Az életvidám Holly Witchell úgy érzi, egy világ omlik össze benne, amikor barátja, Howard Neston bejelenti eljegyzését Rosemaryvel. A férfi ráadásul méh az eljegyzésükre is meghívja volt barátnőjét! Holly már csak büszkeségből is elmegy a vacsorára – de nem egyedül: Martin Remmington, Rosemary egykori udvarlójának a társaságában. Ami eredetileg csak bosszúnak indult, hamarosan csodálatos valósággá válik. Holly szenvedélyesen beleszeret Martinba, aki viszonozza érzelmeit…
Te vagy az igazi 13 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Júlia
Kedvencelte 1
Várólistára tette 2
Kiemelt értékelések
Nem volt olyan rossz, de odáig sem voltam érte. Nagyon zavart, hogy ennyire buták felnőtt szereplőink. Olyan fontos dolog hiányzott az ő kapcsolatukból, ami nem más, mint a kommunikáció. Mennyivel könnyebb lett volna minden, ha Holly is megmondja, hogy már nem érdekli Howard, és még jobban, ha Martin nem egy befordult, magában mormogó fickó, hanem igenis felvállalja az érzéseit, és nem áltatja a lányt.
Ennyi zavart, amúgy aranyos kis történet volt. :)
Régen gyerekkoromban, talán általános iskolás voltam, mikor először olvastam Penny Jordan-től ezt a füzetet. Anyukámnak jártak ezek a kis füzetecskék, bár már akkor is voltak inkább az én korosztályomnak szóló füzetek, aminek Denise volt a neve. :-))) Ohhh, régi szép emlékek, visszagondolva, azok voltak a mostani YA könyvek nagyszülei, legalábbis számomra. ;-)
Aztán egyszercsak átpártoltam Anyukám füzeteihez (Júlia, Romana, Tiffany). Persze titokban olvastam, mert azt azért sejtettem, hogy nem az én korosztályomnak íródtak. Természetesen rövid időn belül lebuktam, de idővel már Anyukám sem bánta, látta, ha akarom, úgyis megtalálom a módját, hogy suttyomban olvassam ezeket. :D Azt hiszem, már ekkor rabja lettem a romantikus/erotikus könyveknek.
Visszatérve ehhez a történethez, nem volt tökéletes, mégis tetszett, olyan kis cuki volt. És Penny Jordan az egyik kedvenc írónőm ebben a műfajban.
Régebben nagyon szerettem a Harlequin-füzetecskéket, és bár volt köztük sok egyszer olvasós, ez az egy nagyon megmaradt bennem, mint kedvenc.
Az alapsztorit nem lehet egyedinek mondani, már sok ilyet olvashattunk, de teljesen mindegy, mert olvastatja magát. A főhősnő a végtelenségig naiv, de nem idegesítő módon, inkább nagyon is szerethető. Végső soron ebből adódnak a félreértések, ami sokat hozzáad a történethez. Holly ugyanis nem veszi észre azt, ami az olvasó számára nyilvánvaló. Miközben egy álomképet kerget, azért lassacskán kezdi észrevenni a valóságot… A főhős lehet, hogy nem a herceg a fehér lovon a szó szoros értelmében, de mégis egy igazi főnyeremény. Mert mégis mit kívánhatna többet egy nő attól, hogy valaki feltétel nélkül szereti, úgy, ahogy van?
Szeretek én sok mai könyvet is, de az a helyzet, hogy azokból hiányzik az az édes kis naivitás és bájosság, ami ezeket a régi romantikus történeteket jellemzi. Nincs bennük semmi „durva”, nincsenek még jelen a ma divatos klisék, mint pl. milliárdos csili-vili pasi. Itt két egyszerű átlagemberről van szó, akik a végletekig normálisak, nekem szimpatikusak voltak mindketten.
Jó volt újraolvasni, nosztalgiázni. Köszönöm, Lányok, @Sippancs és @Tóth_Orsolya_3 a közös olvasást, és hogy eszembe juttattátok ezt a régi kedvencet. ;)
Nagyon aranyos kis történet. A két főbb karakter nagyon szerethető. Holly és Martin tökéletesen összeillenek. Az írónőtől ez a második történetem és kellemes csalódás mind a kettő. Mondjuk számíthattam rá, hogy szeretni fogom, mivel imádom a romantikus történeteket és odavagyok a Harlequin füzetecskékért.
Én próbáltam szeretni ezt a történetet, nagyon próbáltam, de bárhogy erőlködtem is, két dologgal sehogy se tudtam megbarátkozni:
1. A cselekmény lagymatagsága. Volt egy nagyon jó alapsztori, voltak hozzá megfelelő karakterek is, de mégis olyan gyengére sikerült a kivitelezés, amivel egyszerűen nem tudtam mit kezdeni. Sem a párbeszédek, sem a jelenetek nem voltak megfelelően kidolgozva, ami miatt kissé vontatottá és unalmassá vált a történet. Emellett pedig hiányoztak belőle a mélyebb érzelmek és azok kialakulásának a folyamata is, és kevés jutott az izgalomból és a humorból is. Olyan… szürke és egysíkú volt az egész.
2. Holly karaktere. Istenem, hogy lehet valaki ennyire naiv és buta?! Értem én, hogy még csak 22 éves, és nem volt sok tapasztalata a férfiakkal, de akkor is, na! Teljesen úgy viselkedett, mint aki azt sem tudja, hogy melyik földrészen él, arról nem is beszélve, hogy sokszor letagadhatott volna jó 10 évet a korából. És ahogy folyton Rosemary-t és Howardot emlegette, meg a „nagy szerelmet”… úgy szerettem volna olyankor kiragadni a könyvből, és alaposan megrázni!
Ezt a két dolgot leszámítva viszont Martint és a mellékszereplőket szerettem, és értékeltem a jó alaptörténetet és a romantikát is. Így jár a 3 csillag.
Ezt tényleg szerettem. Komolyan. Olyan nagyon romantikus. Többször is olvastam. Talán mert két átlagemberről szólt, nem volt benne különösebb flanc, és még tehénszar is van benne. Bár lehet ökör az a tehén. Az egyetlen Juliska amire tiszta szívvel merek öt csillagot adni.
Egyetlen dolog zavart mindig valahol az első oldalak tájékán férfiasabb helyett fárfiasabbat nyomtattak, ez úgy elrontotta a romantikus hangulatot.
Fuh, ez szerintem egy tökéletesen romantikus történet volt.
El tudom képzelni, hogy pontosan létezik ez a felállás, amikor a vidéki lány elköltözik a nagy városba és azt hiszi, hogy az iskolás évek alatt megismert udvarlója és a köztük lévő szerelem maradandó lesz. De a távkapcsolat nem működik, sőt a férfi talál magának egy helyi lányt…
Őszintén, fájt olvasni, hogy a régi udvarló mennyire bunkó volt Rosemaryvel, sőt nem is értettem igazán. Mert előbb még buzgón elhívta az esküvőjére ( az még hagyján, hogy évekig egy párt alkotnak, de aztán mégsem a lányt kéri meg, utána lazán meghívja az esküvőre ) aztán amikor Rosemary valóban megérkezik és Martin barátként mellette áll, akkor Howard jelenetet rendez és sértegetni kezdi, hogy miért jött egyáltalán el…?!
Az öt csillag a Rosemary és Martin között kialakult kapcsolatnak szól, mert jól működtek együtt és mindketten szerethetőek voltak. Martin alakját külön ki kell emelnem, mert türelmes, megértő, sokat beszélgetnek egymással, szóval nincsen elszállva, a vagyonával sem kérkedik soha.
Népszerű idézetek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Jacqueline Baird: Családegyesítés ·
Összehasonlítás - Jacqueline Baird: Sorsdöntő éjszaka ·
Összehasonlítás - Jennifer Taylor: Vigyázat, mély víz! ·
Összehasonlítás - Jacqueline Baird – Melanie Milburne – Leanne Banks – Lori Handeland: A villa titka / Bepótolt nászéjszaka / Nyári románc / Sarki könyvesbolt ·
Összehasonlítás - Fiona Harper – Kim Lawrence – Kay Thorpe: Az első szerelem ·
Összehasonlítás - Vanessa Grant – Lindsay Armstrong – Helen Brooks: Furcsa fogadás / Vágyra programozva / Csókolj meg újra! ·
Összehasonlítás - Jessica Marchant – Catherine George – Jennifer Taylor: Ki jön a váramba? / Vénusz álruhában / A pártfogó ·
Összehasonlítás - Jacqueline Baird: Egy Penny foglaló ·
Összehasonlítás - Susan Carlisle – Scarlet Wilson – Jennifer Taylor: Első a szerelem / Csókolj meg, doki! / Versenyfutás az idővel ·
Összehasonlítás - Helen Brooks – Jane Porter – Liz Fielding: Afrika csillaga / Esküvő a Níluson / Afrikai esküvő ·
Összehasonlítás