Smilla ​kisasszony hóra vágyik 54 csillagozás

Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy kisfiú leesik egy havas koppenhágai háztetőről. Hogy került a mélységtől betegesen irtózó gyerek a magasba? Baleset történt? Smilla Jaspersen, a félig dán, félig eszkimó gleccserkutató, akit különlegesen szoros szálak fűztek Ézsaiáshoz, a kisfiúhoz, nem hisz benne. A gyermek halálának körülményei után nyomozva Smilla csatlakozik a titkos céllal Grönlandba tartó Kronos nevű hajó személyzetéhez. Tudja, hogy a veszélyes vállalkozás könnyen az életébe kerülhet, de úgy érzi, tartozik vele önmagának és a halott gyermeknek, aki örökre hatalmában tartja a lelkét.

Eredeti cím: Froken Smillas fornemmelse for sne

Eredeti megjelenés éve: 1992

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 1997
430 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635484208 · Fordította: Kertész Judit

Enciklopédia 11


Kedvencelte 10

Most olvassa 1

Várólistára tette 77

Kívánságlistára tette 46

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
saribo P
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Különös kombinációja ez a könyv a skandináv kriminek – ami önmagában sem lenne érdektelen történet – a grönlandi kisebbség élete és boldogulása leírásának Dániában valamint természettudományos részletességű részeket is tartalmaz a hóról, jégről, jégmezőkről, gleccserekről, glaciológiáról, az iniutokról, a jéghegyekről, grönlandi és környékbeli tájakról (és még annyi másról). Nem emlékszem, hogy ennyit idéztem volna egy könyvből, mint ebből, és még legalább ugyanennyit tudtam volna.
Peter Hoeg hivatalosan dánként szerepel az adatbázisban és a wikipédián is, Koppenhágában született, de nagy a gyanúm, hogy talán Ő is grönlandi inuit származású, akárcsak könyve föszereplője, Smilla is inuit anyától és dán apától származik, Annyira inuit szepontból íródik a történet, hogy ez legalábbis gyanús, lásd pl ezt az idézetet.
http://moly.hu/idezetek/442193
Az inuit-dán kettős identitás kérdése végig jellemző a regényre bár a dánoktól tisztes távolságot tartva, őket sok mindenben kritizálva Smilla azért egyértelműsíti, hogy Ő inuit. Az európaiak mint egy távoli, egzotikus népség tűnnek föl olykor-olykor a történetben.
Legközelebb valószínűleg térképpel a kezemben kellene olvasnom, annyi érdekes részlet volt benne Grönlandról és környékéről és bár elég távol áll tőlem a tél, a hó és a jég birodalma, de kifejezetten jól esett olvasni.
Elsőre furcsának tűnt, amikor láttam hogy 1001 könyv listán szerepel a könyv de így az elolvasása után ezt már nem tartom véletlennek. Most már csak egy saját példányra kellene szert tennem valahogy, mert ma nagy sajnálatomra vissza kellett vinnem a könyvtárba, pedig el nem mondhatom hányszor olvastam vissza bizonyos részeket és néztem utána részleteknek. (volt néhány rész, ahol azt mondtam, hogy na neee ez már biztosan fikció, de utánanézve a wikin, nem az, pl a Guinea féregről szóló rész volt az egyik ilyen, de kiidézni nem akartam, nem valami gusztosos a téma, de rendkívül érdekes)

>!
Bazil P
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Nagy sóhajtás ez a könyv.
Nagy sóhajtás, hogy – vége.
97-ben, a magyar kiadás évében vettem meg, és az jó régen volt. Elkezdtem, mert a fülszöveg alapján érdekelt a történet, de aztán nem sokra jutottam vele. Félbehagytam, de megmaradt bennem ez az adósság a könyv iránt, és most egyszer csak olyan helyzetbe kerültünk, könyv és én, hogy ma végre abszolváltam.
A fülszöveg alapján elképzelt történet azonban más fordulatokat vett, nem egészen arra kanyarodva, amelyet én elgondoltam előzetesen.
Hű, kicsit sok volt.
Hogy miből volt sok?
Az állandó és örökös leírásokból, ahogy aprólékosan leírja mondjuk egy szoba berendezését, holott a történet szempontjából teljesen mindegy, hogy milyen színű a kanapé a szobában. Hangulatfestés? Szószátyárkodás? Ki tudja?
spoiler
Sok volt a váratlan fordulat, a kesze-kusza történetvezetés, annyiféle történetszálat kevert bele a sztoriba az író, hogy talán maga se tudott rajta kiigazodni a végén, magam részéről egy idő után feladtam, és már csak azt vártam, hogy kilyukadjunk végre valahová.
Jó volt viszont a társadalomrajz. Az inuitok és Grönland bemutatása, a skandináv hangulat, a hó, a jég, az örökös szürkeség.
Érdekes könyv, 1001 listás, talán nem is véletlenül. De nem lett kedvenc.

3 hozzászólás
>!
smetalin
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Fülszöveg alapján gondoltam egy jó kis skandináv krimi lesz ez. Végül is, ha az ember kihámozza a sok körítés és leírások közül a krimit, akkor az. Ez olyan „művészfilm” szerű csak könyvben. Főszereplő Smilla aki elmeséli a történetet és mellette az életét is, milyen is egy félig eszkimó félig dán lánynak lenni Dániában. Hogyan került oda, kik a szülei, milyen megkülönböztetésben volt része, milyen élete volt Grönlandon. Nekem az volt a bajom, hogy ezt úgy teszi, hogy benne vagyunk a jelenben és egyszer csak minden átmenet nélkül vált egyet, és már a múltról olvasok. Nehezen tudtam követni, plusz a jelenben is annyi szereplő sűrűsödik egybe, hogy ott is csak kapkodtam a fejem ki kicsoda, hova tartozik.
A krimi része az lenne, hogy a szomszéd kisfiú leesik a háztetőről és meghal. Ezt balesetnek könyvelik el, de a hó nyomokból Smilla rájön, hogy ez nem lehet az. Ez alapján kezd el nyomozni mi is történhetett, mi vezetett el odáig, hogy ez a kisfiú meghaljon. Olvashatunk titkos expedíciókról, ahol rejtélyes halálesetek történtek, titokzatos emberekről, ami végül odáig vezet, hogy S. is elindul Grönlandra hogy megfejtse a sok titok hátterét. Sok veszélybe keveredik, de van egy segítője a szomszéd a Szerelő, együtt nyomozzák ki mi is történt.
Ez lapul a sorok között, de le kell hántani a sok körítést hogy felszínre kerüljön.

>!
brigi11 P
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

„Lezárni csak azt lehet, amit nem értett meg az ember.” Esküszöm nem értem a végét, pedig már kétszer elolvastam az utolsó oldalakat. Azt értem, hogy a végére kiderül miért kellett Ézsaiásnak meghalnia, azt értem, hová tartott a Kronos, és, hogy mit akartak a nagykutyák megszerezni, azt is értem honnan származott az a rengeteg pénz, ami ehhez az úthoz kellett, de a vége egy nagy sötét tátongó lyuk.
A történet kicsit lassan indul, de az író jól mutatja be a grönlandi kisebbség életét Dániában, különösen a nőkét. Az is biztos, hogy életemben nem olvastam még ennyit hóról, jégről, jégmezőkről, gleccserekről, fagyról.
Összeségében nem rossz könyv, de nekem nem hozta azt az érzést, amit egy 1001 listás könyvtől várok.

>!
entropic P
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Jó könyv. Észak-fok, titok, idegenség, rejtély, meg minden.
Olvastam egyszer már, vagy 15 éve, akkor is jó volt, de most még jobb, mert most már jobban átérzem, hogy: nem, nincs mindennek megoldása, és nem, nem egyértelmű minden (semmi).

>!
klaratakacs +SP
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Szépirodalom, skandináv és tudományos krimi, valamint társadalomrajz egyben.
Meghal egy gyerek, megpróbálják eltussolni. Smilla, a dán-grönlandi nő szerette őt és megpróbálja kideríteni mi történt. Közben őt is megismerjük, hogy miért magányos, miben tudós, ha szeret, hogyan szeret, milyen volt beilleszkedni Grönlandi neveltetés után Dániában.
Sok-sok réteg lehántható erről a könyvről, engem a krimiszál is megfogott, ahogy Smilla élete, családi viszonyai is. Bár gyűlölöm a telet, talán ezután a könyv után másképp nézek majd a jégre, hóra és mindig tudni fogom, hogy van ennél rosszabb északon.
Ami nagyon lassította viszont a történetet, azok a leírások, főleg a hajóé, esküszöm egy kisvárost le lehetett volna írni a sok mérettel, szinttel, lépcsővel és átkötő híddal.

>!
ppeva P
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Volt benne egy vékonykán csörgedező, de nagyon érdekes szál: a grönlandiak helyzete Dániában. Na erről olvastam volna még sokkal-sokkal többet.
De a maradék egy szimpla kalandregényre emlékeztetett, ahol a főhősnő kicsit Vavyan Fable gyönyörűséges amazonjaira hasonlít, aki folyton jön-lát-győz, akit egy hajónyi gonosztevő se tud ártalmatlanítani, rúg-vág-csap, és ha megsebesül, oda se neki. Ja, és folyton leírja, hogy milyen ruhát vesz fel/le éppen. Néha gyanús volt nekem, nem nő-e ez a Peter Hoeg… A sztoriban sok (néha túl sok) a tudományos fejtegetés meg a cselekményben is sok (túl sok) a bonyodalom. Reméltem, hogy a végére megértem, miről is volt szó, de félek, hogy még a szerző maga se tudta teljes egészében átlátni.
Ennek ellenére szórakoztató volt olvasni.

7 hozzászólás
>!
danlin
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Az egyik első komolyabb krimim volt, amire teljesen véletlenül találtam. Évek óta a tervezett az újraolvasás.

4 hozzászólás
>!
enigmapanda
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

ez a könyv olyan mint a hó, lassú, de ha hagyod, betemet, fázol is tőle, de egy idő után melenget. azonban kimondottan nehéz olvasni, megdolgoztatja az olvasóját, én a legjobban azt szeretem benne, hogy nem a hangulatomhoz idomul, hanem a hangulatom idomul hozzá; akármilyen állapotban nyitottam fel eddig ezt a könyvet, pár oldal után észrevettem magamon és a világon azt a fajta smilla derengést, ami megint csak olyan, mint a hó. a legrondább borítójú könyvek egyike, ezt se értem, miért nem adják ki újra, szépen.
http://enigmapanda.blogspot.com/2008/11/smilla-kisasszo…

1 hozzászólás
>!
Rose_M
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik

Brrr,hogy ez milyen fagyos olvasmány ! Ráadásul lassú,vontatott és én ki nem állhatom az ilyen könyveket.Elvileg.Aztán mégis ,valahogy szerettem fázni,szerettem ezt a rideg hangulatot és ezt a szikár,állhatatos véncsajt,aki belerántott engem ebbe a számomra idegen világba ,teljesen megfeledkeztem a gondjaimról ,és annyi mindent tanultam,hogy csuda.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
félóra

Sokféle módon próbálkozhatunk depressziónk leplezésével. Hallgathatunk Bach-orgonaműveket a Mi Urunk Megváltónk-templomban. Egy zsilettpenge segítségével kirakhatunk zsebtükrünkre fehér porból egy csíknyi jó hangulatot, és beszívhatjuk szívószálon. Segítségért is kiálthatunk. Legjobb telefonon keresztül, akkor mindjárt arról is gondoskodhatunk, ki legyen az aki meghallja.
Ez az európai módszer. Abban reménykedni, hogy ha tesz valamit az ember, ki tud mászni a bajból.
Én a grönlandi módszert választom. Ez abból áll, hogy az ember belesüpped fekete hangulatába, mikroszkóp alá helyezi vereségét, és elidőz a látványnál.

99. oldal

9 hozzászólás
>!
gyurmapok

Nem mondok semmit. Hagyom, hadd működjön a csönd.

38. oldal

>!
gyurmapok

Gyakran feküdtem mellette éberen, és arra gondoltam, hogy a levegőt, amelyet beszívok, ő fújta ki.

48. oldal

>!
koncsika

Rokonszenvezek vele. A vesztesek a gyengéim. Nyomorékok, külföldiek, kövér fiúk az osztályból, akikkel soha senki nem akar táncolni. Értük dobog a szívem. Talán azért, mert valahol mindig tudtam, hogy örökre egy vagyok közülük.

44. oldal

>!
félóra

Néma csendben ülök a helyemen. Mindig érdekes az európaiakat rábízni a csendre. Számukra a csend űr, amelyben a feszültség az elviselhetetlenség határáig nő.

20. oldal

2 hozzászólás
>!
gyurmapok

Aki szeretné tudni, hogy kik a világtörténelem voltaképpeni hősei, nézze meg az anyákat.

169. oldal

3 hozzászólás
>!
félóra

Az emberek időpontok segítségével tartják össze az életüket. Ha csak egy árnyalatnyit is változtatunk rajtuk, majdnem mindig történik valami figyelemre méltó.

52. oldal

2 hozzászólás
>!
saribo P

A halállal nem is az a legnagyobb baj, hogy elrabolja a jövőt, hanem az, hogy magunkra maradunk ez emlékeinkkel.

283. oldal (Magyar Könyvklub, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: emlék · halál · jövő
>!
Rose_M

Gyerekkorom óta most először, ebben a pillanatban válik világossá számomra, hogy a választás szabadsága illúzió. Az élet megoldatlan problémákkal való keserű, sokszor komikus, állandóan ismétlődő szembesülések sorozatán vezet végig bennünket.

233. oldal

>!
saribo P

Mindnyájunk számára van egy határ. A kiartásunknak is van határa. Nem lehet a végtelenségig újra és újra kezdeni az életet.

376. oldal (Magyar Könyvklub, 1997)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kim Leine: Kalak
Kim Leine: A Végtelen-fjord prófétái
Darren Shan: A végzet szentélye
Endridi Skalli: Amit Ódin súgott
Aage Gilberg: Sok eszkimó – egy orvos
Knud Rasmussen: Thulei utazás
Tim Severin: A viking – Odin gyermeke
A. F. Laktyionov: Az Északi-sark meghódítása
Mikkelsen kapitány: A sarkvidék Robinsonja
Steve Berry: A templomosok öröksége