt értem, hogy a végére kiderül miért kellett Ézsaiásnak meghalnia, azt értem, hová tartott a Kronos, és, hogy mit akartak a nagykutyák megszerezni, azt is értem honnan származott az a rengeteg pénz, ami ehhez az úthoz kellett, de a vége egy nagy sötét tátongó lyuk.
A történet kicsit lassan indul, de az író jól mutatja be a grönlandi kisebbség életét Dániában, különösen a nőkét. Az is biztos, hogy életemben nem olvastam még ennyit hóról, jégről, jégmezőkről, gleccserekről, fagyról.
Összeségében nem rossz könyv, de nekem nem hozta azt az érzést, amit egy 1001 listás könyvtől várok.

entropic P>!
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Jó könyv. Észak-fok, titok, idegenség, rejtély, meg minden.
Olvastam egyszer már, vagy 15 éve, akkor is jó volt, de most még jobb, mert most már jobban átérzem, hogy: nem, nincs mindennek megoldása, és nem, nem egyértelmű minden (semmi).


Népszerű idézetek

balagesh I>!

Aki egész életét magányosan éli le, megengedheti magának, hogy egészen kifinomult dolgokban törekedjen a tökélyre.

114. oldal

félóra>!

Sokféle módon próbálkozhatunk depressziónk leplezésével. Hallgathatunk Bach-orgonaműveket a Mi Urunk Megváltónk-templomban. Egy zsilettpenge segítségével kirakhatunk zsebtükrünkre fehér porból egy csíknyi jó hangulatot, és beszívhatjuk szívószálon. Segítségért is kiálthatunk. Legjobb telefonon keresztül, akkor mindjárt arról is gondoskodhatunk, ki legyen az aki meghallja.
Ez az európai módszer. Abban reménykedni, hogy ha tesz valamit az ember, ki tud mászni a bajból.
Én a grönlandi módszert választom. Ez abból áll, hogy az ember belesüpped fekete hangulatába, mikroszkóp alá helyezi vereségét, és elidőz a látványnál.

99. oldal

9 hozzászólás
balagesh I>!

Az európaiak egyszerű magyarázatot akarnak mindenre. Mindenkor előnyben részesítenek egy egyértelmű hazugságot valamely ellentmondásos igazsággal szemben.

311. oldal

gyurmapok>!

Nem mondok semmit. Hagyom, hadd működjön a csönd.

38. oldal

koncsika>!

Rokonszenvezek vele. A vesztesek a gyengéim. Nyomorékok, külföldiek, kövér fiúk az osztályból, akikkel soha senki nem akar táncolni. Értük dobog a szívem. Talán azért, mert valahol mindig tudtam, hogy örökre egy vagyok közülük.

44. oldal

félóra>!

Néma csendben ülök a helyemen. Mindig érdekes az európaiakat rábízni a csendre. Számukra a csend űr, amelyben a feszültség az elviselhetetlenség határáig nő.

20. oldal

2 hozzászólás
gyurmapok>!

Gyakran feküdtem mellette éberen, és arra gondoltam, hogy a levegőt, amelyet beszívok, ő fújta ki.

48. oldal

Rose_M>!

Gyerekkorom óta most először, ebben a pillanatban válik világossá számomra, hogy a választás szabadsága illúzió. Az élet megoldatlan problémákkal való keserű, sokszor komikus, állandóan ismétlődő szembesülések sorozatán vezet végig bennünket.

233. oldal

félóra>!

Az emberek időpontok segítségével tartják össze az életüket. Ha csak egy árnyalatnyit is változtatunk rajtuk, majdnem mindig történik valami figyelemre méltó.

52. oldal

2 hozzászólás
Nikolett_Kapocsi P>!

A dánok legerősebb érzelmeiket ennivalóval kapcsolatban juttatják kifejezésre. Erre akkor jöttem rá, amikor Moritz először vitt vendégségbe. Amikor harmadjára vettem a kekszből, szúrós tekintettel nézett rám.
– Vegyél csak, amennyit nem szégyellsz.
Még nem tudtam jól dánul, de a lényeget megértettem. Még háromszor vettem úgy, hogy közben a szememet egy pillanatra sem fordítottam el Moritzról. Eltűnt a szoba, eltűntek a vendéglátóink, a sütemény ízét sem éreztem. Egyedül Moritz létezett számomra.
– Még nem szégyellem – mondtam.
Még háromszor vettem. Akkor Moritz megragadta a tálat, és biztonságba helyezte, jó messzire tőlem. Győztem. Ez volt az első a parányi, de fontos győzelmek hosszú sorában, amit fölötte és a dán nevelési módszerek fölött arattam.

115. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Karin Fossum: Ne nézz vissza
Søren Sveistrup: A gesztenyeember
Stieg Larsson: A tetovált lány
Jussi Adler-Olsen: Nyomtalanul
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a tünékeny tündérek
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Janet Evanovich: A négy fejvadász
Kate Morton: A tóparti ház
Anders de la Motte: Kegyetlen tavasz
Natsuo Kirino: Kín