„Kevés az olyan rendező, akiért az ember hajlandó féltizenegyig a tévé előtt gubbasztani, hajlandó a Művészeti Magazint is végignézni, hogy utána láthasson egy harmincperces operát. Kevés az olyan rendező, akinek ennyire várjuk az újabb jelentkezését, mert sejtjük, milyen lesz, tudjuk, hogy egy már megismert és bevált, de egyéni és újszerű formanyelven nyilatkozik meg, és tudjuk, hogy mindig sajátos szellemi izgalmat nyújt. Kevés az olyan rendező, aki következetes anélkül, hogy modoros lenne; eredeti, anélkül, hogy különcködne; és egyszerű, anélkül, hogy szürkévé válna. Kevés az olyan rendező, akinek az egyéniségét nem őrli fel a műsorfolyamat örökmozgó imamalma és főleg nagyon kevés az olyan rendező, akit három nagyobb produkció után már a legjelentősebbek között tart számon a közönség és a kritika is.” (Váncsa István)
Arcok iskolája 0 csillagozás




Kedvencelte 1
Most olvassa 2
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 10
Népszerű idézetek




Ütközési pontjaim nem a szakmával, hanem saját magammal vannak. Ezek a döntőek számomra.
(Fehér György) mottó
Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája Találkozás(ok) Fehér György operatőr-rendezővel




„Sokáig azt gondoltam, hogy nincsenek pótolhatatlan emberek, de a művészetre ez nem igaz. Vannak pótolhatatlan emberek, s Fehér Gyuri ilyen, mert valami olyasmit tudott a filmkészítésről, a filmkészítés dramaturgiájáról, a drámaiságról, és az emberi természetről, amit így senki sem tud. Kiemelném – amit tulajdonképpen ő maga is mond –, hogy nem verbális, nem »szószátyár fajta«, nem nagyon tudja verbálisan kifejezni magát, és lassú tempóban (valószínűleg az életét is lassú tempóban élte) dolgozott. Ez ellentétben áll a mostani világnak – az úgynevezett »modernitásnak« – ezzel a közhelyesen egyre gyorsuló tempójával, és ezt természetesen követi a művészet, a filmművészet is, meg a klipesedés.
Úgy gondolom, hogy Gyuri szinte nem rendez, nem tudatja, nem magyarázza el a színészeinek, hogy mit csináljanak, és mi jön ki. Talán ő maga sem akarta verbalizálni önmaga előtt. Ez tette lehetővé ezeknek a nagy pillanatoknak a megtörténését. Fehér tehát egy olyan rendező volt, aki létrehoz egy teret, amiben hagyja, hogy megtörténjen valami, amire ő gondol, és tulajdonképpen eltervezi, hogy az történjen meg, de azért rábízza – és nagyon nagy bizalom van ebben! – a szereplőre, a színészre, a térre, a fényekre. Fantasztikusak ezek a fehérek, a fehér fények, a vakítások… Vannak bizonyos képek vagy beállítások, amelyben eljut – ez is egy dramaturgiai folyamat – odáig, hogy nem lát a kamera, nem lát a néző, mert nem látunk bele abba a sötétségbe, ami az emberi természet.
Úgy képzelem el Gyurit, hogy egész életében nagyon keveset beszélt, lassan beszélt, és Shakespeare-t olvasott, lassan.”
(Balassa Péter esztéta)
szennyoldal előtti oldal
Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája Találkozás(ok) Fehér György operatőr-rendezővel
Hasonló könyvek címkék alapján
- Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG ·
Összehasonlítás - Morsányi Bernadett: Egyedül szembejövet ·
Összehasonlítás - Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek ·
Összehasonlítás - Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1. ·
Összehasonlítás - Bódy Gábor: Végtelen kép ·
Összehasonlítás - Bodor Johanna: Nem baj, majd megértem 78% ·
Összehasonlítás - Bereményi Géza: Magyar Copperfield 90% ·
Összehasonlítás - Garaczi László: Hasítás 89% ·
Összehasonlítás - Kovács András Bálint: A modern film irányzatai 90% ·
Összehasonlítás - Szondi György (szerk.): Önlexikon ·
Összehasonlítás