Szökés ​a paradicsomból 12 csillagozás

Lev Tolsztoj élete és futása
Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Pontosan ​111 évvel ezelőtt az oroszországi Jasznaja Poljanában olyasmi történt, ami a maga módján már akkor megrengette az egész világot. Lev Nyikolajevics Tolsztoj gróf, a nyolcvankét esztendős, sztarecként, azaz lelki vezetőként tisztelt, világhírű író titokban elhagyta otthonát és ismeretlen helyre távozott. A nagy öreg távozásának és pár nappal később bekövetkezett halálának körülményei azóta is legendák és mítoszok sokaságát hívták életre…
A neves író és újságíró, Pavel Baszinszkij szigorúan dokumentumokra, köztük archív anyagokra alapozva írta meg könyvét, melyben nem az események általa elképzelt változatát, hanem azok eleven rekonstrukcióját tárja az olvasó elé. Izgalmas elbeszélésben, lépésről lépésre követhetjük Lev Tolsztoj életének és utolsó utazásának valamennyi jelentős mozzanatát, megismerhetjük egy fokozatosan kibontakozó, mély családi dráma okait és egy nevezetes írói végrendelet létrejöttének titkait.
2010-es megjelenésekor Baszinszkij műve elnyerte… (tovább)

Róla szól: Lev Tolsztoj

>!
Európa, Budapest, 2021
688 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635043217 · Fordította: Goretity József

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Lev Tolsztoj


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 46

Kívánságlistára tette 65


Kiemelt értékelések

Kalmár_Melinda P>!
Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása

Ezt a könyvet nem tehetem vissza a könyvespolcomra, amíg nem írok róla legalább néhány sort.

Kezdhetném egy hosszú vallomással, arról hogy miért Lev Tolsztoj a legkedvesebb klasszikus íróm. Már egészen kicsi gyerekként megismertem a nevét: volt egy filmsorozat a Háború és békéből, melyet épp olyan visszafojtott lélegzettel nézett az ország, és természetesen a szüleim, mint néhány évvel később az Abigélt; ráadásul anyukám akkoriban olvasta az Anna Kareninát. A tényleges ismerkedést a nagy orosz író műveivel gimnazistaként kezdtem: kötelező olvasmány volt az Iván Iljics halála, én pedig annyira a hatása alá kerültem, hogy azon a nyáron elolvastam a Feltámadást. off Miért éppen ezt – sejtelmem sincs… Ezután már, ahogyan mondani szokás, nem volt megállás.

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból című művét egy éve névnapomra kaptam Emese lányomtól. A mű Tolsztoj életének utolsó napjait, tulajdonképpen menekülését, szökését Jasznaja Poljanából ismerteti, boncolgatja – aprólékosan, időnként szinte percre pontosan. Ám ahhoz, hogy a grófnak az utolsó napokban mutatott viselkedését megértsük, ismernünk kell az előzményeket: gyerekkorát, ifjúkori ledér életmódját, ahogyan kereste az igazit, a tökéletes feleséget, törekvését a földi Paradicsom megteremtésére, emberi kapcsolatait, eszméinek alakulását és persze a nagy művek születésének mikéntjét.

Pavel Baszinszkij rengeteg forrást, dokumentumot használt fel műve megírásához, és sikerült is egy páratlan dokumentumregényt alkotnia. Igaz, volt egy pont, amikor kísértést éreztem, hogy ne olvassam tovább. Nem akartam, hogy a bálványom ledőljön. Szofja Andrejevnát, Tolsztoj feleségét olyannak gondoltam, amilyennek sokan láttatták: egy hisztérika, aki követelőzéseivel megnyomorította a Nagyembert. Ezen a bizonyos ponton viszont Tolsztojt kezdtem elviselhetetlen despotának látni. Azt hiszem Baszinszkij legnagyobb érdeme, hogy elfogultság nélkül, megértéssel fordul e történet minden szereplője felé. Nem ítélkezik senki felett, így az olvasó is kénytelen elfogadni, megérteni, és ha kell (ha lehet ilyet mondani az olvasó esetében), megbocsátani.

A kötet már csupán a fordítója miatt is nagyobb figyelmet érdemelne a magyar olvasóktól, hiszen az a Goretity József jegyzi a fordítást, aki olyan szerzők értő tolmácsolója, mint például Ljudmila Ulickaja, Dmitry Glukhovsky, Viktor Pelevin vagy a nálunk is egyre népszerűbbé váló Narine Abgarjan. Erre a munkájára is büszke lehet.

Lev Tolsztoj élete olyan volt, mintha ő maga írta volna. Nagy eszmékkel, végletes szenvedélyekkel, hatalmas egyéniségekkel és gyarlóságokkal volt teli. Nem lehetett könnyű ezt megírni.

Ritkán olvasok életrajzokat, ám ez a mű az idei évem egyik legemlékezetesebb olvasmánya. off

2 hozzászólás
Annamarie P>!
Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása

Ennek a monumentális alkotásnak elsőre a címe fogott meg. Eredetiben is szökés, menekülés a paradicsomból. De vajon mi lehet az a hely, ahonnan maga Tolsztoj is menekült?

A történet 1910 október 27-ről 28-ra virradó éjszaka veszi kezdetét, amikor a Lev Tolsztoj gróf az éj leple alatt, nyolcvankét évesen ismeretlen helyre távozik a családi birtokról, Jasznaja Poljanáról. A korabeli újságok azonnal felkapják a rendkívüli hírt, ami pillanatok alatt elterjed nemcsak Oroszországban, hanem az egész világon. Pavel Baszinszkij kötetében arra vállalkozik, hogy kiderítse, mi állt az elismert író cselekedetének hátterében. Elég hamar kiderült számára, hogy már a szökés eseményei is különböző módon lettek rögzítve akár Tolsztoj, akár a vele menekülő Makovicky (felvidéki származású) orvos vagy a későbbi szemtanúk beszámolóiban. Ezért akkurátus módon elkezdi felfejteni a szálakat, melyek a múltba vezetnek. Elsőként az derül ki, hogy valójában nem ez volt az első szökése Tolsztojnak. Érdekes összevetni a menekülések motivációit és kimeneteleit. Van-e hibás, okolhat-e bárki?

A távozás körüli okok megértéséhez a szerző megvizsgál minden fellelhető iratot, levelet, jegyzetet, naplóbejegyzést és legendát. Természetesen a tökéletes megértés megköveteli, hogy visszatérjünk a múltba, belelássunk az író fiatalkori éveibe, családi történetébe és a feleségével, Szofja Andrejevnával való megismerkedésébe, házasságuk minden szegletébe. Koncentrikus körben haladva, egyre nagyobb panorámából szemlélhetjük ezt a roppant bonyolult helyzetet, aminek legnagyobb feszültségét az adja, hogy Tolsztoj gondolkodásmódja, hite és életszemlélete óriási fejlődésen ment át az idők során, amit környezete nem volt képes igazán átélni. Baszinszkij nem bocsátkozik feltételezésekbe, mellőzi a spekulációkat, csupán néha említi meg saját véleményét. Ő a tényekre, adatokra támaszkodik, már-már olyan, mint egy oknyomozó. A 700 oldal egy gigantikus forráskutatás eredményeinek összefésülése.

Az olvasási élményem elég hullámzó volt. Az első száz oldal rendkívüli erővel behúzott, mindig is érdekelt Tolsztoj élete és az a bizonyos tolsztojánizmus, amiről 19 éves koromig nem is hallottam. Az akkori német tanárom kérdezett rá, hogy tolsztojánus vagyok-e, hogy nem eszek húst? Ebben a kötetben viszonylag keveset olvashatunk erről, valamint vallásbölcseletéről, bár az 1880-as évek fordulatának következményei bemutatásra kerülnek. Fiatalkorának életélvezete és „étvágya” nehezen volt befogadható számomra, ezekkel nehezen haladtam, sőt majdnem fel is adtam. De mindenképp kellenek ahhoz, hogy egészben lássuk a tolsztoji képet. Mert bár megélte a fordulatot, a valódi metanoia (megtérés) nagyon nehéz volt számára. Élettörténete számomra pontosan azt hozta közelebb, hogy még az is, aki meglátja az igazságot és aszerint is akar élni, milyen iszonyatosan nehéz helyzetben van. A vagyonról, fényűzésről való lemondás, a húsmentes táplálkozás, a társadalmi különbségek megszüntetése, az igaz (egyházmentes) hitben való élet örök feszültségben maradt benne, annak ellenére, hogy ő folyton igyekezett. Ennek az örök küzdelemnek ékes példája, hogy amikor elmenekül otthonából minimális személyes holmijával, pár napon belül már hiányolja a körömkeféjét vagy egyik jegyzetét. De a sokszorosan átírt végrendelet is a két világ közti őrlődés bizonyítéka. Tolsztoj örökös önmarcangolása és Szofja Andrejevna hisztérikus személyisége már önmagában is megnehezítette házasságukat. Ennek ellenére 48 évig, ama bizonyos szökésig együtt maradtak, ami a feleség lelkierejéről tesz számomra tanúságot.

Aki rászánja idejét a könyv elolvasására, az megtapasztalja, hogy milyen sok információ is kevés ahhoz, hogy megértsünk egy embert. Döbbenetes, hogy mennyi irat, levél, dokumentum volt fellelhető az orosz íróról. A kötet Lev Tolsztoj halálának 100. évfordulóján jelent meg, s bőven tartogat mindenki számára érdekességet. Természetesen megtaláljuk benne, hogy műveinek figuráit kikről mintázta Tolsztoj, olvashatunk tizenhárom gyermekéről, akik közül öten kisgyermekkorunkban meghaltak, de betekintést nyerünk V.G. Csertkovval való barátságáról, aki szellemi apostolának tekintette Tolsztojt, még a száműzetést is vállalta miatta Angliába. A könyv végén számos fotót és alkotást találunk, melyek segítenek megeleveníteni a Tolsztoj családot.

Végezetül feltehetjük a kérdést magunknak, hogy ez szökés volt a paradicsomból, vagy a pokolból? Hogy mi lehetett Tolsztoj számára a paradicsom/pokol, Jasznaja Poljana vagy maga az élet?

2 hozzászólás
Rituga P>!
Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása

Aki szereti Tolsztoj műveit, annak érdemes átverekednie magát ezen a féltéglán. Alapvetően tetszett és rengeteg édrdekességet tartalmazott. Nem csak Tolsztojról, az egész családjáról tudhatunk meg szinte mindent, de a műveiről is. Igényes anyag, látszik,hogy sok energiát fordított a szerző a kutatásra. Nagyon tetszett, hogy Tolsztoj műveihez rengeteg adalékot, háttérinformációt ad,szereplőkről sok érdekességet, de még sok esetben azt a valós személyt is, akiről egy-egy karaktert formázta. Ennek fényében még izgalmasabb lesz majd újra elolvasni pl. az Anna Karenyinát és biztos, hogy más szemmel is fogom látni. Az elején rettenetesen megszenvedtem vele, mert valahogy nehezen tudtam közös nevezőre vergődni a szerzővel. De végül sikerült és úgy érzem, hogy nagyon megérte.

Dettimoly>!
Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása

Ha egy mondatban kellene összefoglalni: Tolsztojról mindent IS! Élete, munkássága, kapcsolatai, ki miben és hogyan befolyásolta és ami külön tetszett, nagyon sok regényének cselekményére vagy karakterére kapunk „magyarázatot”! Aki szereti Tolsztojt, annak kötelező olvasmány! Nekem kedvenc lett!

azanyadolvas>!
Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása

Pavel Baszinszkij stílusa nekem túlságosan okoskodó, lenéző volt. Az ilyen szófordulatok, hogy „a tudatlan olvasó azt gondolhatja”, „ne gondoljuk”, „azt hihetnénk, de..” stb. Na erre én meg azt mondom, majd én eldöntöm, mit gondolok. Ha valakinek más véleménye van egy naplóbejegyzés, visszaemlékezés elolvasása után, azzal semmi problémám. Írja le, mi a véleménye, készséggel elolvasom, hiszen ez az ő könyve, de erre a, 'mit kell gondolni' attitűdre nem lett volna szükség. Annyira más Alexandra Popoff könyve, amit Szofja Tolsztajáról írt. Az egy csodálatos könyv, ami nem nyomja az arcodba, hogy mit kell gondolni.

Voltak P.B-nek olyan megállapításai, amivel egyet tudtam érteni, de sajnos többségében voltak azok, amelyek túlságosan is megfelelnek a jelenlegi orosz rezsim ideológiai elvárásainak.

Na de mondjak már pozitívat is! Tolsztoj élete hihetetlenül érdekes és monumentális volt. A könyv szerkezete nagyon ötletesen lett felépítve. Rengeteg naplóbejegyzés, levelezés, visszaemlékezés olvasható benne. Sok megható részlet, mint például a testvéréhez fűződő szeretete, aki sokban ihlette Anna Karenyina alakját. Ez a könyv nagyon közel hozta hozzám Tolsztojt mint embert.

Sokszor borzasztóan együtt tudtam vele érezni, de a feleségével is! Ez adott egy feszültséget… mindkettőjüket értem, megértem… ezért is nagyon fájdalmas, hogy így végződött az ő történetük. Csertkov alakja pedig kifejezetten sátáni ebben az egész drámában, erről egyébként Alexandra Popoff egy külön könyvet is írt (Alexandra Popoff: Tolstoy's False Disciple – The Untold Story of Leo Tolstoy and Vladimir Chertkov)


Népszerű idézetek

Kalmár_Melinda P>!

És tartotta, egyre tartotta magát. És ugyanígy tartani fogja magát még majdnem egy héten át, már fekve, Ozolun házának kis szobájában, halálos kínok közepette, de mindenkinek és mindenekelőtt magának azt bizonygatva, hogy a halálba való átlépés a legméltóságteljesebb, legemelkedettebb pillanat. Sokkal emelkedettebb, mint az öntudatlan születés, vagy a félig öntudatlan élet. A személyes tudás és a kiérlelt bölcsesség tetőzésének ideje. Az élet csúcspontja.

456. oldal

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása

Kalmár_Melinda P>!

Írd meg neki, hogy ez az én utolsó imádságom: „Tőled jöttem. Hozzád megyek. Legyen meg a Te akaratod.”

526-527. oldal

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása

Annamarie P>!

De ha a muzsik nem fél a haláltól, akkor ez azt jelenti, hogy tud valamit a lét legfőbb kérdéséről: az emberi létezés értelméről. Ez a rejtély mindig is izgatta Tolsztojt, és 'népiességének" legfőbb okává vált. Amikor az élet értelmének kérdésére az egyszerű orosz nép körében keresett választ, kénytelen volt elismerni, hogy az orosz nép- pravoslav.

282. oldal

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása

Annamarie P>!

Ha Szofja Andrejevna képes lett volna mindig ilyen állapotban lenni, és megérteni, hogy a halál közeledtével, az Istenhez való közeledéssel Tolsztoj óvatosan szaggatni kezdte a szálakat, amelyek a külvilághoz kötik, és hogy ebben nem szabad őt megzavarni!

543. oldal

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása

Kalmár_Melinda P>!

Tolsztoj nehezen viselte, ha térden álltak előtte. Amikor Jasznaja Poljanában ezt tették a vendégei, Lev Nyikolajevics maga is térdre ereszkedett előttük, hogy véget vessen a dolognak.

100. oldal

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása

Kapcsolódó szócikkek: Lev Tolsztoj
Annamarie P>!

A halál közeledtével Tolsztoj lelke mind lágyabbá, mind hajlíthatóbbá vált. Mintha a benne lévő isteni elv tudatától feloldódott volna, olvadt és lebegett, mint a gyertyaviasz, áramlott, mint a levegő a gyertya fölött. Tolsztoj számára életének utolsó éveiben elképzelhetetlen volt nemcsak az, hogy megsértsen egy embert, de még az is, hogy egy óvatlan szóval megbántsa, és ha ez akarata ellenére mégis bekövetkezett, akkor mélységesen és őszintén szenvedett tőle.

541. oldal

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása

Annamarie P>!

Lev Nyikolaijevics azt mondta, hogy ő időnként megszokásból keresztet szokott vetni, mintha abban a pillanatban nem is a lelke imádkozna, hanem a teste nyilvánítaná ki az imádság jelét.
Cserkov erre azt válaszolta, hogy könnyen előfordulhat, hogy haldoklás vagy súlyos szenvedés közepette Lev Nyikolajevics a kezével keresztet fog vetni, és a körötte lévők pedig azt fogják gondolni, hogy áttért vagy át akar térni a pravoszláviára, és hogy ne gondolhassák ezt, Cserkov feljegyzi a jegyzetfüzetébe azt, amit Lev Nyikolajevics mondott.
Tolsztoj még keresztet vetni sem tudott anélkül, hogy mások kommentálják!

543. oldal

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása

Kalmár_Melinda P>!

Valóban, ki is volt az áldozat? A hétköznapi nő, aki arra volt hivatott, hogy kiszolgálja zseni férjét, vagy a zseni, aki arra volt kárhoztatva, hogy hétköznapi nővel éljen?

107. oldal

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása

Rituga P>!

Tolsztoj ügyetlen volt a nőkkel, sikertelen a karrierépítésben, balszerencsés a kártyában. […] De éppen ennek köszönhetően vált a fiatal Tolsztoj íróvá, az irodalomban valósítva meg azt, ami az életben nem sikerült neki. Ő, aki korán árván maradt, írta meg az orosz irodalom legköltőibb művét a gyermekkorról.

108. oldal

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása

2 hozzászólás
Rituga P>!

Hihetetlen! Tolsztoj majdnem húsz éven át, tizenöt éves kora óta álmodozott a házasságról. A feleségével majdnem fél évszázadot leélt. A kérői, udvarlói időszaka pedig mindössze egyetlen hónapot tesz ki.

167. oldal

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból Lev Tolsztoj élete és futása


Hasonló könyvek címkék alapján

Kronstadti Szent János: Életem Krisztusban
Robert K. Massie: Nagy Péter élete és kora
Helen Rappaport: A négy nővér
Robert K. Massie: Nagy Katalin
Charlotte Zeepvat: Ablak egy elveszett világra
Valerij Szergejev: Rubljov
Henri Troyat: Tolsztoj élete
Vera Politkovszkaja: Egy anya
Márkus István – Jászai Ilona: „Nyugalmat nem ismerek”
Henri Troyat: Raszputyin