Kísérlet ​a wurlitzerről 9 csillagozás

Peter Handke: Kísérlet a wurlitzerről

Peter ​Handke a fáradtságról szóló esszéjéhez hasonlóan, trilógiájának második részében is a valóság megragadhatóságát és egyúttal az írás folyamatát állítja középpontba azzal, hogy egy olyannyira mellékes vagy jelentéktelen dolognak”, mint a zenedoboz, szentel egy könyvet. Hogy belekezdjen régóta eltervezett kísérletébe, Handke 1989 decemberében a kasztíliai fennsíkra, Soriába utazik, menekülésképpen egy hosszabb munka után. Korábbi fáradtsága leküzdésére újabb zord határhelyzetbe veti magát. Az évezrede kívülálló városkában hideg van, esik, kamionok dübörögnek. Egyedüli társa egy román kori templom a maga tiszta formájú dombormûveivel. Itt kell kiválasztania
az alkotáshoz megfelelõ helyszínt, a zajt elkerülendõ és a kilátás miatt inkább a kopár dombokon, mintsem a szûkös utcákban, a bejárható környékbeli földutakkal. A törmelékpuszta, a szél kergette nejlonzacskó nem zavaró tényezõ. Miközben Európában újból történelmi események zajlanak, õ a kõsivatagban… (tovább)

>!
Typotex, Budapest, 2022
120 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634931935 · Fordította: Csordás Gábor

Enciklopédia 7


Kedvencelte 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

iniesta>!
Peter Handke: Kísérlet a wurlitzerről

A szöveg félúton lendületet kap – és ennyivel jobb is lesz, mint az első kísérlet a fáradtságról (ami nem kevés). Annyiból viszont rosszabb (és ez sem kevés), hogy ez a kierőltetett E/3-as külső rátekintés a szereplőre (lásd még elidegenedettség a természetes alternatíva E/1-től) szerintem fárasztó narratív közhelye a posztmodernnek, és – félreértés ne essék – az volt már a 90-es évek elején is, amikor az eredeti mű németül megszületett.

Az első kísérlet dialogikus narratív formája szerintem kudarc, de legalább van benne kockázat. Ez a második könnyedén folyik, de érdektelen.

Érdeklődve várom a harmadik, záró kísérletet, de két kötet után egyelőre úgy látom, olvasóként itt éppen tökéletes bepillantást nyerünk egy alkotói válságba.

Byzo P>!
Peter Handke: Kísérlet a wurlitzerről

Peter Handke három részből álló, Kísérlet című esszékötetének középső darabjáról van szó, amely alig több száz oldalnál. Simán zsebre tehető, mint amilyet manapság a kiadók és olvasók leginkább elvárnak a szerzőktől, vihető bárhova, akár a strandra is a napernyő alá. A helyzet persze nem ilyen egyszerű Handkével és még csak a középső darabbal sem, pedig mintha ez lenne – már témájánál fogva is – a legkönnyedebb.
Peter Handke nem különösebben futtatott író hazánkban, ami már abból is látszik, hogy a szóban forgó, német nyelvterületen 1989–1991-ben megjelent, Kísérlet című esszékötetei itthon csak most, 2018-ban láttak napvilágot, ami azért ma már nem szokás. A wurlitzerről szóló középső darab kimerítően értekezik a tárgyáról, mindezt persze úgy, hogy a saját benyomásai a legérdekesebbek.
Láttam egyszer egy Wim Wenders-filmet, amelyben mindvégig egy férfi és egy nő beszélget egy kerti teraszon, miközben a kamera a házbelső bútorait lassan pásztázva néha egy wurlitzeren nyugszik meg. Erről a wurlitzerről van tehát ott is, itt is szó – jöttem rá most, olvasás közben és megnyugodtam.
A Kísérlet című kötetek másik két darabja A fáradtságról, valamint A sikerült napról szól, de azért A wurlitzerről látszik a legjobbnak.


Népszerű idézetek

sophie P>!

Picasso egyik mondása lebegett mottóként a szeme előtt: képeket úgy csinál az ember, ahogy a hercegek gyereket: pásztorlányokkal.

26. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Pablo Picasso
giggs85>!

Az állomás büféjében már felmostak. De még mindig ott állt néhány szürke és barna egyenruhás legény a wurltitzer – ezúttal, a neonból ítélve, egy újabb, íveletlen, fényes fémmodell – közelében, a hátizsák többnyire már a vállukon, mindegyik magában, és egyúttal a most már a nedves kőpadlón még hangosabban bömbölő dolog körül elrendeződve a falhoz tolt asztaloktól és itt-ott egy-egy széktől eltekintve üres térben. Miközben az egyik katona félreállt a felmosórongy elől, tágra nyílt szeme pislogás nélkül, mozdulatlanul ugyanoda szegeződött; egy másik hátrafordított fejjel meredt mozdulatlanná az előtér küszöbén. Telihold volt éppen, az üvegajtóban egy sötét tehervonat hosszan tartó rázkódása, csörömpölése, csattogása takarta el a mögötte elterülő kukoricaföldet; a söntéspultnál egy szabályos, finom arcú és foghíjas fiatal nő."

46. oldal

sophie P>!

Amit az olvasónak a wurlitzer történetéről tudnia kellett, végül körülbelül ennyi volt: A húszas évek Amerikájában az alkoholtilalom idején a vendéglők „speakeasie”-nek nevezett hátsó helyiségeiben állítottak fel először zeneautomatákat. Az angol „jukebox” elnevezés eredete bizonytalan, vagy a „juta” szóból, vagy a „to jook” igéből származik, amely afrikai eredetű lehet, és azt jelenti „táncolni”. Mindenesetre a feketék annak idején munka után a déli jutaföldeken az úgynevezett „juta point”-on vagy „juke point”-on találkoztak, ahol a zeneautomatákból filléreként hallgatták Billie Holidayt, Jelly Roll Mortont, Louis Armstongot, akiket a fehérek kezében lévő rádióadók nem játszottak.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Billie Holiday · Louis Armstrong · wurlitzer (jukebox)
sophie P>!

… És a Beatles kezdeti hangzásával a fülében, ahogy abból a park fái közt álló wurlitzerből szólt, még ma is azt kérdezi magától: mikor lesz megint ennyi báj a világban?

72. oldal

Kapcsolódó szócikkek: The Beatles · wurlitzer (jukebox)
sophie P>!

Csend: a halántékot simító légáram (egyszer elképzelte, hogy egy erre illetékes cég különleges párlatot hoz forgalomba, amelytől az adott helyen a legcsekélyebb átsuhanó fuvallat érzékelhető lesz, mint, hogy is nevezze, mint a most leglényege.)

34. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csend
sophie P>!

Amikor aztán a stricik kocsmájában ült, amelynek zenedoboza egyszer pisztolygolyót is kapott, vagy a munkanélküliek kávéházában, ahol asztaluk volt a közeli idegklinika kijáró betegeinek – néma, mozdulatlan, sápadt arcok, amelyek csak akkor mozdultak meg, amikor tablettákat nyeltek a sörrel –, senki sem hitte volna el neki, hogy nem a miliő miatt ment oda, hanem hogy újra meghallgassa a Hey Joe vagy Me and Bobby McGee című számot.

81. oldal

sophie P>!

És a két mozi, a REX és az AVENIDA alig látható pénztárfülkéi, ahogy csak Spanyolországban van, a széles bejárat két oldalán közvetlenül az utcára nyíltak, és mögöttük, az ablakkeret által félbevágva, ugyanannak az öreg nőnek az arca volt látható.

30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: mozi
sophie P>!

Amikor csak lehetett, tovább böngészte Theophrasztosz Jellemrajzait, és sok haszna volt belőle, legalábbis beleszeretett bizonyos vonásokba – amelyeket talán a sajátjaiként ismert fel; úgy tűnt, gyengeségeik és ostobaságaik jellemzik a magányos embereket, akik nem boldogultak a társadalommal, ez esetben a görög polisszal, bizonyos módon mégis hozzátartoztak, a kétségbeesés bátorságával játszva nevetséges játékukat;akár túlbuzgón, szuper-fiatalosan, hetvenkedve, akár a legmeggyőzőbben, mindig a „téves pillanat emberei” voltak, ami sokszor pusztán annak következménye volt, hogy nem találták helyüket a többiek, akár saját gyerekeik vagy rabszolgáik között sem.

99. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Ernest Hemingway: Különös társaság
Kertész Imre: A megfogalmazás kalandja
Ernest Hemingway: Fiesta
Kemény István: Család, gyerekek, autó
Ernest Hemingway: Veszélyes nyár
Herta Müller: A király meghajol és gyilkol
Juan Ramón Jiménez: Platero meg én
Jeffrey Archer: Erősebb a kardnál
Agatha Christie: Életem
Czesław Miłosz: „A rabul ejtett értelem”