A ​széthulló család (Az édes anyaföld 3.) 3 csillagozás

Pearl S. Buck: A széthulló család Pearl S. Buck: A széthulló család

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Széthullt a Wang-család, megoszlott a nagy ház, ám az ifjú Yuanban – akinek lelkében a nép, s az anyaföld iránti szeretet nyugati műveltséggel, friss modern szellemmel párosult – megújul a családfa. Yuan mégsem lesz Nyugat rabszolgája, nem ejti meg az idegen varázs, amely pedig egy fehér leány képében is megkísérti. (Palladis Rt. kiadó)

Eredeti megjelenés éve: 1935

>!
Palladis, Budapest
278 oldal

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Amethyst >!
Pearl S. Buck: A széthulló család

Úgy vélem, ez a kötet méltó befejezése a trilógiának.
A régi Kínát már csak vidéken találjuk, a városokba mind erőteljesebben szivárognak be a nyugati hatások és eszmék, melyek mindig két radikális végletet szülnek – ezt a folyamatot a szerző tökéletesen szemlélteti a különböző hölgyszemélyiségek összevetésével, attól függően, ki-ki mire használta fel a modern „szabadságot”.
A harmadik kötet szinte mindvégig Yuanre összpontosított, már nem a családi viszályokon volt a hangsúly, a tét megnövekedett: az egész ország átváltozását és felmerülő gondjait követhettük nyomon. Szerelem, barátság, árulás, csalódás, megcsalatottság… szinte elképzelhetetlenek ezek a fiatalos kicsapongások egy ilyen ősi civilizáció részéről, és mégis! Legyen bármilyen a rendszer, az embereknek előbb önmagukon kell változtatniuk, ha változásra vágynak, és mindenkinek jogában áll ott és akkor elcsesznie az életét, ahol és amikor akarja. Más sorsának nem lehetünk kovácsai. Bármennyire is igyekeznek az önérzetes forradalmárok, képtelenek változtatni azokon a jellemvonásokon, melyek mélyen az emberi természetben leledzenek.
Az első két kötethez képest rövidebben mesélte el a harmadik generáció történetét, de ugyanolyan tartalmasra és érdekfeszítőre sikeredett, mint az elődei. Azt hiszem, az egyik kedvenc írommá vált a szerző e családregény által.

Anna_Sera>!
Pearl S. Buck: A széthulló család

Az írónőnek ez a könyve is Kínáról szól.Sok mindent meg tudunk az akkori történelemről,de nem szárazon és unalmasan megírva,hanem a szereplők gondolatain, érzésein, életükön, tetteiken keresztül.Zajlik a forradalom,szabadítsuk fel a szegény népet,mindenki legyen egyenlő.Meng aki a fő forradalmár a történetben ,nem jön rá,hogy az emberek nem akarnak egyenlők lenni,szinte mindenkiben benne van a versengésre való hajlam,hogy lekörözze a többi embert.Itt is az történik ,a szép eszme odáig jut,hogy van aki egyenlőbb.Azt hiszi egy másik forradalom orvosolja a problémát,ezért elindít egy forradalmat a forradalomban,pedig ő maga sem akar egyenlő lenni a szegény néppel,megveti őket.Az ő karaktere nagyon elgondolkodtató.Egyébként is Pearl S.Buck a jellemábrázolás nagy mestere.És már szivárog be a nyugat , a fiatalok beszippantják,eldobják a régi hagyományokat, kultúrát, szokásokat, nyugati ruhákban járnak,nyugati módra élnek.Az idősek képviselik a régit,van aki lazábban, van aki keményen,mint Yuan apja.A fő konfliktus a regényben az övék.Yuan mindenfele menekül apja elől,külföldön is él egy ideig.Küzd a régi szokások ellen,de az újakat se tudja befogadni,mindenhol idegennek érzi magát és magányosnak,nagy lelki magány az övé.Sok kérdést felvet ez a könyv.Megoldhatók-e a generációs ellentétek?Létezhet ideális társadalom?
Miért olyan bonyolultak az emberi kapcsolatok?És mire elég a szeretet?És a változás az mindig ellenkezést vált ki és félelmet,pont ezért érdemes felszabadítani a népet?Sokan nem akarnak felszabadulni,mert az aztán egy nagy változás.Nagyon tetszett,hogy sokféle érzelem kavarog a regényben,és sokféle egyéniségű ember szerepel benne.


Népszerű idézetek

Amethyst >!

A bűn a szegénységgel kezdődik; a szegénység élelmiszerek hiányából, az élelmiszerhiány pedig a föld művelésének elhanyagolásából keletkezik. Munka nélkül az embert semmi sem köti a földhöz. E kötelék nélkül könnyen elhagyja szülőhelyét és hazáját. Akkor pedig hasonló a madarakhoz és a vadállatokhoz. Sem várfalak, sem mély árkok, sem kemény törvények, vagy kegyetlen büntetések nem tudják leigázni az emberben ilyképpen keletkezett kóborszellemet.

146. oldal

Amethyst >!

Csak az élet javaival törődnek. Nem nagyon rajonganak a tudományért, hanem kinevetik. Tréfáik fele tanítóikról szól, akiknek sokszor kevesebbet fizetnek, mint üzleti alkalmazottaiknak.

135. oldal

Amethyst >!

Semmi sem az övé, csak a két keze, az agya és a szerető szíve – de azt, akit szeretett, már nem nevezhette magáénak.

275. oldal

Amethyst >!

Ezek az idegen szokások szülték a nők ostoba rigolyáit is. Amit ők szabadságnak neveznek, természetellenes, hiszen vagy úgy akarnak élni, mint az apácák, vagy mint a teaházi örömlányok!

223. oldal

Amethyst >!

Az idealizmus és lelkesedés két különböző dolog. A lelkesedés a fiatal, életerőtől duzzadó test megnyilvánulása, míg az idealizmus, mely a lélek legszebb tulajdonsága, túléli az öregkort. Hirtelen atyjára tekintett ekkor és így kiáltott: – Apa egy idealista!
– Én inkább hitnek nevezném ezt, gyermekem.

149. oldal

Amethyst >!

Amíg nem válaszol, addig nem is kaphatunk rossz híreket.

82. oldal

Amethyst >!

Mit tehet ő, magános ifjú, elmúlt évszázadok hegyként ránehezedő, ósdi hagyományai ellen?

86. oldal

Amethyst >!

Én becsületesebbnek tartom, ha valaki egyenesen kimondja, hogy önző.

137. oldal

Amethyst >!

Te ismered a bölcsesség szavait, uram! Gyermekkel, asszonnyal és részeggel nem szabad vitatkozni!

245. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

John Steinbeck: Édentől keletre
Isaac Bashevis Singer: A Moszkát család
William Faulkner: Tanyán
Lisa See: Sanghaji lányok
Toni Morrison: A kedves
Isaac Bashevis Singer: A vagyon
William Faulkner: Sartoris
William Faulkner: A hang és a téboly
Lisa See: Aranyhegyen
Marissa Meyer: Cress