1001 ​könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz 84% 41 csillagozás

Bár nagyon örülök neki, hogy volt lehetőségem kézbe venni és benne összegyűjtött anyag értékesnek gondolom, lenne némi problémám vele.

Senkit nem óhajtok bántani, de ha már egy ilyen súlyos kötetet összeraknak miért nem figyelnek oda a hibákra?
Az egy dolog, hogy a nyelvhelyesség, vagy helyesírás nem megy, de a legtöbb műnél a fordítás botrány.
Azt hittem rosszul látok, címeknél, bizonyos kifejezéseknél ilyet leírni és kiadni…. inkább nem írom le mit gondolok ilyenkor.

Bár bele fogok lapozni, ötletelések miatt, ez három csillagnál többet nem ér a számomra.

Kár érte.

Nem rossz. De az egész oldalas Coelho-képért nem bocsátok meg.
Ja és azért sem, hogy tele van hibákkal. Nevek helytelenül írva – cselekményleírásokban is hülyeségek… Gyerekek, azért lehetnénk igényesebbek is. (Ford Perfect meg a „Reggeli Tiffanynál” csapták ki nálam a biztosítékot.)

Hibái ellenére is fontos kézikönyv, amit érdemes rendszeresen tanulmányozni.
Az első benyomás a meglepődés volt a könyv vastagságán (960 oldal) és súlyosságán (több mint 2 kg, mivel fényes, merített papírra nyomták). A beltartalmat illetően azt találtam megdöbbentőnek, hogy a tárgyalt művek milyen nagy – kb. fele – arányban nincsenek lefordítva magyarra. Vonatkozik ez mind a régebbi, mind pedig a kortárs irodalomra. A nőírókat a lefordítatlanság nagyobb arányban érinti, mint a férfiszerzőket.
Amíg nem ismertem a könyvet, attól tartottam, hogy indokolatlanul az amerikai írók műveinek bemutatása lesz túlsúlyban, de kellemesen csalódtam: az európai szerzőkön kívül szép számmal képviseltetik magukat az ázsiai, afrikai és ausztráliai szerzők is.
Az 1001 műből hatot jegyeznek magyarok (Gárdonyi, Márai, Konrád, Kertész, Krasznahorkai és Esterházy egy-egy regénye). A többi finnugor nép csak a finnek és az észtek által van képviselve a kötetben.
Finn írók közül Väinö Linna, Veijo Meri, Arto Paasilinna és a svéd nyelvű Tove Jansson került bele a válogatásba. Meglepetés számomra, hogy minden idők legnagyobbnak tartott finn szerzőjének, Mika Waltarinak hatalmas életművéből egyetlen regény sem tartatott érdemesnek arra, hogy szerepeljen a kiválasztott művek között.
Létszámarányuknál nagyobb súllyal vannak képviselve a kötetben az észtek: Jaan Krosstól kettő, Tönu Önnepalutól (Emil Tode) egy mű került be a válogatott regények közé.
A könyvek ismertetése többnyire bravúrosan sikerült, főleg ahhoz képest, hogy erre alig több, mint egy fülszövegnyi terjedelem állt rendelkezésre.
A dolog természetéből adódóan a tárgyalt szerzők és alkotások általában igen pozitív minősítést kaptak, kivéve talán a Tarzan, a majomember című regény, amit jócskán lehúz a szócikk írója.
Ezt az impozáns kézikönyvet még használhatóbbá tette volna a teljesebb képi anyag, azaz ha minden szerzőről közöltek volna képet.

Hosszú volt a könyv de nagyon megérte, a kilóméter hosszú várólistám majdnem megkétszereződött…. „jajj nekem :D”

Nagy lendülettel vágtam bele az olvasásba tavaly januárban, lelkesedésemben még azoknak a könyveknek a jelentősége, híressé/hírhedté válásának, kiadási és terjesztési nehézségeinek történetei is érdekesek voltak, melyekről tudván tudom, hogy eszem ágában sincs elolvasni.
A kötet legkevésbé sem tükrözi az ízlésemet, de azért olvasás közben készült egy óvatos, „előfordulhat, hogy valamikor az élet során elolvasom” listám.
Meglepően könnyű volt objektíven olvasni ezt a gyűjtést, de bosszantott a sok spoiler és az, hogy nagyon komoly aránytalanságok vannak a kötetben, ami a korokat és szerzőket illeti.

Sokat gondolkoztam az 1001-es lista létjogosultságán. Ha nem is értek teljesen egyet a szerzőkkel, és lehetetlen, nem beteljesített küldetésnek látom az egészet, azért el tudom képzelni, milyen fantasztikus meló lehetett összerakni ezt a monstrumot, és micsoda dicsőség azoknak, akiknek a 300 szavas összefoglalója és a monogramja szerepelhet benne. Talán a projekten dolgozni nagyobb muri is volt, mint elolvasni a végeredményt.

Nagyon vágytam erre a könyvre, de egy kicsit más, mint amire számítottam.
Ha már gyűjtemény fotókkal, hivatkozásokkal, a kivitelezés is lehetett volna másmilyen, nagyobb méretű, albumszerű…
(megjegyzem, a könyvekhez fűzött fotók és mellékes információk helyenként nagyon jók!!)
Természetesen nem lehet az első betűtől az utolsó felé haladva szépen olvasni, inkább böngészésre való!
Érdekes, biztos hogy talál benne mindenki olyat, amit már olvasott, amit még nem, de szeretne, olyat amit még nem, de nem is szeretne és sajnos rengeteg könyv szerepel benne, ami nálunk meg sem jelent!
Azért örülök, hogy fent csücsül a könyvespolcomon, néha majd előveszem, fellapozom és szomorkodom, hogy ehhez egy élet is kevés….

Jó „kis” gyűktemény ez! Nem is tudom,hogy mikorra tudnék elolvasni ennyi klasszikust és kötelezően ajánlott könyvet. Bár azért a kiadás éve miatt az aktualitások hiányoznak belőle. Mert valljuk be, az elmúlt 14 évben is jelentek meg kb kötelező könyvek.
Ettől függetlenül ha tanácstalan az ember vagy olvasási vállságban szenved akkor jó ha ez a polcon van és a sorsra bízva, véletlenszerűen kiválaszt belőle 1-1et:)

Örülök, hogy olvashattam, rengeteg „tippet” kaptam, hogy miket kell még elolvasnom.

Nagyon szépen köszönöm @Mandula8! :)

Eleinte lenyűgözött a könyv és persze rögtön neki akartam látni a lista elolvasásának, de egyre másra jöttek velem szemben olyanok, amelyeket nem akartam elolvasni / még nem éreztem magamat kellően érettnek hozzájuk. Így az általam erősen cenzúrázott változatot azóta is teljesítem, de akkor sem lesz semmi, ha nem sikerül, hiszen annyi sok jó könyv jelenik meg évente.

Ez tényleg inkább lapozgatni való könyv, sok ötletet lehet belőle meríteni, hogy mit olvasson az ember. Van benne egy-két fordítási baki, de egyébként jó.