Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A széthulló család (Az édes anyaföld 3.) 3 csillagozás

Széthullt a Wang-család, megoszlott a nagy ház, ám az ifjú Yuanban – akinek lelkében a nép, s az anyaföld iránti szeretet nyugati műveltséggel, friss modern szellemmel párosult – megújul a családfa. Yuan mégsem lesz Nyugat rabszolgája, nem ejti meg az idegen varázs, amely pedig egy fehér leány képében is megkísérti. (Palladis Rt. kiadó)
Eredeti megjelenés éve: 1935
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 6

Kiemelt értékelések


Úgy vélem, ez a kötet méltó befejezése a trilógiának.
A régi Kínát már csak vidéken találjuk, a városokba mind erőteljesebben szivárognak be a nyugati hatások és eszmék, melyek mindig két radikális végletet szülnek – ezt a folyamatot a szerző tökéletesen szemlélteti a különböző hölgyszemélyiségek összevetésével, attól függően, ki-ki mire használta fel a modern „szabadságot”.
A harmadik kötet szinte mindvégig Yuanre összpontosított, már nem a családi viszályokon volt a hangsúly, a tét megnövekedett: az egész ország átváltozását és felmerülő gondjait követhettük nyomon. Szerelem, barátság, árulás, csalódás, megcsalatottság… szinte elképzelhetetlenek ezek a fiatalos kicsapongások egy ilyen ősi civilizáció részéről, és mégis! Legyen bármilyen a rendszer, az embereknek előbb önmagukon kell változtatniuk, ha változásra vágynak, és mindenkinek jogában áll ott és akkor elcsesznie az életét, ahol és amikor akarja. Más sorsának nem lehetünk kovácsai. Bármennyire is igyekeznek az önérzetes forradalmárok, képtelenek változtatni azokon a jellemvonásokon, melyek mélyen az emberi természetben leledzenek.
Az első két kötethez képest rövidebben mesélte el a harmadik generáció történetét, de ugyanolyan tartalmasra és érdekfeszítőre sikeredett, mint az elődei. Azt hiszem, az egyik kedvenc írommá vált a szerző e családregény által.


Az írónőnek ez a könyve is Kínáról szól.Sok mindent meg tudunk az akkori történelemről,de nem szárazon és unalmasan megírva,hanem a szereplők gondolatain, érzésein, életükön, tetteiken keresztül.Zajlik a forradalom,szabadítsuk fel a szegény népet,mindenki legyen egyenlő.Meng aki a fő forradalmár a történetben ,nem jön rá,hogy az emberek nem akarnak egyenlők lenni,szinte mindenkiben benne van a versengésre való hajlam,hogy lekörözze a többi embert.Itt is az történik ,a szép eszme odáig jut,hogy van aki egyenlőbb.Azt hiszi egy másik forradalom orvosolja a problémát,ezért elindít egy forradalmat a forradalomban,pedig ő maga sem akar egyenlő lenni a szegény néppel,megveti őket.Az ő karaktere nagyon elgondolkodtató.Egyébként is Pearl S.Buck a jellemábrázolás nagy mestere.És már szivárog be a nyugat , a fiatalok beszippantják,eldobják a régi hagyományokat, kultúrát, szokásokat, nyugati ruhákban járnak,nyugati módra élnek.Az idősek képviselik a régit,van aki lazábban, van aki keményen,mint Yuan apja.A fő konfliktus a regényben az övék.Yuan mindenfele menekül apja elől,külföldön is él egy ideig.Küzd a régi szokások ellen,de az újakat se tudja befogadni,mindenhol idegennek érzi magát és magányosnak,nagy lelki magány az övé.Sok kérdést felvet ez a könyv.Megoldhatók-e a generációs ellentétek?Létezhet ideális társadalom?
Miért olyan bonyolultak az emberi kapcsolatok?És mire elég a szeretet?És a változás az mindig ellenkezést vált ki és félelmet,pont ezért érdemes felszabadítani a népet?Sokan nem akarnak felszabadulni,mert az aztán egy nagy változás.Nagyon tetszett,hogy sokféle érzelem kavarog a regényben,és sokféle egyéniségű ember szerepel benne.
Népszerű idézetek




A bűn a szegénységgel kezdődik; a szegénység élelmiszerek hiányából, az élelmiszerhiány pedig a föld művelésének elhanyagolásából keletkezik. Munka nélkül az embert semmi sem köti a földhöz. E kötelék nélkül könnyen elhagyja szülőhelyét és hazáját. Akkor pedig hasonló a madarakhoz és a vadállatokhoz. Sem várfalak, sem mély árkok, sem kemény törvények, vagy kegyetlen büntetések nem tudják leigázni az emberben ilyképpen keletkezett kóborszellemet.
146. oldal




Az idealizmus és lelkesedés két különböző dolog. A lelkesedés a fiatal, életerőtől duzzadó test megnyilvánulása, míg az idealizmus, mely a lélek legszebb tulajdonsága, túléli az öregkort. Hirtelen atyjára tekintett ekkor és így kiáltott: – Apa egy idealista!
– Én inkább hitnek nevezném ezt, gyermekem.
149. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- John Steinbeck: Édentől keletre 94% ·
Összehasonlítás - Isaac Bashevis Singer: A Moszkát család 93% ·
Összehasonlítás - William Faulkner: Tanyán 88% ·
Összehasonlítás - Lisa See: Sanghaji lányok 87% ·
Összehasonlítás - Toni Morrison: A kedves 87% ·
Összehasonlítás - Isaac Bashevis Singer: A vagyon ·
Összehasonlítás - William Faulkner: Sartoris 80% ·
Összehasonlítás - William Faulkner: A hang és a téboly 81% ·
Összehasonlítás - Lisa See: Aranyhegyen 75% ·
Összehasonlítás - Marissa Meyer: Cress 96% ·
Összehasonlítás