Kína ​országútjain 20 csillagozás

A falutól a gyárig
Peter Hessler: Kína országútjain

Peter ​Hessler ezúttal szokatlan dolgokat művel Kínában. Autót bérel, és bár tilos lenne vele elhagynia Pekinget, heteken át tartó utazásokat tesz, egészen Belső-Mongóliáig eljut. Hétvégi házat bérel egy Sancha nevű faluban, a Nagy Fal szomszédságában, és aktívan részt vesz a helyiek életében. A vadonatúj autópályákon délre megy, hogy tudósítson a szédítő ipari fejlődés következtében szinte napról napra változó vidék lakóinak életéről. Hessler új autós szerepében persze ugyanaz a kíváncsi újságíró, akit a Két év Kínában című könyvből már jól ismerünk: szenvedélyes megfigyelő, aki közel megy az emberekhez, nemcsak felvázolja, hanem részletesen ismerteti is életpályájukat, elhelyezi őket a szédületes iramban változó ország nyugati aggyal már-már felfoghatatlan társadalmi viszonyai között. Nem elégszik meg felszínes utalásokkal, szemügyre veszi a történelmi hátteret, amely nélkül számos jelenség érthetetlen. És noha a valóságnak csak egy szeletét mutatja be, a kínai szűrőn… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
Park, Budapest, 2013
416 oldal · ISBN: 9789635309627 · Fordította: Lukács Laura

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 32

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

dacecc>!
Peter Hessler: Kína országútjain

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

Peter Hessler könyvének az a szándéka, hogy bemutasson egy emberközeli Kínát, ahogyan azt egy évek óta ott élő külföldi látja, miközben megpróbálja feltérképezni a rendszerszintű problémákat, amelyek kihatással vannak az ottani mindennapokra. Vizsgálódásának fő tematikája a változás: a tradicionális értékrend felől a modernizálódás útjára lépő ország pillanatképét mutatja nekünk. A könyv három részből tevődik össze:

Az első egy autóval megtett túra leírása a Nagy Fal vonalán, amelynek során több stoppost is elvisz egy darabon, valamint a kínai KRESZ-en humorizálva mutatja be az ottani körülményeket a közutakon. Találkozik egy önjelölt Nagy Fal kutatóval, ellátogat egy autósiskolába, és mindenkivel leáll beszélgetni, akivel csak tud.

A második rész az egyre elnéptelenedő kínai falvak életét írja le egy, a Nagy Fal tövében bérelt házikó apropóján. Ahogy a másik két részben, úgy itt is nagy szerepet kap az egyszerű kínai ember leírása. Hessler számára a Nagy Fal is csak apropó; ami igazán érdekli őt, az a kínai emberek sajátos mentalitása és gondolkodásmódja. Jellemzést kapunk a falu lakóiról, és folyamatos téma a fiatalok városokba vándorlásának problémája, valamint a vidék nehéz gazdasági helyzete.

A harmadik részben az író követi a fiatalokat, és délre autózva ellátogat az épülő gyárvárosok egyikébe, ahogy összeismerkedik két gyárossal, akik éppen beindítják vállalkozásukat. Figyelemmel követi a rohamosan épülő gyárvárosok sajátosságait, a nagyfokú korrupciót, és az embereket, akik próbálnak alkalmazkodni a bennük való élethez.

Hessler könyve sikeresen vegyíti a tényeket és a szellemes, könnyed hangvételű leírásokat, hangulatképeket, aminek köszönhetően könnyen olvasható, élvezetes útleírást kapunk. Azonban nekem maradt egy kis hiányérzetem a könyv elolvasása után. Olyan ez, mint a gyorséttermi ételek után: finom, eteti magát, de fél óra múlva újra megéhezem. Kaptam egy képet Kínáról, ami élvezetes volt, kaptam életképeket, és szilánkokat a kínai mentalitásból, de nem áll nekem össze egy teljes egésszé, hiányosnak, felhígítottnak hat. Egy kicsivel több tényszerű adat, vagy pontosabb leírás elfért volna a temérdek személyes benyomás mellett. Nem bántam volna, ha kerül egy-két fénykép is a szöveg mellé, de ez már tényleg csak hiszti, ez nincs benne a -1 csillagban.

kedaiyun>!
Peter Hessler: Kína országútjain

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

A könyvet még a kiutazásom előtt kaptam, de már csak akkor jutott időm elolvasni, miután hazajöttem Kínából.
A könyv nagyon olvasmányos, három része egy-egy területet és témát mutat be. A Nagy Falról szóló részben inkább úti kalandokról számol be a szerző, a falut és a gyárat bemutató részekben pedig „letelepedve” egy adott település, közösség életét. Ami nagyon tetszett, hogy az író együtt él a szereplőkkel, nem felszínesen, hanem nagyon is jól ismeri az ottani életet. Külföldiként egy kicsit kívülálló is, de mégis része a közösségnek. Egyszerre tudja kívülről – külföldi szemszögből – és belülről is nézni az eseményeket. Különösen tetszett a különböző emberek bemutatása leírással és párbeszédekkel. Szinte láttam őket magam előtt, ahogy Hessler leírta, hogy az illető milyen ruhát viselt, milyen a haja, és milyen márkájú cigarettát szívott. És ez fontos! Nem is gondoltam volna, hogy egy ilyen apró részlet mennyi mindent elárul egy emberről. Státuszszimbólum, amit az adott helyzethez lehet igazítani. Eszembe juttatta azt, hogy Shanghaiban is sok helyen dohányoztak, a boltosok néha a saját üzlethelyiségükben is, ami nekem szokatlan volt.
Összességében a könyv nagyon tetszett, és kíváncsi vagyok az első részére is, melyet még nem olvastam. Mindenkinek ajánlom, aki szeretné megismerni a kínai hétköznapokat. Csak azért vonok le egy fél csillagot, mert néhány fényképet azért elfért volna a könyvben.

gabriella014>!
Peter Hessler: Kína országútjain

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

Sokszínű, érdekfeszítő, reális és meglepő, olykor szociografikus bemutatása Kína több pólusának- falusi élet, a gyárak világa, illetve a Kínai Nagy Fal menti területek.
Hiányoltam belőle néhány szerzői fotót…..

lauranne>!
Peter Hessler: Kína országútjain

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

Csalódás volt; legalábbis a második rész, a gyár, az teljesen érdektelen volt számomra. A fal és a falu még lekötött valamennyire, de a könyv egésze nyomába sem ér a Két év Kínában-nak. Pedig annyira vártam a folytatást.

2 hozzászólás
Zulejka79>!
Peter Hessler: Kína országútjain

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

Hesslert olvasva mindig feltámad bennem a vágy, hogy elinduljak Kínába. Ami rendben is van, csak azt hagyom számításon kívül, hogy ő azért tud ennyire jókat írni, mert képes kommunikálni az ottani emberekkel. Nyilván én a vizuális látványig jutnék csak. De talán ami késik, nem múlik…

Knekató>!
Peter Hessler: Kína országútjain

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

Érdekes volt a könyv, kicsit megismerhettük a kínai nép hogyan él napjainkban. Nekem nagyon hiányoztak a képek! Sokkal élvezhetőbb lenne képekkel teletűzdelve, de legalább néhány kép lenne benne, de sajnos egy sem.

robinson P>!
Peter Hessler: Kína országútjain

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

Kína: Nagy Fal, sárkányok, porcelán, puskapor egzotikus kaják. Az író autós kalandjai során megmutatja Kína másik arcát. Érdekes, sajátságos kalandok fűzére, humorral.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2013/05/kina-orszagutjain.html


Népszerű idézetek

dacecc>!

A kínaiak szeretnek panaszkodni a vendéglőben. Sok mindent szó nélkül lenyelnek, de ha nem ízlik nekik az étel, felemelik a hangjukat; gondolom, ezért nagyszerű a konyhájuk, és katasztrofális a politikájuk.

353. oldal

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

robinson P>!

A kínai autósok azonban többnyire rendíthetetlenül nyugodtak, és annak ellenére, hogy a földkerekség legcsapnivalóbb sofőrjei, imádnak vezetni.

34. oldal

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

robinson P>!

Amikor visszavittem a kocsit, Vang úr mintha kifejezetten örült volna, hogy a jobb oldali irányjelző műanyag védőburája összetört. Mit ütöttem el vele, kérdezte.
– Kutyát – feleltem.
– Kou mej venti – kérdezte. – Ugye nem lett baja a kutyának?
– De lett – mondtam. – Kimúlt.
Vang úr szélesen mosolygott.
– Megette?

24. oldal

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

1 hozzászólás
Riru>!

A tágas északi sztyeppéket ősidők óta nomád törzsek népesítették be, s rendszeres rajtaütéseikkel félelemben tartották letelepedett szomszédaikat. Válaszul a kínaiak falat építettek – a legkorábbi történeti utalás az efféle védekezésre i. e. 656-ból való. A következő két évezred folyamán több dinasztia épített erődítményeket, de más-más módon és más-más néven nevezte a védelmi rendszert. Legalább tíz különböző szót használtak arra, amit ma „Nagy Fal” gyűjtőnévvel illetünk.
Két dinasztia különösen jeleskedett a falépítésben. Csin Si Huang-ti, aki i. e. 221-ben kiáltotta ki magát császárrá, uralkodása alatt döngölt földből és nyers kőből csaknem 5000 kilométernyi határfalat emeltetett. Az általa alapított Csin-dinasztia hasonlóan nagyszabású, kényszermunkával megvalósított építkezései olyan rossz emléket hagytak maguk után, hogy a korszakot megéneklő népdalok és legendák túlélték az évszázadok során lassan szétmálló földfalakat. A Csin-kori Falak főleg a népi képzeletben élnek tovább, a Ming-dinasztia építményei viszont – hála időtállóbb anyaguknak – fennmaradtak. Az 1368-ban hatalomra került Mingek terméskőből és téglából emeltek erődöket a pekingi régióban. Egyedül ők építkeztek ilyen tartós anyagokból – a Hopej tartományban látott döbbenetes falak a Ming-császárok uralkodása alatt készültek.

28. oldal

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

Riru>!

Errefelé megszaporodtak a stopposok, gyakran vittem utast. A csekély autóforgalomhoz képest viszonylag sokan álltak az út szélén, abban bízva, hogy sikerül leinteniük egy arra haladó járművet – kínai módra, lefelé fordított tenyérrel lengették kinyújtott karjukat, mintha láthatatlan kutyát paskolnának.

47. oldal

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

lauranne>!

Pekingben kocsit béreltem, és Sanhajkuanba mentem, ahol a Nagy Fal a Pohaj-tengerrel találkozik. Onnan nyugatnak vettem az irányt, és Hopej tartományon keresztülautózva kivettem a részemet a betakarításból. Ősz derekán jártunk, a legtöbb terményt learatták, csak a magas kukoricaszárak álltak még a földeken. Minden egyéb az úttestre terítve hevert – sorokban földimogyoró, elszórt kupacokban napraforgómag, rikító csomókban pirospaprika. A gazdák gondosan az aszfalt szélén helyezték el a terményeket, mert szárítás és rendszerezés szempontjából egyaránt ez bizonyult a legmegfelelőbbnek. A csépelni való gabonát viszont az úttest közepére szórták, ahol egész biztosan áthajtanak rajta az arra haladó járművek. Ez persze tilos – ráadásul kimondottan veszélyes, mind közlekedésbiztonsági, mind élelmiszer-higiéniai szempontból. Mégis Kína-szerte szemet hunynak fölötte, mert ki ne tudná, hogy úgy a legkönnyebb csépelni, ha mások kerekei végzik a munkát.
Kezdetben nehezemre esett olyasmin áthajtani, ami ehető. Az első napon csikorogva fékeztem minden gabonahalom előtt, és letekertem az ablakot:
– Nem baj, ha átmegyek rajta?
Ám a gazdák türelmetlenül kiabálták vissza:
– Menjen már! Menjen!
Így hát mentem – köles, cirok, búza pattogott alattam. A második napon már nem kérdeztem; a harmadik napon pedig, amint megpillantottam az úttestre púpozott terményt, gyorsítottam. A közelébe érve még jobban beletapostam a gázba – recsegés, ropogás! –, aztán a visszapillantó tükörben néztem a gereblyével, seprűvel odasiető embereket. Így segítettem be az őszi mezőgazdasági munkákba – igény szerint cséplőgéppé alakulva.

15-16. oldal (Park, 2013)

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

lauranne>!

Kanszunak ez a része olyan száraz, hogy a szalma még mindig frissnek látszik,pedig több mint húsz évszázad telt el azóta, hogy sárba keverve építőanyagnak használták. A 20. század elején Stein Aurél, a magyar származású híres brit orientalista a térség többi erődjéhez hasonlóan ezt a magtárat is felkereste. Kétszer járt itt, hónapokat töltött tevekaravánokkal a sivatagban. Második alkalommal szó szerint a saját lábnyomait követve talált vissza. Egy ponton két pár lábnyomra lett figyelmes: az egyik embertől, a másik kutyától származott, és ekkor döbbent rá, hogy ő és hűséges kutyája, II. Dash hagyták maguk után a nyomokat, amikor hét évvel korábban arra jártak. „Mintha az idő teljesen elvesztette volna pusztító hatalmát ezen az örökké száraz tájon – írta –, ahol nincs se futóhomok, se erózió.”

119. oldal (Park, 2013)

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

lauranne>!

Szancsába érkezve egyedül találtam Vej Ce-csit a pajcsiuval. Boldogtalan képpel iszogatott, bal arcát a tenyerébe hajtva. Mi baj van?, kérdeztem, annál is inkább, mert az arca dagadtnak látszott.
– Eltört a fogam – felelte.
– Hogyhogy?
– Sörösüveget nyitottam – mondta.
Kínában a falusi emberek lusták sörnyitót használni, így az alkoholfogyasztás egyik leggyakoribb velejárója a sérült fog. Akár erről is szólhatna a következő kampány: Építs új vidéket! Őrizd meg a haladó szellemet! Ne nyiss sörösüveget a fogaddal!

223. oldal (Park, 2013)

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

lauranne>!

– Mit gyártanak itt az emberek?
Rendszerint egy mondattal válaszolni tudtak, máskor meg sem kellett szólalniuk. Vujiban a kérdezett csak benyúl a zsebébe, és elővett egy csomag kártyát. Később megtudtam, hogy Vujiban évente egymilliárd paklit állítanak elő, ami a hazai fogyasztás fele. Nyolcvan kilométerrel arrébb, Jivuban készül a világ műanyag szívószálainak egynegyede. Jungkang a kínai mérlegek 95 százalékát állítja elő. Csöcsiang egy másik részén, Szunghsziában évente 350 millió esernyőt gyártanak. Fensuj tollakra szakosodott, Sagkuan pingpongütőkre. Tatang fedezi a világ zokniszükségletének egyharmadát. A világ nyakkendőössztermésének 40 százaléka egy Sengcsou nevű helyen készül.

272. oldal (Park, 2013)

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig

robinson P>!

Kínában hirtelen következett be az átmenet, ezért az autósok számos közlekedési mintát a gyalogosoktól vettek át – úgy vezetnek, ahogyan járnak.

31. oldal

Peter Hessler: Kína országútjain A falutól a gyárig


Hasonló könyvek címkék alapján

Pak Janmi: Élni akartam
Lippay Lajos: A titokzatos Keleten
Kesselyák Péter: Túl a Kínai Nagy Falon
Anchee Min: Vörös Azálea
Hyeonseo Lee – David John: A lány hét névvel
Jung Chang: Vadhattyúk
Cheryl Strayed: Vadon
Philip Wilkinson: Jangce
Anatolij Bukrejev – G. Weston DeWalt: Hegyi őrület
Emily Wu – Larry Engelmann: Madártoll a szélben