Az ​utolsó kínai császárné 86% 45 csillagozás

„Te és én valahogy távol állunk az emberektől, és bár olyan magányosak vagyunk, akár két csillag az égen, mégis el kell viselnünk magányunkat, ha már elmúlni nem múlik el. Néha úgy érzem, hogy a puszta magányunk tart össze minket.„

Pearl S. Buck könyvei eddig egyszer sem okoztak csalódást – mondom úgy, hogy ez már a negyedik kötet volt tőle, melyet olvashattam. Regényeiben általában kevés boldogság jelenik meg, a legtöbb szereplő szenved.
Nincs ez máshogy ebben a könyvben sem, tehát aki valami romantikus-nyálas írásra vágyik, az ne is fogjon bele a lapok forgatásába!

Főszereplőnőnk (Ce-hszi) jó ideig nem túl szimpatikus. A regény elején szeleburdi, nagyon sokat képzel magáról és meglehetősen idegesítő az állandó lázadozása…Van egy szerelme spoiler, azonban ez a lány nagyravágyó és nem elégszik meg egy „közönséges ember” szerelmével – bár igényt tart rá egész életében…
Uralkodónőként kegyetlen és igencsak szeszélyes nő, lassan meghal minden érzelme (vagy legalábbis brutál mélyen eltemeti magában) és megkeseredett Vén Buddha válik belőle. Szerethet-e valaki halála napjáig valakit, ha közben más ágyaiban is meg-megfordul? Elég lehet-e egy mélyreható összenézés is, egy kézfogás, néhány elfojtott szó vagy mindez kevés két ember között? Jó-e az, ha egy nő uralkodik? Nem túl szeszélyes – még akkoris, ha sok bölcsesség szorult belé?

Itt nincs boldog vég, csak örökös szomorúság és bánat.

Pearl S. Buck azok közé az írók közé sorolható, aki nagyon – nagyon szépen, szemléletesen ír. A sorok olvasása közben az ember szinte a maga elé tudja képzelni a várost, a palotákat, a termek berendezését és a sok-sok gyönyörű ruhát.
Milyen császárné is lett a gyönyörű mandzsu lányból?
Hataloméhes, igazságos, jószívű de könyörtelen, ha kellett – de legfőképp magányos és boldogtalan.
Nagyon szépen megírt történet, még akkor is érthető, ha nem olvasott volna valaki már erről a korról.
Intrikák, cselszövések tömkelege és nagyon kevés hű és bizalmas ember vette körül Ce-hszit.
A hagyományosan kínai halogató módszer sem mindig tett jót a helyzetnek, sőt az sem, hogy a hagyományokat a szokásokat mindenek felett betartották. Ezért is lepődtem meg a könyv végén, hogy már az idős császárné mekkora engedményeket tett a haladás érdekében. spoiler
Ez az a történet, melyet szívesen néznék meg filmen.
Esetleg szívesen sétáltam volna végig abban a korban az összes megemlített helyszínen.
Hosszú könyv, de én minden sorát élveztem.

Rendkívül érdekes volt úgy olvasni erről a veszettül gyűlölt, korlátlanul önző, kegyetlen és mértéktelenül hatalommániás nőről az utolsó császárnéről, ahogyan az életét leginkább keleties gondolkodásmóddal szemlélhetjük.
A terjedelem sokkal nagyobb volt, mint ahogy a cselekmény indokolta volna, nekem itt-ott unalomba fulladt, megtört a lendülete.
A leírások viszont fantasztikusak, olvasás közben teljesen odarepített a korabeli helyszínekre.

Érdekes betekintés egy idegen világba, mert Kínát magát is kevéssé ismerjük, a korabeli császári udvart még annyira sem. Egy erős akaratú nő története, aki elveszi, amit akar, és aztán megfizeti az árát. Az már más kérdés, hogy kinek mennyire szimpatikus ez a hozzáállás jelen esetben.

Érdekes olvasmány egy gyönyörű, okos és kitartó asszonyról, aki ágyasból császári anya lesz. Hatalmas birodalom első asszonya, aki szembe mer szállni az egész világgal Kínáért. Későn döbben rá, hogy a haladás útjába nem lehet állni.

Érdekes, lebilincselő olvasmány; elkalauzol bennünket egy idegen, varázslatos világba.

Nekem nagyon tetszett. Érdekes volt egy nő szemével nézni a Kínai Birodalmat.

Nagyon hosszú. Túl hosszú. Tetszett, de ez az egy bajom volt vele. Túl részletes volt az én ízlésemnek.
Maga a téma viszont érdekelt, és elég jól van megírva, hogy ne legyen (olyan) unalmas.
Annyira nem mozgalmas, túl nagy fordulatok nincsenek benne spoiler
A végén pedig azt vártam, hogy mi lesz vele spoiler

Az a sok kínai hagyomány, ételek, ruhák, szokások meg minden, az viszi az egészet. Az egész gondolkodásmód. ("A vonat primitív, de a gyaloghintó ellenben … ") Mintha fordítva gondolkodnának.

Utánaolvastam a halálának wiki-n. Ha elolvastad a regényt akkor ennek nézz utána. :)

spoiler