Ikeranyaversek 5 csillagozás

Pénzes Tímea: Ikeranyaversek

„Többet ​talán mondanom sem kell, mert leírhatatlan, ami a születés utáni hónapokban történt. ”

Hogy „fényt fogni csak alkalomadtán” lehet, pontosan tudja Pénzes Tímea, a kötet verseinek szerzője. Az alkalom, hogy ikeranyává lett, épp elegendő ok és lehetőség a fényfogásra. A szerző fényei a legkisebb részletet is bevilágítják, hangyákat és hangyaevést, bárányhimlőpöttyöt, kagylót, kagylótésztát, a szeretet "harapáskarkötő"jét, de közel hozzák a láthatatlant is, a gyász száműzését, a tudást, hogy az anya „gyerekeit félti saját galád szellemeitől”.

A kötet versei hol az anya, hol az ikergyerekek hangján, hol a három szereplő összeolvadó, szükségszerűen közös énhatárain belülről szólnak. Az egyik versben elhangzó felszólítás: „Gyere, keveredjünk össze!”, pontosan érzékelteti, mi történik, ha egy anya néhány évet szoros közelségben együtt tölt ikreivel. A kötet lírai szabadversei és mondókaszerű ritmikus szövegei olvastán az ember szabadság újra megtalált ízét érzi,… (tovább)

>!
Kalligram, Pozsony, 2019
100 oldal · keménytáblás · ISBN: 9788081019852 · Illusztrálta: Csíki Csaba

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

virezma>!
Pénzes Tímea: Ikeranyaversek

Na, most ehhez megint nem vagyok jó alapanyag (majdnem azt írtam, hogy alapanya, az sem vagyok), majd aki akar, úgyis megkövez gondolatban. Kérdem én, kinek szólnak ezek a versek? Gyerekeknek? Felnőtteknek? Gyerekversnek nem tudom tekinteni őket, egy gyereket kevésbé köt le, meg a kiadvány formátuma sem arra utal. A téma ugyanis az anyaság és a mindennapi apró örömök, e tekintetben hiánypótló mű (vagy csak nekem szegényes a műveltségem). Ütősen indult (Küszöbön a negyven), kb. 10 oldalig vitt is a lendület, aztán kezdtem azt érezni, hogy hol a rímek, hol a ritmus esetlen (és az olyan modorosságtól is kivagyok, mint például csemete meg grabanc). Félreértés ne essék, nem a témát tartom komolytalannak, lehet ezt magas szinten művelni, élő példa Varró Dani (de ő sajnos csak egy van). Nekem nem adta azt az élményt, hogy egy jó verses kötetet olvasok. Tehát a megfejtés részemről: elsősorban saját magának írja, mint egy babanaplót. Másrészt a játszótéren ülő többi anyukának, akik osztják ezeket az élményeket. És ahogy az egyik értékelésben olvastam, állítólag az anyasághoz is meghozzák a kedvet ezek a kedves versek, és lényeg, hogy ott van anya mellett apa is. Ööö, oké, ezt akkor nem fogja ledarálni a DD.

deaxx>!
Pénzes Tímea: Ikeranyaversek

Ajándékkönyv. Olyan, amit babaváróra, babalátogatóra, vagy anyák napjára lehet vinni, vagy felolvasni belőle. (A kötetet anyáknak és gyermekeiknek is ajánlják, de szerintem ez inkább 'csak' anyáknak szól.)

Kicsit távolságtartóan kezeltem.
Pedig nem rossz!
Néha úgy túlcsordulnak benne az érzelmek, hogy az közelíti a giccs határát – nem tudom, lehet, hogy ez egy ilyen műfaj, aminek közelítenie kell, mert ilyen, így hiteles. Vannak kétségeim. Nem én vagyok a célközönség.

Tetszenek benne a Weöres-t idéző mondókajátékok, és hogy hitelesnek, őszintének tűnik.
Úgy érzem viszont, hogy a kötet vége gyengébb, egy jó kezdet után néha-néha visszaránt egy vers, és a végére már teljesen kifárad. Egy-egy rím is elég csúnyán megbicsaklik, és magával rántja az adott verset. Ajjaj.

Szép a kiadás, illenek hozzá a rajzok, viszont kétségeim vannak, mennyire olvasásra / mint inkább ajándéknak polcdísznek szánt kötet ez.
Valahol törekszik az általánosra, hogy sokan átérezhessék, amiről ír. Ugyanakkor sokszor nagyon személyes, naplójellegű – olyasmi, ami csak az érintetteknek fontos, csak annak a családnak/anyának, másnak nem.

Szóval vegyeske, de inkább jó, mint rossz. Nem érzem emlékezetes kötetnek, inkább olyan egyszerolvasósnak.

>!
Kalligram, Pozsony, 2019
100 oldal · keménytáblás · ISBN: 9788081019852 · Illusztrálta: Csíki Csaba
Reczai_Lilla>!
Pénzes Tímea: Ikeranyaversek

Kedves, szeretetre méltó verseskötet az anyaságról, az ikergyerkőcök születéséről, az ikrek felneveléséről, nehézségeiről és boldog pillanatairól. A kötetben főleg szabadverseket olvashatunk, de Weöres-féle ráhatással is találkozhatunk a sorok között.
Hozzám a versek az évek alatt egyre közelebb kerültek, ez a kötet pedig nagyon megmosolyogtatott és ráébresztett arra, hogy gyönyörű dolog (lehet) az anyaság, ha van egy társ, akivel meg tudjuk osztani az örömteli pillanatokat.
Igaz, a kötetben elszórtan jelenik meg az apa szerepe, de ott van és ez mindennél fontosabb.


Népszerű idézetek

virezma>!

Tele a szátok a nyárral,
ribizlivel, sárral,
hol lehettek éppen,
mely fodrozódó térben,
hol röppen fel kacaj,
hol lábnyomos a talaj?

46. oldal (Képeslap a kertbe)

virezma>!

Küszöbön a negyven

Negyvenre írhatnék negyven verset,
de talán egy is elég lesz,
negyven szavas vagy negyven soros,
de figyelmen kívül is hagyhatom,
hogy túlkoros kislány lettem immár,
ki dámára játszik, de még fruska,
legyen a vers is kortalan,
könnyed és játékos életmustra,
s ne törődjem vele, meddig ér,
úgy csordogál-e, mint egy vékony ér,
vagy szertelen folyam lesz belőle,
s azzal se, mennyi testemen
a harapásnyom, mit az idő rajzolt rája,
mert jól palástolom, egyébként is
minden kornak megvan a maga bája.
Az élet még szebb lesz, nem elköszön,
lesz még itt vígság és versözön,
az ember tán rozogább és többet morog,
de bedobva az élet vizébe néhány horog.

Nekem a lét most lett kerek,
otthon férj, s két ikergyerek,
az élet pezseg,
a költők nem öregszenek.

Mi kéne még? még egyszer ennyi,
meg egy fitt test
úgy, hogy kerüljem a fitnesst,
meg egy élénk elme,
a többit letudom dúdolva-énekelve.

10-11. oldal

virezma>!

Egyre több pötty bújt elő a füle tövében,
és egy mindentudó anyuka az orvosi rendelőben
azt mondta, az epertől lesz,
kenegessem kókuszolajjal,
és ne törődjem különösebben a bajjal,
minden drogériában kapni .
szeretném, de nem szabad őt megharapni.
Nem szívelem a mindentudó anyukákat,
kikben pezseg az ősanyai buzgalom,
kiknek minden témára jó ötlete támad,
szalad át az agyamon,
majd a rendelőbe lépek,
hogy üldözőbe vegyük az orvossal a bajt.

37-39. oldal (Pettyesek)


Hasonló könyvek címkék alapján

Péri Györgyi: Főnixdalok
B. Habarics Kitty: Ezerarcú Anya
Hizsnyai Zoltán (szerk.): Mintakéve
Bíró Tímea: A pusztítás reggelei
Domokos Mátyás (szerk.): Termő ékes ág
Baranyi Ferenc (szerk.): Aranyasszony
Szabó T. Anna: Elhagy
Amanda Lovelace: amikor a hercegnő menti meg önmagát
Varga Imre: Halj meg, hogy élhess!
Várnai Zseni: Áldott asszonyok