„Egy kis idő múlva visszatér a pincér, hozza a sonkás tojást. Aztán a zenekar újra játszani kezd, és a dzsigoló újra a nővel táncol. Az öreg hölgy annyira szeret rumbázni, hogy alig fér a borébe. Ide-oda ugrál, mintha gyík mászott volna a nyakába. Amikor odaértek hozzám, gyorsan fölhajtok egy whiskyt, és úgy teszek, mintha be lennék csípve. Fölnézek a fickóra, és vigyorgok, Visszavigyorog. – Hogy vagy, te nyimnyám? – mondom jó hangosan. Halálos csönd támad. A jobb oldalon lévő társaság fölnéz. A pultnál ülő alakok megfordulnak. A dzsigoló abbahagyja a táncot, visszavezeti a nőt az asztalához, és közönyös képpel, lassan odalép hozzám.
– Mit mondott? – kérdezi.
– Azt kérdeztem, hogy vagy, te nyimnyám. Te kis műselyemfiú.
Igen gyorsan cselekszik. Előrelép, s amikor fel akarok kelni, elgáncsol, és egyben orron vág. Elvágódom, de gyorsan fölugrom Horogütést mérek rá, de félreugrik, s amikor jobbegyenessel próbálkozom, oldalra vágja az ökölmet. Megragadom az ingénél… (tovább)
A hamis kötvények 6 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1937
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Albatrosz könyvek Magvető · A Nova kalandos regényei Nova Irodalmi Intézet
Várólistára tette 9
Kiemelt értékelések
Chayney a negyvenes évék méltán népszerű hardboiled, noire szerzője. Lemmy Caution a maga idejében valószínűleg volt olyan népszerű, mint Marlowe, vagy Continental Op…
Bár az tény, hogy (legalábbis ebben a regényben) nem annyira kiégett, mint Hammett vagy Chandler hősei, de azért…. hasonlóképpen pikirt macsó. (határozottan nincs jó véleménye a nőkről…)
Szóval Lemmy némi (úgy kétszázezer dollár értékű) hamis kötvény után nyomoz, és e miatt kénytelen elővenni és megoldani egy new yorki gyilkosság vagy öngyilkosság ügyét.
Mindeközben elfolyik némi vér, elcsattan néhány pofon, és persze elfogy némi tömény. Lemmy néha átlépi a törvényesség határát, meg az usáét is… de ugye a cél szentesíti…
Ízig-vérig amerikai krimi egy olyan brit szerző tollából.
Azt hiszem Cheyney a hardboiled rajongóknak ugyanannyira ismernie kéne, mint Chandlert és Hammettet.
Jut eszembe, Jan-Luc Gothard híres dísztópiája az Alphaville is Cheyney krimijeinek újraértelmezése.
Sokáig halogattam ennek a kriminek az olvasását, hiszen a szerző a kemény krimi egyik fő képviselője, amit nem igazán szeretek, de mivel ezt a könyvet már tavaly kölcsönkaptam, úgy gondoltam, ideje visszaadni, előtte pedig elolvasni. Meg kell mondanom, hogy pozitívan csalódtam. Főleg a stílusa fogott meg. Nem tudom, hogy ez az író vagy a fordító érdeme-e, de gyanítom, hogy mindkettőjüké. Élmény volt az olvasása, jókat szórakoztam az eszmefuttatásokon, és a nőkről vallott nézetein.
Maga a krimi is csavaros, bár nagyon kilógott a lóláb, hogy minden szereplő hazudik. Persze, tudom, hogy egy krimiben ez alaptétel, de itt nagyon átlátszóan hazudtak.
Egyszóval tetszett.
Ez a fajta stílus manapság már szerintem nagyon nem divatos. Ez önmagában nem lenne baj, mert én kifejezetten szeretem az idejét múlt dolgokat. De ez a macsó világnézet már nagyon idejét múlt.
Önmagában nem lenne baj ezzel, ha sikerült volna fölfedeznem mellette egyéb értékeket. A narrátor-főszereplő E/1-ben írta a történetet, közben sztorizgatott, humorizált. Némely oldalra tettem is jelölőt, hogy majd jól begépelem, micsoda humor… de mikor összességében tekintettem erre könyvre, az volt a véleményem, hogy ez, most, nekem, valahogy nem bejövős…
Amire viszont jó: korrajzként érdemes olvasni. MI volt akkor (?!) és hová jutottunk el mostanáig. Szerintem ez nagyon érdekes. (És egyben sajnálatos.)
Nem volt egyszerű dolga főhősünknek. Az író jól összekuszálta a dolgokat. Mindenkinek volt takargatni valója. De végül győzött az igazság. Lemmy okos figura, de nekem a humora egy picit erőltettet volt.
Egy krimi, amelyben az igen élvezetes stílusban „közvetítő” nyomozó nemcsak arról beszél, hogyan deríti fel a bűnügye(ke)t, hanem elfilozofál a női nem „furcsaságairól” is, miközben folyamatosan életveszélyben van, gyanúsabbnál gyanúsabb alakok támadják meg vagy épp ajánlják neki segítségüket.
Mindez egyfajta sajátságos környezetben, ahol a nagyvárosi pénzemberek világa összefonódik a modern vadnyugatéval.
Mindent összevetve élvezetes könyv, klassz főhőssel és jó történettel.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Jeffrey Archer: Párbaj 93% ·
Összehasonlítás - Raymond Chandler: Hosszú búcsú 89% ·
Összehasonlítás - James Ellroy: A nagy sehol 90% ·
Összehasonlítás - Daniel Cole: Hóhér 88% ·
Összehasonlítás - Lee Child: Múlt idő 87% ·
Összehasonlítás - Erle Stanley Gardner: Harmadik emelet 321 ·
Összehasonlítás - Lee Child – Fiona Davis – Clare Mackintosh – Jill Mansell: Esti iskola / Babaház / Az igazság pillanata / Elmondhatatlanul ·
Összehasonlítás - Ross Macdonald: A kék pöröly 86% ·
Összehasonlítás - David Mitchell: Felhőatlasz 85% ·
Összehasonlítás - James M. Cain: Dupla vagy semmi 84% ·
Összehasonlítás