Nagy kihívást jelent egy átfogó és összehasonlító szemléletű művet írni a médiaszabályozás világáról, hiszen hiába reflektálnak ugyanazon problémákra az egyes nemzeti szabályozások, azok mégis egyedieknek tekinthetők, mindegyiket „a nyelv, a kultúra, a vallás, a földrajz és az adott helyre jellemző számos egyéb megkülönböztető jegy különleges keveréke alakította” – állapítja meg e kötet szerzője, Perry Keller. Az olvasó mégis egy olyan könyvet tarthat a kezében, mely – a folyamatosan alakuló, széttöredezett nemzetközi médiakörnyezet ellenére – egy globálisan érvényes médiajog közös alapjait elméleti igénnyel próbálja meg feltárni.
Keller ehhez egy olyan fókuszpontot választ, melyen keresztül egységesen tudja értékelni a nemzeti jogalkotások felett átívelő nemzetközi és európai médiaszabályozást, illetve annak fejlődési irányát. A média szabályozásával összefüggő kérdések megválaszolásához szükséges közös nevezőt a liberális demokráciafelfogásban, illetve az ezen alapuló… (tovább)
Nagy kihívást jelent egy átfogó és összehasonlító szemléletű művet írni a médiaszabályozás világáról, hiszen hiába reflektálnak ugyanazon problémákra az egyes nemzeti szabályozások, azok mégis egyedieknek tekinthetők, mindegyiket „a nyelv, a kultúra, a vallás, a földrajz és az adott helyre jellemző számos egyéb megkülönböztető jegy különleges keveréke alakította” – állapítja meg e kötet szerzője, Perry Keller. Az olvasó mégis egy olyan könyvet tarthat a kezében, mely – a folyamatosan alakuló, széttöredezett nemzetközi médiakörnyezet ellenére – egy globálisan érvényes médiajog közös alapjait elméleti igénnyel próbálja meg feltárni.
Keller ehhez egy olyan fókuszpontot választ, melyen keresztül egységesen tudja értékelni a nemzeti jogalkotások felett átívelő nemzetközi és európai médiaszabályozást, illetve annak fejlődési irányát. A média szabályozásával összefüggő kérdések megválaszolásához szükséges közös nevezőt a liberális demokráciafelfogásban, illetve az ezen alapuló angolszász (leginkább észak-amerikai) médiaszabályozás-elméletben találja meg a szerző, ez alapján elemzi a nemzetközi és európai médiaszabályozási rendszereket.
A magyar tudományos közönséget a szerző egy korántsem könnyű, de annál izgalmasabb szellemi kalandra hívja, melynek során – többek között – azzal a visszatérő kérdéssel szembesülhet: vajon mennyiben tartható fenn a nagyobb mértékű állami beavatkozást magának valló európai médiaszabályozási koncepció egy konvergens audiovizuális környezetben?
