A ​rézhercegnő és a holtak könnyei 8 csillagozás

Monsieur de Guise: a “szelíd” kísértethistóriák egy nem túl jól sikerült darabja. Azokat hívom így, amelyek a legkevésbé sem borzongatóak, csupán szomorúak. A Tuan kiadó Chambers-kötete tartalmaz néhány hasonló, de ennél jóval hangulatosabb elbeszélést. A semmitmondó történet utolsó mondatával pedig egyáltalán nem tudtam mit kezdeni. Ez tehát kihagyható, de legalább nagyon rövid. (1/5 csillag)

Louis Marcel megkésett könnyei: sokkal érdekesebb darab, főleg szokatlan nézőpont-választásának köszönhetően. Talán nem egy poe-i magasság, de valahol mégis rá emlékeztet. Frappáns csattanója pedig az eleinte indokolatlannak tűnő színpadiasságot is remekül megmagyarázza. (4/5 csillag)

A Rézhercegnő: folytatva a hasonlítgatást, ez az 1913-ban megjelent történet Abraham Merritt “elveszett világ” kalandjait vetíti előre, amennyiben ennek szerzője is összevegyít tudományt, fantasztikumot, romantikát, krimit és történelmet (FYI: horrort speciel nem) egy működőképes egésszé. Egy inka múmia, egy orosz emigráns és az elektromosság “delejes” hatása keveredik össze egy szelíd bölcsész életében, a regény korához képest igen izgalmas egyveleget alkotva. Érdekes adalék, hogy a barbár hercegnő alakját a szokásokkal ellentétben nem kényszeríti a modern erkölcsök béklyóiba, hanem mindvégig meghagyja különös és veszélyes teremtésnek. Ez már egy olyan történet, amit érdemes elolvasni a korszak iránt érdeklődőknek.

Talán az eddigi legjobb válogatáshoz volt szerencsém A fantasztikus irodalom klasszikusai sorozatból!
A címadó kisregény terjedelméhez képest egy elég komplex történet. Van benne kémelhárítás, feltámasztás, antropológia és persze rengeteg izgalom! Persze a maga ponyva szintjén, mégis véleményem szerint kiemelkedő mű!
A kötet tartalmaz még két rövidebb novellát, a nyitó darab a Monsieur de Guise egy számomra nagyon kedves történet. A címszereplő elhunyt feleségének szelleme a Cédrus-mocsárban lévő házuk környékén dalol. Mocsár, szellem, hátborzongató… imádom!
A második novella a Louis Marcel megkésett könnyei szintén egy nagyon jó novella. A főszereplő mozdulatlanságba meredve próbál rájönni mi történik vele, de még nem tudja amit az olvasó sejt, hogy épp a saját kivégzésének résztvevője.
Csak ismételni tudom, talán a legjobb válogatása a sorozatnak!

A négy csillagot nem a címadó rétestésztáért kapta.