Görögország ​leírása I-II. 3 csillagozás

Pauszaniasz: Görögország leírása I-II. Pauszaniasz: Görögország leírása I-II.

Pauszaniasz – a Kr. u. 1. században élt művelt utazó – végigjárta a Peloponnészoszi félszigetet és feljegyzett mindent, amit kortársai és az utókor számára megörökítendőnek vélt: a népek történetét, mítoszait, szokásait, részletes leírást adott a megtekintett templomokról, egyéb jelentősebb épületekről, szobrokról és más művészeti alkotásokról. Olvashatunk könyvében az athéni Akropoliszról, a delphoi jósdáról és egyéb, ma már kevésbé ismert műemlékekről, akárcsak az ókori olümpiai játékok történetéről. Pauszaniasz műve az ókori görög történelem, a művészettörténet és a régészet elsőrendű forrása, amely kezelhető történeti forrásmunkaként csakúgy, mint a mai utazó görögországi útikönyveként.

>!
Attraktor, Máriabesnyő, Gödöllő, 2008
902 oldal · ISBN: 9789639857094 · Fordította: Muraközy Gyula
>!
Attraktor, Budapest, 2000
758 oldal · ISBN: 9639207403 · Fordította: Muraközy Gyula

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

Gabber777>!
Pauszaniasz: Görögország leírása I-II.

Pauszaniasz kétség kívül nehéz olvasmány a mai ember számára. Rengeteg ismeretlen helység- és személynév, csapongó elbeszélés. Nem könnyű! Számomra azonban értékében felbecsülhetetlen. Személyes beszámoló a látottakról, Hellász nagyságáról a túristaként érkező rómaiaknak. Pauszaniasz szavai azonban szerencsénkre fennmaradtak így Korinthosz márványkövezetén, heves napsütéstől tikkadtan, de elővettem a könyvét, hogy élő beszámolót kaphassak a látottakról átugorva két évezredet. Útikönyvként való használatához azonban mindenképp megfelelő mennyiségű előmunka szükséges, mivel az öreg utazó gyakran elanekdotázik, számunkra már elfeledett történeteken.


Népszerű idézetek

tschk>!

Naupila lakói azt beszélik, hogy egyszer egy szamár lerágta a szőlőtő hajtásait, s ezáltal kiderült, hogy a szőlő így gazdagabb termést hoz. Ezért látható itt egy sziklába vésett szamár képe, mert ez az állat tanította meg az ittenieket a szőlőmetszésre. Ezt a történetet azonban jelentéktelensége miatt nem részletezem.

142. oldal I. kötet

tschk>!

Arkhidamosznak volt egy Küniszka nevű, igen törekvő leánya is, aki még az Olümpiai Játékokon is részt vett, sőt ő volt az első nő, aki lovakat tenyésztett és olümpiai győzelmet aratott. Küniszka után akadtak más nők is, elsősorban Lakedaimónból, akik Olümpiában győztek, de egyik sem lett győzelme révén olyan híres, mint ő.

162. oldal I. kötet


Hasonló könyvek címkék alapján

Falus Róbert (szerk.): Apollón lantja
Acél Zsolt: Orpheus éneke
Hérodotosz: Hérodotoszi novellák
Apuleius: Az aranyszamár
Szabó György (szerk.): Antik portrék
Csiky Gergely (szerk.): Görög-római mythologia
Publius Vergilius Maro: Vergilius összes művei
Zsolt Angéla (szerk.): A nősténykentaur
Falus Róbert: Az ókori görög irodalom története I-II.
Macrobius: Baráti beszélgetések