14 318 csillagozás

Peter Clines: 14

Lelakatolt ​ajtók, szokatlan fények, mutáns csótányok.

Nate lakásával valami nincs rendben. De a gondolatait most más köti le. Utálja a munkáját, a bankszámlája lassan kimerül, és még barátnője sincs. Elképzelni sem tudja, mit vár az életétől. Új lakása nem éppen ideális, de legalább élhető, és megengedheti magának. A bérleti díj egészen alacsony, a házkezelő cég ügynöke szuperbarátságos, és a rendellenességek inkább csak idegesítőek, mint nyugtalanítóak.

Egészen addig, amíg a férfi nem találkozik Mandyvel, a szomszédjával, és fel nem fedezi a lány lakásának furcsaságait. És a másik szomszédjáét, Xeláét. És Tim és Veek lakásáét is.

Merthogy a régi, Los Angeles-i téglaépület minden egyes bérlakása szolgál némi rejtéllyel. Olyan rejtélyekkel, amelyeknek a története több mint száz évvel korábbra nyúlik vissza. Némelyik furcsaság szembeötlő, míg másokat zárt ajtók rejtenek el a kíváncsi tekintetek elől. Viszont ha e különös rejtélyek összeadódnak, az akár a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Fumax Thriller Fumax

>!
Fumax, Budapest, 2016
464 oldal · ISBN: 9786155514852 · Fordította: Habony Gábor
>!
Fumax, Budapest, 2016
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155514722 · Fordította: Habony Gábor

Enciklopédia 20

Szereplők népszerűség szerint

Sherlock Holmes · Joker · Cthulhu · Howard Phillips Lovecraft · Roger · Tim Farr · Nate Tucker · Veek · Xela · Clive · Debbie


Kedvencelte 40

Most olvassa 5

Várólistára tette 211

Kívánságlistára tette 150

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Mrs_Curran_Lennart P>!
Peter Clines: 14

Örülök, hogy olvashattam a könyvet, hála a barátosnőmnek (@A_Shara), aki kölcsönadta.
Ez nem egy horror, hiába a címke, inkább valahol a sci-fi és a fantasy között van. Vannak egész tudományos dolgok is benne, de persze többnyire egy jól megírt mese. Lehet izgulni, drukkolni a hőseinknek, de nagyon is jókat aludtam olvasás után. :)
Az író már ott megvett magának, hogy egy különleges, szimpatikus szereplőgárdát válogatott össze. A szereplőink mind másfélék – kocka, díszletes, különc festőnő, hacker, nyugdíjas kiadótulajdonos, mégis elég hamar összebarátkoznak. Pont a ház hozza őket össze.
spoiler
A háznak pedig annyi titka van, hogy minden fejezetre jut bőven. Amúgy teljesen másra számítottam spoiler, de meglepett az író. Olvassátok nyugodtan!

8 hozzászólás
Bea_Könyvutca P>!
Peter Clines: 14

Most rögtön azonnal be szeretnék költözni én is egy régi házba, ahol titkos ajtók, és felderítésre váró földalatti alagutak vannak. :)
A ház titkainak felgöngyölítése rendkívül izgalmas, és okos módon volt megírva, a végén, amikor Tesla is szóba került, már alig tudtam nyugton ülni a fenekemen.

A történet végkifejletekor egy kicsit leült a lelkesedésem, arra a részre mondhatnám azt is, hogy az nem az én stílusom volt, de nem tudom… ez így lehet nem teljesen igaz, lehet, hogy csak olyan felfokozott állapotba kerültem addigra, hogy nem éreztem ezt a végkifejletet elég monumentálisnak a korábban történtekhez képest.

A történet lezárása az aranyos volt, tetszett nagyon. :)
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2017/07/peter-clines-14.html

2 hozzászólás
gesztenye63>!
Peter Clines: 14

Tudom én, hogy kasszasiker, meg bestseller, meg közönségkedvenc, meg minden. De sajnos ez a könyv nem nekem íródott. Annak ellenére, hogy Clines jó stílusban ír, igazi ötletparádét tart és a regénye valóban cselekményes, ez a száguldó kamion az én olvasatomban több helyen is keresztbe fordult a sztrádán.
Először is a szerkezettel volt problémám. Nyilván meg kell ismernem a főhőst és közvetlen környezetét ahhoz, hogy vele izgulhassam végig az eseményeket. De az nálam már unalomba fullad, ha egy 460 oldalas könyv 200. lapja körül (immár kb. 426-odszor!) olvasok – még mindig csak – arról, hogy hősünk bemegy a munkahelyére és mocskosul utálja azt, amit csinál. És emellett – ezzel egy időben – a regény igazi főszereplőjeként funkcionáló misztikus házban még épphogy csak ismerkedünk egymással és a rejtélyes körülményekkel.
Majd a szerző egyszer csak gondol egy nagyot, visszakapcsol és nyom egy padlógázt, amitől az események meglódulnak egy kifejezetten ígéretes irányba, lendületet kap a történet és ez kisebb-nagyobb zökkenőkkel majdnem kitart a végkifejletig. De…!
És itt jön a másik problémám: bár én szívesen kalandozom különböző műfajok, zsánerek irányába, de azt azért nehezen viselem, ha egy történet a már említett nyomott légkörű, dögunalmas amerikai nagyvárosi, „napról-napra lét” hosszú ecseteléséből, horror elemekkel tarkított thrillerré (eddig még hagyján!), majd fantasy regényekben otthonos lényeket megvillantó, apokaliptikus fenyegetést lebegtető scifivé alakul, és a végére az egész mű valami – számomra sem stílusában, sem zsánerében meg nem határozható – egyveleggé gyúródik.
A regény egyébként rendkívül érdekes ötleteket vonultat fel, még a rémtörténetek irodalmának, valamint a tudomány és technika ikonikus alakjának spoiler közvetett, vagy közvetlen megjelenítése és a sztorihoz kapcsolása is frappánsnak mondható. De összességében mégis úgy éreztem, hogy leginkább a könyvben sokat emlegetett Scooby-Doo rajzfilmek egyik hosszú epizódját nézem, nagyjából azzal az izgalmi faktorral.
Mögöttes tartalomként leginkább az emberi kíváncsiság mibenlétének és határtalanságának boncolgatása érdekelt a legjobban, ez szórakoztatott a leginkább.

Senkit nem kívánok eltántorítani, vagy lebeszélni róla, de sajnos számomra eddig nem ez az „Év könyve”.

8 hozzászólás
Amál P>!
Peter Clines: 14

Nem is tudom, hogy mióta várt már a polcomon ez a könyv olvasásra, és most, hogy volt hozzá kihívás és olvastam az értékeléseket, gondoltam, hogy teszek vele egy próbát. Sajnálom, hogy csak most vettem kézbe, mert nekem nagyon tetszett, annak ellenére is, hogy az eleje lassan indult be és kb. a közepétől pörögtek fel az események. Nagyon jól ír Peter Clines, nekem bejött a stílusa, ahogy a misztikumot keveri a humorral, adagolja a feszültséget és egy kis horrorral is fűszerezi. Könnyen olvasható a rövid fejezeteknek hála, és arra ösztönöz, hogy még egy fejezetet olvas el, aztán még egyet és azt veszed észre, hogy lassan elfogynak az oldalak. A szereplők, a ház lakói szimpatikusak, szerethetőek, kivétel persze itt is van off. Biztos, hogy újraolvasós a történet, és szívesen olvasnám a folytatásokat is magyarul.

5 hozzászólás
Leliana>!
Peter Clines: 14

Egye kukac, nem kezdem szőrös szívűen az évet, legyen 4,5 csillag :) Azt biztosra mondhatom, hogy régen volt már olyan, hogy egy könyvtől rémálmaim legyenek, hogy egész éjjel azon filozofáljak alvás közben is, hogy vajon ez mi lehet, és hogy szabályosan féljek, amikor ki kell mennem a szobából. Peter Clines elérte ezt, amit ezúton is köszönök :) Akármilyen rémesen hangzik is mindaz, amit a fentiekben leírtam, én ezért szeretek/szeretnék olvasni. Imádom, ha valami hatással van rám, legyen az akár félelem, vidámság vagy szomorúság. A könyv háromnegyedéig elképzelésem sem volt, hogy mi lesz ebből az egészből, csak kapkodtam a fejem, gyártottam az ötleteket, de egy másodperce sem vált unalmassá, lapossá, rettenetesen élveztem leltárba venni a furcsaságokat, nyomokat, amiket a lakók felleltek a saját kuckójukban, együtt nyomoztam, izgultam, kíváncsiskodtam velük. Egytől egyig (na jó, majdnem) megkedveltem őket, legalábbis az aktív résztvevőket, legszívesebben én is odaköltöztem volna hozzájuk :)) Voltak érzéseik, volt humoruk, elég színes egyéniség volt mindenki (pláne Xela a kék hajával :D). A furcsa jelenségek és az erős karakterek mellett volt még egy hatalmas pozitívuma a könyvnek: irtó humoros és poénosan morbid részek voltak benne, néha a legnagyobb izgulás közepébe bevágott 1-1 ilyet az író, és azt sem tudtam, hogy most akkor körmöt rágjak, vagy sírva nevessek.
Szép, kerek történetet kaptunk, szerintem nem sok kérdés, elvarratlan szál maradt a végére, és külön tetszett, hogy spoiler
spoiler
Mindent összevetve: jó szívvel ajánlom, de ha szabad még megjegyeznem annyit, hogy akkor a legélvezetesebb, ha fogalmatok sincs róla, mi ez az egész, tehát ne olvassatok se fülszöveget, se értékeléseket, se semmit, úgy sokkal nagyobbat üt! A könyv egyébként is arról szól, hogy hogy járnak, akik kíváncsiskodnak! :P
Köszönöm, hogy „rávettél” a beszerzésére, @buzavirág! :)

17 hozzászólás
Gorkie P>!
Peter Clines: 14

Imádtam! Az elejétől a végéig az egészet!
Sokáig kerülgettem ezt a könyvet, végül a Könyvhéten lecsaptam rá. Hogy miért vártam eddig? Rejtély. Ahogy az egész könyv az. Imádtam a házat, ahogy aprólékosan (de nem unalmasan!!!) felfedezték a titkait. Amikor azt hittem, hogy na, most, végre kiderül, akkor csak az derült ki, hogy a felszínt kapargatjuk. A szerző annyira jól adagolja a morzsákat, hogy nem lehet letenni a könyvet. Tudni akarod, mi lesz a következő pillanatban. Mi az a hatalmas nagy titok? Mire jó a spoiler? Ami pedig kiderül, az nagyon durván elképesztő! Erre egyáltalán nem számítottam, amikor elkezdtem olvasni.
Rettenetesen izgalmas történet, tele rejtéllyel, izgalommal, egyedi dolgokkal, remek szereplőkkel.

Miért nincs ez a könyv jobban felkapva? Nem értem, mert hihetetlenül jó! Ment is a kedvencek közé.

9 hozzászólás
Keiran_Rowley IP>!
Peter Clines: 14

Kulcs a zárját… zár a házát…

Lovecrafti ihletettségű nyomozós történet egy különös bérház még különösebb múltjáról és rendeltetéséről.
Amikor Nate Tucker beköltözik a feltűnően olcsó bérleti díjjal rendelkező Los Angeles-i házba, még nem is sejti, hogy a bérleti díj a legkevesebb, ami különös a hellyel kapcsolatban. A nap nagy részében unalmas adatrögzítést végző, önmaga rendeltetését keresgélő fiatalember szabadnapjain és hétvégéin a bérház furcsaságait kutatja különc, de többségében szeretnivaló lakótársaival. A rejtélyek azonban minden felfedett érdekességgel egyre mélyebbre nyúlnak a ház múltjában… és maga a ház alá is. Nate minél inkább beleássa magát abba, hogy kiderítse a lakások és maga a Kavach ház rendeltetését, önmagát is közelebb hozza önnön életének célja felé.
Remek történet, furcsa rejtélyekkel, melyek nem mindegyikét sikerül megfejteni, de ez mégsem okoz maradandó hiányérzetet. Kellemesen lassú, békésen nyári hangulattal hömpölyögnek a fejezetek, hogy aztán az olvasó kaphasson néhány gyomrost a gyöngyöző falú sörösüveg szorongatása közben.
Egyedül a végével nem vagyok megelégedve, mert egy nyíltan Lovecraft előtt tisztelgő műnek igenis keményebben kellene levonulnia a színről. spoiler
Viszont ismét nem csalódtam a @Fumax kiadó thriller sorozatában, ahogyan a Victor LaValle: Fekete Tom balladája és a Josh Malerman: Madarak a dobozban sem okozott csalódást korábban. Igaz a Edgar Cantero: Kotnyeles kölykök nem ebben a sorozatban jelent meg, de a tavalyi évem egyik legjobb olvasási élménye volt. A 14 pedig azt hiszem, az idei dobogósok közé simán befér majd.

Meleg szívvel ajánlom azoknak, akiket szórakoztat egy ódon ház körüli nyomozás, és nem riadnak meg egy kis természetfeletti borzalomtól sem. Lovecraft rajongóknak meg kötelezővé tenném. :D

2 hozzászólás
deen>!
Peter Clines: 14

Peter Clines te egy akkora elme vagy! Semmi sem úgy történt, ahogy vártam, pedig aztán tényleg mindenre gondoltam, hogy mi lehet a háttérben, de úgy pofára estem, hogy csak na. Aki egy végig körömrágós történetre számít, az lehet picit csalódni fog, mert a könyv fele tulajdonképpen egy nyomozás, amiben a lakókból összeverődött kis csapat megpróbálja kibogozni a Kavach épület furcsaságait (és higgyétek el, ezekből van bőven). Amikor azt hinnénk, hogy megvan a magyarázat, na, akkor jön csak az áldás. Hihetetlen feszült ez a könyv, mert bár folyton kapunk darabokat a kirakóshoz, minél közelebb kerülünk a vélt vagy valós megoldáshoz, annál inkább elragad a rettegés. Az embernek egy idő után annyira mi a fene folyik itt érzése van, hogy már le sem bírja tenni a könyvet. És valóban a nagy csavar és a körömrágás csak a könyv utolsó harmadában érkezik, de onnantól aztán nincs megállás! Nagyon tetszettek a szereplők, mert bár közülük egyértelműen Nate a főszereplő, de a többiek is legalább annyit tettek hozzá a cselekményhez. Minden karakter egyedi volt, máshonnan jöttek, más a múltjuk, de mindannyiuknak van veszteni valója. Mégis a kíváncsiság legyőzi bennük a félelmet. Nate, Veek, Tim, Roger, Debbie, Clive, és persze Xela, az egész Scooby-Doo csapat a végsőkig kitartva lebbenti fel a fátylat az épületről. A feszült cselekményszál mellett pedig még humorra és egy kis szerelmi szálra is futotta. Kedves új albérletet keresők, ha a házban egy ajtót rengeteg lakat zár le, ki ne nyissátok!

Rituga P>!
Peter Clines: 14

Ó, ne már! Én nagyon csalódott vagyok… Annyi jót hallottam erről a könyvről. Talán az elvárásaim voltak magasak. Vagy másra számítottam. Ötlet az volt benne bőven, de valahogy számomra csak egy nagy katyvasz lett belőle, ami nem javított a történeten, hanem teljesen hazavágta. Kb, mint a zombipornó. Nem éreztem igazán kidolgozottnak, a karakterek is elég sablonosra sikerültek. Fél csillagot az időnként elszórt, jól sikerült poénok javítottak a véleményemen.

7 hozzászólás
csartak P>!
Peter Clines: 14

Mikor hallottam róla, hogy lovecrafti utalások vannak benne, egyből nagyot ugrott a képzeletbeli listámon, oly annyira, hogy első lett a nyári kikapcsolódásos olvasmányaim sorában.

Jól zajlanak a történések, az író fokozatosan bemutatja a különböző háttérrel rendelkező szereplőket, akik egyre több furcsa dolgot vesznek észre otthonaikban. A rejtélyek összehozzák őket, így megindul a ház felfedezése. Ezek a részek nagyon tetszettek, ott egész kellemes volt a feszkó, mindvégig kíváncsi voltam, mit találnak a lelakatolt ajtók mögött, mit rejtenek a a titokzatos feliratok, ki építette a házat.. ezek jól voltak adagolva.
Viszont sajnos bizonyos részeiben a ki nem használt lehetőségek és a mellébeszélések története lett.
Főhősünk munkahelyi nyűglődéseit én úgy ahogy volt kivágtam volna belőle, főleg hogy spoiler
Helyette olvastam volna, arról, hogyan alkották meg, hogy hozták létre, ama bizonyos 14-es ajtó mögötti dolgokat, illetve honnan jöttek az ellentábor tagjai, kik azok a félig-meddig spoiler
Mert így kb semmi jelentősége nem lett a 14-es ajtónak, hiszen a fő dolgok nem is az mögött zajlódnak.
És igen a vége felé átkapcsolunk némi sci-fibe spoiler érdekes ez a világ, kicsit borzongós, van is benne fantázia, no de tudjuk, hogy ebben Lovecraft a király. (A rettenetes spoiler lények túlburjánzó jelzőkkel tarkított leírásában tényleg Lovecraft az igazi badass, őt nem is állt volna jól utánozni.)

A végén kellemes B kategóriás fantasy-horrorfilm feelingem volt, főleg a zárójelenetnél, szinte vártam a megdöbbentő csattanót, és úgy maradjunk vele, és jöhet a vége főcím. ;)


Népszerű idézetek

Fumax KU>!

– Torchwood! – szólalt meg Xela hirtelen. Még csettintett is az ujjaival. – Ők ilyesmivel foglalkoznak, nem?
Veek gúnyosan elmosolyodott.
– Ugye tudod, hogy az csak egy tévésorozat? – kérdezte.
– Biztos? Úgy tudtam, hogy valami létező csoport alapján készítették.
Tim a fejét ingatta.
– Csak egy tévésorozat – erősítette meg.

Kapcsolódó szócikkek: Tim Farr · Veek · Xela
1 hozzászólás
csartak P>!

– Családja is volt? Él még valaki közülük?
Veek ismét a fejét ingatta.
– Mind meghaltak már, de az unokájáról biztosan hallottál már.
– Olyan vagy, mint egy szappanopera. Várnom kell egy hetet a folytatásra, vagy letölthető?
– H. P. Lovecraft.
Nate fejében megálltak a fogaskerekek. Törékeny elmeszüleménye majdnem darabokra szakadt.
– Az a… horroríró, nem?
– A világ egyik legeredetibb horrorírója, legalábbis tízből nyolcan ezt mondják. A szóbeszédek szerint kiskorában H. P. kapott egy nagy adagot ősi szörnyetegekből. A nagypapi sokat mesélt neki. Felnőve Lovecraft elmondta, hogy ezek a történetek inspirálták az írásait az Idősebb Istenekről, a Nagy Öregekről meg Cthulhuról.
– Most tényleg csak poénkodsz, ugye?
– Fenn van a Wikin, úgyhogy igaznak kell lennie.
– Ez a Cthulhu valami gonosz istenség, nem? Ilyen izé…
csápok
– …polipfeje van, jól tudom?

Kapcsolódó szócikkek: Cthulhu · Howard Phillips Lovecraft
gesztenye63>!

[…] százezrek találták ki egészen hamar, hogy ezt és ezt akarják csinálni, de egyáltalán nem jók benne. Minden energiájukkal doktornak vagy ügyvédnek tanulnak, miközben egy másik pálya sokkal jobban feküdne nekik. Nem is említve azokat, akik csapdába esve vergődnek valamilyen munkahelyen, de nem tehetik meg, hogy otthagyják. Egy csomó olyan emberrel találkoztam, aki milliomos lehetett volna, ha rájön, hogy nem azt kellene csinálnia, amit csinál.

10. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Tim Farr
Mrs_Curran_Lennart P>!

– Meg akartam bámulni. Csak eszembe jutott, hogy később milyen fura lenne összefutni a mosodában.
– Nem igazán. Mosni is meztelenül járok. Így mindent kimoshatok egyszerre.
– Tényleg?
– Persze, hogy nem. Mindenki hülyének nézne.

43. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nate Tucker · Xela
Nikolett0907 P>!

A kedd legalább annyira fájdalmasnak bizonyult, mint a lehető leglassabban lehúzott ragtapasz.

mrsp>!

Az sohasem jelentett jót, ha a kártevők akkorára nőttek valahol, hogy hallottad, ha sétálni indulnak.

38. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nate Tucker
Leliana>!

A képernyőn minden összekavarodott, zöld krikszkrakszok futottak rajta. Kínai vagy muszlim írásnak látszott, vagy bármelyik másiknak, amelyik csirkekaparást használt normális betűk helyett.

367. oldal, 65. fejezet

2 hozzászólás
mrsp>!

Nem így képzeli mindenki a jó életet? Hátradőlni, elfelejteni azt a sok szart, ami a héten történt és a naplementét nézve inni egy sört. Vagy hármat.

91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tim Farr
csartak P>!

– Homokférgek? – kérdezett vissza Nate.
– Olyan nagy giliszták, amik úgy úsznak a homokban, mint halak a vízben. – Roger hullámzó mozdulatot tett az egyik karjával. – Vagy egy olyan nagy izé, mint a Star Warsban. Mi van, ha lemegyünk, és a homok hirtelen egy nagy gödörré változik szájjal az alján?
– Sarlaccnak hívják – jegyezte meg Xela. – Csak a pontosság kedvéért.
– Kocka! – horkantott fel Roger.

Kapcsolódó szócikkek: Csillagok háborúja

Hasonló könyvek címkék alapján

Benjamin Percy: Vörös hold
Leigh Bardugo: Ninth House – A kilencedik ház
Stephen King – Owen King: Csipkerózsikák
Stephen King: A Setét Torony – Callai farkasok
Justin Cronin: A tükrök városa
Joe Hill: NOS4A2
Guillermo del Toro – Chuck Hogan: A kór
Veres Attila: Odakint sötétebb
Stephen King: Álom doktor
Szergej Lukjanyenko: Kvázi