Peiker Éva (szerk.)

Útra ​kelni 22 csillagozás

Magyar írók a felnőtté válásról
Peiker Éva (szerk.): Útra kelni

Már nem gyerekek, még nem felnőttek. De számolják a perceket. Mert az életükben hamarosan minden megváltozik.

Kötetbe gyűjtöttük klasszikus magyar szerzők − Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond és mások − írásait a korszakról, amelyben az útkeresés a legmeghatározóbb élmény. Egy rövidebb vagy hosszabb, néha vidám, de olykor talán nehéz folyamatról, amikor lassan búcsút intünk a kamaszéveknek, hogy nekivágjunk a világnak és egy önállóbb életnek.

Az Útra kelni ötletes és színes ajándék lehet ballagóknak, pályakezdő fiataloknak, és mindenkinek, aki szeretné újraélni, milyen átlépni a felnőttkor küszöbét, vagy legalábbis ott toporogni előtte.

A művek szerzői: Móra Ferenc, Vas Gereben, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Csáth Géza, Hunyady Sándor, Kaffka Margit, Mikszáth Kálmán, Tamási Áron, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső

Tartalomjegyzék

>!
Athenaeum, Budapest, 2017
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632936420

Kedvencelte 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Peiker Éva (szerk.): Útra kelni

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

Kétségtelen, hogy a míves válogatás érdekes és tartalmas. Azonban felnőtt fejjel olvasva izgalmasabb kalandot ígér,

http://gaboolvas.blogspot.hu/2017/05/utra-kelni.html

Jeffi P>!
Peiker Éva (szerk.): Útra kelni

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

Remek gondolatnak tartom, a teljesen magyar szerzős antológiát, de ez esetben borzalmasan sokat adtam volna, ha nem csak magyarok szerepelnek szerzőként a könyvben. De ha még magyarok is, legalább ne mindegyik minimum 100 éve halott szerző legyen. Én, mint Y generációs emberke, ezt a kötetet borzalmasan vontatottnak találtam. Az első két novella, vagy akármi (Móra Ferenc – Középiskola / Vas Gereben – A konviktusi diák), totál értelmetlen és felfoghatatlan volt számomra. Élvezhetetlen így is mondhatjuk. Olyan szinten régies a szöveg, és olyan szinten nem történik benne SEMMI, hogy az egy nálam fiatalabb generációsnak (ergó, akik manapság ballagnak), szintén egy wtf élmény! Nem tudtam hova tenni a történeteket. De komolyan. Rengeteg latin szó, rengeteg régi szó. Szószedet nincs hozzá, pedig aztán ma már biztos nem tud senki perfekt latinul. És hát nem befogadható a történet.
Gárdonyi Géza – Zivatart pékéknél /Móricz Zsigmond – Pataki diákok, már sokkalta élvezhetőbb volt. mind a kettőnek volt kerek története, diákokról szólt, és a Zivatar pékéknél, még meglehetősen tanulságos is volt, sőt humoros is a maga, fanyar humorában. Hunyady Sándor – A vöröslámpás ház érdekes volt, és valahol szintén tanulságos is.
Mikszáth Kálmán – Vizsgálatok után című novellája volt az egyetlen egy amire azt tudom mondani, hogy igen, ez remek volt, ez mondott és adott nekem valamit. Hogy Mikszáth-ra oda kell figyelni, mert okosan ír, mert jót ír, mert egyszerűen ez telibe talál. De ismerjük be, hogy 11 novellából, ha egyre mondod azt, hogy Húha, és háromra azt, hogy elmegy, akkor az nem egy jó átlag.
Hiányoltam, hogy kortárs íróktól legyen valami, ha már magyar, akkor a mai magyar kortárs írók biztosan írnak a felnőtté válásról, arról, hogy lépj bele a nagy betűs Életbe, hogy hogyan alkalmazkodj ahhoz, hogy már kereső vagy munkakereső vagy, esetleg, hogy éppen tovább tanulsz. Hiányzik nekem egy ilyen válogatás. Mert a mai embereknek, gyerekeknek, felnőttség küszöbén állóknak, azt hiszem igenis szüksége lenne a JÓ kortárs novellákra ebben a témában.
Mert nem tagadom el a régiektől, hogy remeket alkottak. De a legtöbb a mai generációk számára már nem emészthető. Már az Y generáció számára sem, nem hogy a többiére. Egy felgyorsult világba, ezek a novellák, könyvrészletek, már csak régmúlt, elcsépelt frázisok. Ha el is olvassák őket, félek, hogy olyan nagyon nem élvezik.

Bővebben a blogomban:
http://jeffi-olvas.blogspot.hu/2017/05/peiker-eva-szerk…

Lilla>!
Peiker Éva (szerk.): Útra kelni

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

Kifejezetten tetszett. Nem gondoltam, hogy ilyen jó lesz. Voltak ugyan történetek (például A vörös lámpás ház), amik annyira nem tetszettek, mint a többi, de mindegyikből tanultam kisebb-nagyobb dolgokat, mindegyik váltott ki belőlem valamilyen érzést és elgondolkoztatott ilyen-olyan szinten. spoiler
A legjobban Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc és Csáth Géza története tetszett.
De a többit (Kaffka Margit és Gárdonyi történetét) is jónak találtam, csak nem lettek kedvenceim.
A Pataki diákok című történeten nem nagyon tudtam elmenni, az nem lett kedvencem, ahogy A vörös lámpás ház sem – az eléggé feldühített és elszomorított off)
Összességében: Örülök, hogy elolvastam, mert bár van benne pár olyan novella, amit nem szeretnék különösebben újraolvasni, egész jó volt.

Véda P>!
Peiker Éva (szerk.): Útra kelni

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

„Különben is, valahányszor az élet komiszul – bocsánat a nyers kifejezésért – komiszul elveri rajtam a port, mindannyiszor egy történettel vigasztalom és sajnálom magam.”
http://hangulatokk.blogspot.hu/2017/06/valahanyszor-az-…

Georgina77>!
Peiker Éva (szerk.): Útra kelni

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

Számomra nem minden idetett novellában volt jelen az útkeresés. Örültem a régmúltat idéző írásoknak, a századelő iskoláskorát bemutatóknak. A felsorakoztatott írók közül – sajnos –, néhány olyan van, akik mondataival most találkoztam először (nevüket ismertem, könyveikhez még nem jutottam el időben): Vas Gereben, Hunyady Sándor, Kaffka Margit.
De a kötetből legjobban tetsző novellák alkotói között sorolhatok közülük is kettőt, meg még: Gárdonyi Géza: Zivatar pékéknél; Csáth Géza: Péter levele; Hunyady Sándor: A vöröslámpás ház; Kaffka Margit: A gondolkodó; Tamási Áron: Ábel Amerikában; Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel, Kosztolányi Dezső: Tengerszem.

Tovább szűkítve, a három dobogósom pedig, akiknél a legerősebb 'aszta' hatást éreztem:
1. Karinthy: Találkozás egy fiatalemberrel
2. Kaffka: A gondolkodó (itt a stílus, az a folyékonyan lírikus vett le a lábamról)
3. Gárdonyi Géza: Zivatar pékéknél.

Összességében, bár örültem, mégis valamiért hiányérzetem van; nem éreztem olyan erősnek, annyira átütőnek ezt a válogatáskötetet.

Zsory I>!
Peiker Éva (szerk.): Útra kelni

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

Ballagási ajándék volt, és nagyon jól helyt állt! Mindig is szerettem az irodalmat, ez a kötet pedig kedvenc íróim novelláit tartalmazza.

Doreen>!
Peiker Éva (szerk.): Útra kelni

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

Habár a felnőtté válásról szól, úgy érzem nem az én korosztályomnak íródott. Egyes műveknek túlságosan régies a nyelvezete, ami olvashatatlanná teszi. Rakhattak volna bele kortárs írókat is, mert így nem a legjobb… Persze volt ami tetszett, de már rögtön az elején megszenvedtem. Karinthy, Kosztolányi és Gárdonyi műve nagyon tetszett, de a többi nem igen, ami nem valami jó arány..

Papp_Bence_Gábor>!
Peiker Éva (szerk.): Útra kelni

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

Ezt az új könyvet első diplomám megszerzésekor kaptam, nem hiába. A fiatal, későbbiekben már befutott nagy íróink novellái (ebben a könyvben) egytől egyig remekek. A legtöbb szerzőnél már érződik az a hangulat és stílus, melyet következetesen megalapoztak saját szerzői pályafutásaik során. Két dolgot azonban negatívumként kell elkönyveljek: az egyik, hogy Móricz a zselléres-parasztos-rurális irodalmat már olyan erősen művelte, hogy a hátamon a novella végére már felállt az összes szőr a szóhasználata és mondatszerkesztése miatt. A másik problémám a könyvvel a minőség: a papírbirító kék festékje pár nap hurcolászás után elkezd lekopni. Az amúgy csillámos tengerszín gyönyörű, csak kár, hogy nem tudták olyanra csinálni, ami fent is marad.
A könyvet egyszerre lehet élvezettel forgatni az ifjúságnak (középiskolától) és a már felnőtt korosztályoknak is, hiszen a nagy szerzőink sokak által ismert alkotásain túl egy olyan arcát ismerhetjük meg az íróinknak, amiket eddig nem igazán. Nekem egyik novella se volt ismert korábban. A könyv rövid, a benne lévő novellák úgyszintén, egyáltalán nem mondanám megrendelőnek. (Móriczot nem most szeretem meg.)


Népszerű idézetek

A_könyvtáros_könyvtára>!

… a diák olyan semmi, amelyből minden lehet.

162. oldal

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

Zzsófi>!

A felhők majdnem olyan kitanulmányozhatatlanok, mint a nők.

11. oldal

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

Véda P>!

Különben is, valahányszor az élet komiszul – bocsánat a nyers kifejezésért – komiszul elveri rajtam a port, mindannyiszor egy történettel vigasztalom és sajnálom magam.

103. oldal

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

Véda P>!

Az osztálytársaim között egyik legjobb barátom volt Gyuri. Olyan Gyuri, amilyenek a Gyurik szoktak lenni; élénk, kövér és piros arcú fiú, akiket valamennyien irigyeltünk egy kicsit, mert olyan pompásan ügyes fiúk. Nem okosak, ez távol áll tőlük, hanem élelmesek és ravaszok, anélkül, hogy magok is tudnának erről. Nyílt arccal képesek hazudni, és sose csípi rajta őket senki. Ilyen Gyuri volt az én Gyurim is, amint mindjárt ki fog derülni.

105. oldal

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

LucaReads>!

– Mi kell a lányoknak az életből? Regény és tejeskávé.
– Más semmi?
– Hát micsoda? Az a más micsoda benne van a regényekben. Nekem is vannak leánytestvéreim. Azoknak nem kell egyéb, csak regény. De csak olyan regény, amelyikben legalábbis egy grófkisasszony szenved, és végül férjhez megy. De két grófkisasszony jobb.

62. oldal

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

LucaReads>!

– Van egy kitűnő regényem. Abban is talál grófnét. Mi is a címe? Megálljunk. A manó tudja. De Dümma írta. Szereti Dümmát?
– Nekem mindegy – felelte elmosolyodva Sári. – A nevét én nem nézem – csak az a fő, hogy…
– Szerelem legyen benne!

63. oldal

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

robinson P>!

olyan zaj volt a szalónban, mint egy madárkereskedésben. A lányok kotkodácsoltak az asztal körül. Válogatottan szép lányok voltak, fiatalok.

120. oldal

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

robinson P>!

és mi van, ami a dologban bajos? semmi. Megírja haza, hogy lakást változtatott. Ezentúl ne a Honvéd utcába, hanem ide küldjék a pénzt. Mit tudja azt valaki Brassóban, hogy miféle ház az: Búza utca kettő?

124. oldal

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

robinson P>!

Váltig is mondja az öreg:
– Ma tanulod meg, fiam, a legnagyobb tudományt: mint kell a kenyeret keresni.

164. oldal

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról

Zzsófi>!

Ezt ugyan nem nagyon kívánja illendőség, de rózsás gyermekajkak gyermeteg titkaiban akarom élvezni a női szív örök költészetét. (Ejnye, de szépen sikerült ez a mondat, nem is olyan, mintha én írtam volna. Nem is. Egy nőegyleti szónok hatása alatt állok, akitől a napokban hallottam, hogy "a nők a társadalmi össztényezőknek erkölcsi rugpontjai.")

11. oldal

Peiker Éva (szerk.): Útra kelni Magyar írók a felnőtté válásról


Hasonló könyvek címkék alapján

Álmodnak-e a normális emberek könyvesboltokkal?
Bölcsföldi András (szerk.): Karácsony ideje
Kőrössi P. József (szerk.): A gyógyító halál
Domokos Mátyás (szerk.): A magyar novella antológiája I-II.
Pomogáts Béla (szerk.): Doromboló
Zsoldos Árpád – Zsoldos Adrienn (szerk.): A tavaszi szél titkai
Kőrössi P. József (szerk.): Párizs, isten hozzád!
Cserna-Szabó András – Szálinger Balázs (szerk.): Hévíz irodalmi antológia
Ugrin Aranka – Vargha Kálmán (szerk.): Részeg kutya
Sík Csaba (szerk.): Körkép 75