A ​fény harcosának kézikönyve 192 csillagozás

Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve

Űrutazások, klónozás – lassan mindkettőt természetesnek tekintjük, de ahhoz még mindig nem vagyunk elég bátrak, hogy alámerüljünk saját bensőnk mélységeibe. A fény harcosának kézikönyve épp ilyen utazásra hív: a lelkünkben munkáló ellentétes erők megértésére, régi álmaink feltérképezésére, Személyes Történetünk beteljesítésére.
A gyűjtemény rövid elmélkedések füzére, és arra emlékeztet bennünket, hogy mindannyian a fény harcosai vagyunk. Harcosok, akik képesek meghallani a szív csendjét és félelem nélkül megbirkózni a nehézségekkel. Akiknek időnként szükségük van a megállásra, a befelé fordulásra, hogy újra derűvel és kitartással szemlélhessék az életet. Akik észreveszik a mindennapi élet apró csodáit. Akik tudják, hogy megéri hinni, hiszen minden vereségre két győzelem jut.

Eredeti cím: O manual do guerreiro da luz

Eredeti megjelenés éve: 1997

>!
Athenaeum, Budapest, 2008
152 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639471399 · Fordította: Nagy Viktória

Enciklopédia 1


Kedvencelte 28

Most olvassa 6

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Kovács_Heni
Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve

Azt hiszem, mind tudjuk, hogy vannak olyan írók, akiket egyszerűen kötelező utálni, mert az önsegítő-bölcselkedő-bestseller-kötetek manapság olyanok, akár az égő parázs, a magas irodalom követői kerülik is őket, mint a rossz hírű nőt. Én most vallomást teszek, kötözzetek meg és vessetek rám szentelt vizet, ha úgy tartjátok jónak: egykor a gyengém volt Coelho. A fülbemászó szavai, a sorok között megbúvó igazság és az a sok, sok kérlelhetetlen gondolat az életről, amellyel úgy vágja pofán az embert, hogy tényleg el kell gondolkodni rajtuk egy percre.

Manapság A fény harcosának kézikönyve az egyetlen olyan könyv Coelho-tól, amit szívesen a kezembe veszek, a többivel kapcsolatban utolért a tömegeket lehengerlő unalom. Tényleg közhelyes, a karakterei kidolgozatlanok és a legtöbb történet egyetlen célja, hogy az író odafirkanthasson valami magvas mondatot a lap végére. Ez az egy könyv azért kivételes a többi között , mert nem próbálja keretbe foglalni a gondolatokat, nem próbál meg rossz regényforma mögé bújni rossz szereplőkkel, és ez sokat dob az összképen, Coelho ugyanis jól bölcselkedik, de pocsékul ír.

A könyv inkább csak egy füzér, amire sorra felhúztak egy-egy rövid igazságot az életről: „Az a legnyomorultabb, aki közönnyel szemléli mások nyomorát.” Ilyesmik, elsőre csupa klisének tűnik, de ha az ember levetkőzi a Coelho-val szemben érzett előítéletet, találhat benne valami szépséget és útmutatást a saját életét illetően.

Én már nem igazán szeretem Coelho-t, kiábrándultam az írásaiból, de ettől függetlenül emlékszem arra az időre, amikor örömmel olvasgattam. A nehéz időkben, amikor az ember olyan elveszett, szomorú és minden reménytelennek tűnik – talán ezekre a napokra tudnám ajánlani A fény harcosának kézikönyvét. Ami benne van, talán közhely, de épp azért közhely, mert nagyon igaz és az ember a hétköznapok folyásában nem feltétlenül veszi észre.

Coelho esetén azonban fontos szabály, hogy évente egy könyv bőven elég belőle, különben viszolygást okoz. No meg, a jól ismert előítélet, azt sem árt félretenni előtte, de tényleg, nem csak úgy mondva.

>!
Biene_Maja
Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve

Nagy-nagy szappanbuborék. Nem tudom milyen céllal (pénz?) és kiknek (Coelho-fanoknak?) írta. Számomra ez egyszerre túl sok és mégis hihetetlenül kevés. Önismétlő, mint az összes írásában amit eddig olvastam, de ebben a könyvben valami olyan koncentrációban, hogy az ember a 20. oldal után öklendezni kezd. A 2 és fél csillag azért jár, mert vannak benne értelmes gondolatok (idézetek!), de semmi eredeti, semmi friss. Kifejezetten monoton, így az erős(ebb) mondatok sem érnek el hatást. Talán van abban igazság, hogy nem szabad regényként olvasni, de az én esetemben ez már mindegy, nem fogok több időt rászánni. Ezek a sorok nem nekem írodtak, a buborékfújó és én nem találtunk egymásra. A fény harcosáról pedig a villanyórás fog eszembe jutni ezután is. PUKK!

>!
Zakkant_Tudós
Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve

Nekem ez valahogy nem jött be. Akad benne pár jó gondolat, érdekes filozofálgatás is, viszont sajnos sokszor meg úgy éreztem, mintha valami szektás agymosó-szöveget olvasnék, ami óriási probléma, az ilyesmi mindig kiakaszt. Ráadásul túlságosan leegyszerűsíti az élet dolgait, és az emberek közti konfliktusokat: ezekre nem tud egy ilyen vékonyka könyv (sőt, semmilyen könyv) általános érvényű, minden szituációban használható recepteket adni. Azért majd még teszek egy próbát az író valamelyik művével, hátha…

1 hozzászólás
>!
kiscsillag0310
Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve

(Hát) ez nagyon rossz volt. Kettő mondat és egy fél gondolat volt, amit tudtam értékelni az egész könyvből.

Kinőttem Coelhót, ez most már hivatalos.

>!
Boglarina
Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve

Olvashatatlan közhelyhalmaz, ami mellé még egyszerű történet sem dukált. Sokszor még azt is éreztem, hogy néhány mondat annyira elveszik a nagy költőiségében, hogy kimaradt 1-1 szó belőle. Még ha a többi Coelho-ból úgy-ahogy át is lehet venni a tanulságokat (bár azok is nagyon a szádba adják), ebből nem tudom, mit lehetne leszűrni.

>!
Brigi007
Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve

Nem nagyon hittem, hogy majd 5 csillagot fogok adni erre a könyvre, aztán valahogy mégis így alakult. Pedig továbbra sem vagyok Coelho rajongó és most sem hiszem el, hogy a pasi egy zseni lenne. De most, amikor olvastam ezt a könyvet, a jelenlegi lelkiállapotomban tudott nekem adni valamit. Akkor is ha sablonos volt, meg nagy szavakat írtak benne… Mert olyan ember vagyok, akinek néha szüksége van ilyen szövegekre, hogy a nagyon zajos időszakban elcsendesítse a lelkét. Ugyanakkor persze, ahogy a végén az elbeszélő is kimondja, a könyv tele van ellentmondásokkal és egy olyan nemlétező ideálról beszél, aminek senki sem tud lenni… és mégis, valahol azt gondolom az életben kicsit mind harcosok vagyunk és mindenkinek kellenek saját szabályok és néha mélyebb gondolatok, hogy ezt el is higgye magáról.

>!
Sceurpien I
Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve

Undorító, hogy mindezt ő is eladja, ráadásul nem először. És mindebben még történet sincs, amit értékelni lehetne, csak közhelyek. Volt egy-két értelmes gondolat, de az is mind idézet volt. Nálam ott gurult el a gyógyszer, amikor Sun Tze idézeteket írt szinte szó szerint vagy 4-5 oldalon át, és úgy kezdte, hogy egy kínai bölcs azt mondta:… . Én majd akkor megírom a Pokolban senyvedők kézikönyvét, és minden oldala úgy fog kezdődni: „Egy brazil okostojás azt mondta:…”

>!
mazsof
Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve

Ez borzalmas volt… Az eddigi Coelho olvasmányaim tetszettek, de ez kritikán aluli volt. Értelmetlen, fellengzős hülyeség. Az egész csupa közhelyekből áll, ráadásul végtelenül unalmas kivitelezéssel. Az egyetlen pozitívuma az, hogy rövid!

1 hozzászólás
>!
eeszter P
Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve

Ezt a könyvet inkább határidőnapló formában lett volna érdemes kiadni…

>!
Aurore 
Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve

Vannak könyvek, amelyeket kár megírni.

>!
Athenaeum, Budapest, 2008
152 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639471399 · Fordította: Nagy Viktória

Népszerű idézetek

>!
Lunemorte MP

Te viszont szomorú vagy. Ez azt jelzi, hogy még él a lelked.

138. oldal

>!
kiscsillag0310

Gyakran találkozik ugyanazokkal a helyzetekkel és nehézségekkel. Ilyenkor elkeseredik, mert úgy érzi, hogy nem fejlődött semmit, hiszen az élet kellemetlenségei újra meg újra visszatérnek.

– Ezen egyszer már keresztülmentem – panaszolja a szívének.

– Valóban, ezen már keresztülmentél – válaszolja a szíve. De nem léptél túl rajta.

26. oldal

>!
Godzsi

Az ördög azt mondja:
– Elgyengülsz. Nem ismered fel a megfelelő pillanatot. Félsz.
Az angyal azt mondja:
– Elgyengülsz. Nem ismered fel a megfelelő pillanatot. Félsz.
A harcos meglepődik. Mindketten ugyan azt mondták.
Aztán az ördög folytatja:
– Hadd segítsek neked.
Az angyal pedig azt mondja:
– Segítek neked.

77. oldal

>!
Brigi007

Mindenkiből lehet harcos. És senki sem tartja magát harcosnak, pedig mindenki az.

14. oldal

2 hozzászólás
>!
ritusss

A fény harcosa néha úgy érzi, hogy egyszerre két életet él.
Az egyikben csupa olyan dolgot csinál, amit nem akar, olyan eszmékért harcol, amikben nem hisz. De van egy másik élete, amit olyankor él, amikor álmodik, olvas, vagy olyan emberekkel találkozik, akik úgy gondolkodnak, mint ő.
A harcos hagyja, hogy két élete közeledjen egymáshoz.
”Van egy híd, ami összeköti azt, ami vagyok, azzal, ami szeretnék lenni” – gondolja. Álmai lassanként mindennapjai részévé válnak, mígnem egy napon arra ébred, hogy készen áll arra, hogy megvalósítsa vágyait.
Akkor pedig nincs szüksége másra, mint egy kis merészségre. És két élete egybeolvad.

>!
Piedra

Isten a gyümölcséről ítéli meg a fát, nem pedig a gyökeréről.

>!
Véda MP

Tudja, hogy minden csata során tanult valami újat. De a legtöbb lecke túl sok szenvedést okozott neki. Többször is fölöslegesen vesztegette az idejét, hogy hazugságért harcoljon. És sokszor szenvedett olyan emberek miatt, akik nem érdemelték meg a szeretetét.

>!
ritusss

A fény harcosa tudja, hogy Isten a magányt használja arra, hogy megtanítson az együttélésre. A háborút használja arra, hogy megmutassa a béke értelmét. A tétlenség unalmát pedig arra, hogy ráébresszen a kaland fontosságára.
Isten a csendet használja arra, hogy megtanítson a szavak felelősségére. A fáradtságot használja arra, hogy megértesse az ébredés értelmét. A betegséget pedig arra, hogy ráébresszen az egészség fontosságára.
Isten a tüzet használja arra, hogy a vízről tanítson. A földet használja arra, hogy megértsük a levegő értékét. És a halált arra, hogy megmutassa az élet fontosságát.

>!
ritusss

Az a legnyomorultabb, aki közönnyel szemléli mások nyomorát.

>!
ritusss

Nem az vagy, akinek most látszol. Ennél sokkal több vagy. Sokan elmentek – olyan indokkal, melyeket soha nem fogunk megérteni –, de te itt maradtál. Miért vitt el Isten annyi embert, és miért hagyott itt téged? Eddig a pillanatig emberek milliói adták már fel. Nem bosszankodnak, nem sírnak, nem csinálnak semmit, csak várják, hogy teljen az idő. Elvesztették a reagálás képességét. Te viszont szomorú vagy. Ez azt jelzi, hogy még él a lelked.


Hasonló könyvek címkék alapján

Jorge Amado: Csodabazár
Jorge Amado: Gabriela
Jorge Amado: Az éjszaka pásztorai
Jorge Amado: A vén tengerész
Jorge Amado: Holt tenger
Jorge Amado: Vízordító három halála
Jorge Amado: A kikötő rémei
Jorge Amado: Vörös vetés
Jorge Amado: Holt tenger / Az éjszaka pásztorai
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája