Isten ​felfoghatatlansága és leereszkedése 3 csillagozás

Az időbeli formák sokrétűsége [temporalium … specierum multiformitas] az Isten egységéből lebukott embert [ab unitate dei hominem lapsum] a testi érzékek által feldarabolta [diverberavit], és a változó sokszerűség által [mutabili varietate] megsokasította a tulajdonságait [multiplicavit eius affectum]. (Szent Ágoston)

…a „Gondolat” Ágostonnál igen gyakran egy bizonyos isteni princípiumot jelent, ami mintegy Krisztus immanens aspektusa annak a sajátos archaikus értelmezésnek alapján, amelyet Ágoston a János evangélium Prológusának értelmezésére ad. A Prológus 3.-4. versét ugyanis az alexandriai Biblia-szöveg alapján így olvassa:

Minden őáltala lett, és semmi sem lett nélküle. Ami lett, az őbenne élet volt, és az élet volt az emberek világossága…

Ágoston magyarázata szerint ez az élet, amely az emberek világossága, nem egyéb, mint minden létrejött dolognak „valamiféle Gondolata” (ratio quaedam), amelyből a dolgok a teremtéskor kibomlottak, s amely előbb a Bölcsességben, vagyis az Igében nyugodott. Ez tehát a dolgok Gondolata, amely mindazt eleve magába foglalta, aminek később létre kellett jönnie, s amely olyan értelemben „az emberek világossága” (lux hominum), hogy ő az „értelmek világossága” (lux mentium):

Az emberek világossága az értelmek világossága. Az értelmek világossága az értelem fölött van, és meghalad minden értelmet.

Rudolf Ottonak kétségkívül igaza van a legfontosabb meglátásában: abban, hogy János transzcendencia-tanának, és általában a negatív teológiának nem valamely elvont gondolati konstrukció az alapja, hanem az a tapasztalat, hogy az istenélmény végtelenül meghaladja az ember minden rendű és rangú felfogó képességét. Valószínűleg abban is igaza van, hogy ilyen jellegű istenélményből származik Ágoston felismerése: az Isten „más, egészen más” (aliud, aliud valde) mint a világban bármi, és talán a Kéna Upanisad megfogalmazása is:

Más ez, mint bármi, ami megismerhető, és hasonlóképpen, mint bármi, ami megismerhetetlen.

„Az ember még egy angyalt sem láthat meg egykönnyen…”