Bár a sorozat első részét nem olvastam, de ez a kötet így is teljesen érthető, élvezhető volt. Csodálkozom az alacsony olvasottságon, mert szerintem elég jó könyv ez. A karakterek kidolgozottak, egyéniségek, a történet – bár kissé kiszámítható, de izgalmas, fordulatos, és tartalmaz meglepetéseket is.
A főszereplő nő, Veronica, egy vagány, erős, határozott, céltudatos és okos személyiség, aki mindig a talpára esik, mint a macska. Szimpatikus volt számomra a makacsságával, kissé önfejű természetével együtt.
A történet több szálon indul, mely szálak a végére összeérnek, és kerek egésszé teszik a cselekményt. Bár az elején féltem, hogy kicsit túl kaotikus lesz a dolog az én ízlésemnek, de nem lett igazam.
Számomra mindig nagyon fontos, hogy ne csak kívülről szemléljem az eseményeket, hanem szinte jelen legyek, belülről tudjak szemlélődni. Ha ezen a ponton hiányérzetem van, akkor már az egész történet nem fog tetszeni. Bár nem tudom pontosan körülhatárolni, hogy pontosan milyen dolgok szükségesek ehhez, de nagyon jól kivitelezte az írónő, bele tudtam élni magam a regénybe.
Különösen tetszett az 1900-as évek világának megteremtése, a történelmi vonal hitelessége pedig csak még közelebb hozta a könyvet. A korrajz, a társadalmi rétegek, a mindennapi élet bemutatása, a női jogokért való küzdelem történetbe szövése (és még sorolhatnám) is nagyon jól sikerült. Biztosan keresni fogom az írónő további könyveit.