Megjelenésének várható időpontja: 2024. augusztus 17.

Arcok ​iskolája 0 csillagozás

Találkozás(ok) Fehér György operatőr-rendezővel
Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája

„Kevés az olyan rendező, akiért az ember hajlandó féltizenegyig a tévé előtt gubbasztani, hajlandó a Művészeti Magazint is végignézni, hogy utána láthasson egy harmincperces operát. Kevés az olyan rendező, akinek ennyire várjuk az újabb jelentkezését, mert sejtjük, milyen lesz, tudjuk, hogy egy már megismert és bevált, de egyéni és újszerű formanyelven nyilatkozik meg, és tudjuk, hogy mindig sajátos szellemi izgalmat nyújt. Kevés az olyan rendező, aki következetes anélkül, hogy modoros lenne; eredeti, anélkül, hogy különcködne; és egyszerű, anélkül, hogy szürkévé válna. Kevés az olyan rendező, akinek az egyéniségét nem őrli fel a műsorfolyamat örökmozgó imamalma és főleg nagyon kevés az olyan rendező, akit három nagyobb produkció után már a legjelentősebbek között tart számon a közönség és a kritika is.” (Váncsa István)

>!
Francia Új Hullám, Budapest, 2024
keménytáblás · ISBN: 9789638912220 · Megjelenés időpontja: 2024. augusztus 17.

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 10


Népszerű idézetek

Bolond_Pierrot I>!

Ütközési pontjaim nem a szakmával, hanem saját magammal vannak. Ezek a döntőek számomra.

(Fehér György) mottó

Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája Találkozás(ok) Fehér György operatőr-rendezővel

Bolond_Pierrot I>!

„Sokáig azt gondoltam, hogy nincsenek pótolhatatlan emberek, de a művészetre ez nem igaz. Vannak pótolhatatlan emberek, s Fehér Gyuri ilyen, mert valami olyasmit tudott a filmkészítésről, a filmkészítés dramaturgiájáról, a drámaiságról, és az emberi természetről, amit így senki sem tud. Kiemelném – amit tulajdonképpen ő maga is mond –, hogy nem verbális, nem »szószátyár fajta«, nem nagyon tudja verbálisan kifejezni magát, és lassú tempóban (valószínűleg az életét is lassú tempóban élte) dolgozott. Ez ellentétben áll a mostani világnak – az úgynevezett »modernitásnak« – ezzel a közhelyesen egyre gyorsuló tempójával, és ezt természetesen követi a művészet, a filmművészet is, meg a klipesedés.
Úgy gondolom, hogy Gyuri szinte nem rendez, nem tudatja, nem magyarázza el a színészeinek, hogy mit csináljanak, és mi jön ki. Talán ő maga sem akarta verbalizálni önmaga előtt. Ez tette lehetővé ezeknek a nagy pillanatoknak a megtörténését. Fehér tehát egy olyan rendező volt, aki létrehoz egy teret, amiben hagyja, hogy megtörténjen valami, amire ő gondol, és tulajdonképpen eltervezi, hogy az történjen meg, de azért rábízza – és nagyon nagy bizalom van ebben! – a szereplőre, a színészre, a térre, a fényekre. Fantasztikusak ezek a fehérek, a fehér fények, a vakítások… Vannak bizonyos képek vagy beállítások, amelyben eljut – ez is egy dramaturgiai folyamat – odáig, hogy nem lát a kamera, nem lát a néző, mert nem látunk bele abba a sötétségbe, ami az emberi természet.
Úgy képzelem el Gyurit, hogy egész életében nagyon keveset beszélt, lassan beszélt, és Shakespeare-t olvasott, lassan.”
(Balassa Péter esztéta)

szennyoldal előtti oldal

Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája Találkozás(ok) Fehér György operatőr-rendezővel


Hasonló könyvek címkék alapján

Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Morsányi Bernadett: Egyedül szembejövet
Grunwalsky Ferenc: Levelek L&M-nek
Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1.
Bódy Gábor: Végtelen kép
Bodor Johanna: Nem baj, majd megértem
Bereményi Géza: Magyar Copperfield
Garaczi László: Hasítás
Kovács András Bálint: A modern film irányzatai
Szondi György (szerk.): Önlexikon