A ​párizsi feleség 178 csillagozás

Paula Mclain: A párizsi feleség

A ​párizsi feleség Ernest Hemingway és első felesége, Hadley Richardson szívszorító szerelmének története.

Hadley halk szavú, huszonnyolc éves nő, aki már-már lemond arról, hogy valaha is szerelmes és boldog lehet, amikor 1920-ban Chicagóban megismerkedik Ernest Hemingwayjel. Rabul ejti a jóképű fiatal férfi lobbanékony természete és szenvedélyes vágya, hogy íróvá váljon. A rövid udvarlást és a gyors házasságkötést követően hajóra szállnak Párizs felé, és hamarosan az ott élő amerikaiak – köztük Gertrude Stein, Ezra Pound, F. Scott és Zelda Fitzgerald – színes és szeszélyes társaságának ünnepelt párja lesz belőlük.
A kávéházak szabados erkölcsű világa azonban ellentétben áll a család és a monogámia hagyományos értékeivel. Hadley féltékenységgel és önbizalomhiánnyal viaskodik, Ernest pedig ígéretes írói karrierjének elindításán fáradozik. Párizs tele van csábítással, és a házaspárnak szembesülnie kell a veszéllyel: Hemingway árulása az irodalomtörténet egyik legszebb… (tovább)

Eredeti mű: Paula McLain: The Paris Wife

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
Alexandra, Pécs, 2012
376 oldal · ISBN: 9789632979243 · Fordította: Csonka Ágnes

Enciklopédia 20

Szereplők népszerűség szerint

Ernest Hemingway · Gertrude Stein · Ezra Pound · Ford Madox Ford · James Joyce · Stella Bowen · Sylvia Beach


Kedvencelte 33

Most olvassa 29

Várólistára tette 139

Kívánságlistára tette 109

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Timcsibaba77
Paula Mclain: A párizsi feleség

Egy igazi páratlan újdonság került a kezeim közé. spoilerTörténelmi remekmű, egyik kedvenc íróm Ernest Hemingway életének egyik fordulópontja, és egyben első fontos megállója első felesége Hadleyvel, aki sajnos nem élete párja lesz. Nehezen emésztettem ezt a szomorú, és rövid házasságot, Ernest mérhetetlen önimádatát, egoizmusát, így voltaképp csak a szavak tengere volt, amit tudott a Hadleynek kínálni. Talán a karrierépítése falta fel házasságukat.
spoilerMegdöbbentő volt utána olvasni Hemingwaynek, négy házassága, és számtalan szeretője volt az írónak élete folyamán, mégis puskával végez magával. Kérdezem én, hol volt boldog igazán? Talán a családban előforduló súlyos depresszió gyakorisága, és a megélt háborús borzalmak is közrejátszhattak a tragikus végkifejletben.
Feldolgozza még emellett a mű, a roppant csábító, és újdonságot hozó szüfrazsett éveket, illetve a divat fordulópontját, a legendás 20-as éveket, amikor is új utat tör a nők számára a legendás Coco Chanell és még sorolhatnám.
De összességében egy élménydús, és igazi figyelemfelkeltő könyv volt számomra.
Csak ajánlani tudom.

>!
Véda MP
Paula Mclain: A párizsi feleség

McIain remeket alkotott, kitűnően visszaadta ennek a szerencsétlen szerelemnek minden szép, idegőrlő és lehetetlen mozzanatát. Nagyon szerettem olvasni a viktoriánus kort felváltó jazz-korszakról, a Vándorünnepből már megismert ’20-as évek Párizsáról, Gertrude Steinről, Joyce-ról, Fitzgeraldékról, Ford Madox Fordról.
A legkevésbé persze a két főszereplőt sikerült megkedvelni, Hemingwayről nagyjából sejteni lehetett, hogy az egoizmus mértékegysége, de Hadley…Hát…ahogy haladtam az oldalakkal, úgy vált meggyőződésemmé, hogy ő egy busa, jóravaló, de végtelenül egyszerű mackó, mint Sonja a Madagaszkár 3-ban. Csak Hadley soha nem lett volna olyan vagány, mint Julian király szerelme, aki vad amazonként feszített a lopott pápai gyűrűből vett Ducattin :)

4 hozzászólás
>!
Annamarie P
Paula Mclain: A párizsi feleség

Minden tiszteletem az írónőnek, aki vette a fáradságot, és nem kis mennyiségű háttéranyagból összeállította ezt a lebilincselően érdekes életrajzot. Mindehhez hozzáadva a saját fantáziáját, aminek köszönhetően tapintható közelségbe hozta az olvasóhoz Hemingway-t és az 1920 évek párizsi értelmiségének és felsőbb köreinek életét. A későbbi korok elemzői hajlamosak arra, hogy akár a szenzáció, akár a szaftosság kedvéért, de sokkal sötétebbnek fessenek le valakit, mint amilyen volt az illető élete során. Ez alkalommal szerencsére nem ez történt. Paula McLain mindvégig jóérzéssel, csupa szívvel kezeli Hemingway-t, és bár a tények tükrében azt mondhatjuk, hogy Ernest kegyetlen volt, bemutatása sokkal inkább a szenvedő szerelmest, a művészi érzékenységgel megáldott embert mutatja, mint az élvhajhász férfit., aki soha nem tudta lerázni magáról a háborúban átélt szörnyűségeket. Érzékenysége miatt egész élete romhalmazzá lett, amit még egy ilyen tökéletes párizsi feleség sem tudott meggyógyítani, csupán lehetővé tett számára néhány szép évet.

5 hozzászólás
>!
olvasóbarát P
Paula Mclain: A párizsi feleség

Hemingway első házasságának a története a feleség nézőpontjából szemlélve az eseményeket. 1921-ben házasodott össze Hadley Richardsonnal, majd Párizsba költöztek. A kötetben a kezdő újságíró, író küzd a háborús emlékkel és az érvényesülés, az irodalmi beérkezés nehézségeivel. A felesége igazi társként, támogatóként áll mellette, és szövetségük megbonthatatlannak tűnik. Hemingway Párizsban barátságot kötött Gertrude Stein írónővel, Sherwood Anderson íróval, és Ezra Pound költővel. Kanadában született meg John Hadley Nicanor Hemingway, közös gyermekük. 1925-ben végre megjelent A mi időnkben és elkezdődtek irodalmi sikerei. Ernest beleszeret Pauline Pfeiffertbe, elválik első feleségétől és elindul írói karrierje. A regény remekül mutatja be a háború utáni „elveszett nemzedék” tagjainak életét, az alkohollal kapcsolatos viszonyukat.
Tetszett a meseszövés, szeretem azokat a műveket, amelyeknek ismert emberek, művészek a hősei, de a fordítás furcsaságai végig zavartak, néhol nagyon magyartalan, értelmetlen mondatok is vannak benne.

>!
Nita_Könyvgalaxis P
Paula Mclain: A párizsi feleség

Mindig is érdekeltek az olyan történetek, amelyekből híres emberek másik arcát lehet megismerni. Azt az arcukat, amelyet az utókor kegyesen inkább elfeled.

Nem tudom, mennyi igaz A párizsi feleségből, de valahogy el tudom képzelni, hogy Hemingway ilyen lehetett. Ő is csak emberből volt, megvoltak a maga hibái, ballépései. Ráadásul egy olyan korban, közegben élt, amely a kicsapongásairól, és nem a visszafogottságáról volt híres. Egy ilyen lobbanékony ember mellett pedig csak megégni lehet.

Hadley számomra az egyik legszimpatikusabb női karakter, akivel könyvlapokon eddig találkoztam. Olyan igazi, esendő, szerelmes asszony, aki folyamatos harcban áll azzal, amit érez, és amit nap mint nap el kell viselnie a szeretett embertől.

A párizsi feleségre érdemes egy ráérős délutánt rászánni, mert nagyon nehezen letehető történet. Engem teljesen beszippantott, olyan érzés volt, mintha én is az 20. században életem volna, és ott lehetettem volna Hadley és Hemingway barátai között.

>!
Bur3sz
Paula Mclain: A párizsi feleség

Csodaszép szerelem. Őszint, tiszta, Hadley részéről. Úgy érzem, ez is az a regény, ami maradandó nyomokat hagy a lelkemben. Akinek a kezébe kerül, ne hagyja ki!

>!
Miestas
Paula Mclain: A párizsi feleség

Döbbenetes! A szerelem, a pia, a zsenialitás ės a nők mire nem képesek!

1 hozzászólás
>!
Tara_ I
Paula Mclain: A párizsi feleség

… bár pusztultam volna el, mielőtt rajta kívül másba beleszerettem írta Hemingway első feleségéről, Hadely-ről, amikor évekkel a válásuk után újra találkoztak.
Az ő szerelmük története ez a könyv, sok érdekesség volt benne a korról, az elveszett nemzedék íróiról, Hemingway-ről. Kicsit összetörte a szívem.
spoiler

5 hozzászólás
>!
Sister
Paula Mclain: A párizsi feleség

Vannak olyan könyvek, amik után kicsit más szemmel nézünk a saját életünkre. Én is így tettem A párizsi feleség után. Bár nem vagyok 28 éves, épp a napokban töltöttem be a 24. évemet, de mégis hiszem és tudom, hogy az igaz szerelem igenis létezik. Az az őszinte, mindent elsöprő, rajongásig a másikat imádó – amit Hadley érzett Ernest iránt.

Egy fantasztikus élet bontakozott ki előttem: a századforduló Párizsa a kor híres művészeivel, irodalmi irányzataival, szárnypróbálgatásaival és csábításaival. Van, aki képes ellenállni, mások viszont hagyják magukat sodródni az árral. Hemingway bármilyen nagy író is volt, emberként ugyanolyan esendő és magányos, akár egy hétköznapi ember. Ünnepelt író akart lenni, gazdag és sikeres, akit körülvesznek a barátai, egy csinos feleség – most komolyan, nem félelmetesen ugyanolyan, mint bármelyik mai ember álma? Ez a regény ugyanannyira szól Ernestről, mint az ő „párizsi feleségéről”, Hadley-ről. Hadley kivételesen erős és őszinte személyisége volt a biztos horgony Hemingway számára. Mégsem tudott parancsolni férfiúi érzéseinek. Sajnálom, hogy így alakult végül a közös történetük, de így egy olyan női szereplővel gazdagodott az irodalmi világ, mint amilyen Hadley Richardson.

Az év egyik legkiemelkedőbb könyve. Nagyon örülök, hogy elolvashattam! :)

>!
Boglárka_Madar P
Paula Mclain: A párizsi feleség

Szeretem a valós történeten alapuló regényeket, amikor tudom hogy ez így (vagy hasonlóan) tényleg megtörtént. Azt is nagyon szeretem, ha össze tudom kapcsolni korábbi olvasmányaimmal. Na meg ha olyan helyen játszódik ahol már jártam. És ahova visszamennék! Hmmm… Nem hiába volt a kívánságlistámon a könyv, amit most drága barátnőmtől meg is kaptam névnapomra. Örök hála neki a jó választásért. (Pedig nem volt könnyű dolga a listámmal :D)
Igaz, Hemingwaytől még nem túl sok könyvet olvastam (de tervbe vannak), viszont nagyon szeretem azt a kort amiben élt. (a háborúkat leszámítva természetesen) Egy csomó érdekes embert ismertek.
Tavaly olvastam a Vándorünnepet úgyhogy @Amadea tanácsát megfogadva igyekeztem visszaidézni azt olvasás közben. (szerintem amúgy mindkét könyv az ő blogja hatására került a várólistámra :D) Hemingway könyve sokkal romantikusabban, idelisztikusabban mutatja be a párizsi éveket, míg Hadley szemszögéből megismerhetjük az árnyékosabb oldalt is, és egy sokkal valóságosabb képet állít az olvasó elé.
A regény hangulata szerintem nagyon jól el lett találva, hamar belerázódtam, kíváncsian vártam a fejleményeket. Meg kell állapítsam, hogy bár lehet nagyszerű író volt Hemingway, emberként azért jócskán hagyott kívánnivalót maga után… Várható volt a végkifejlet, mégis dühös voltam Hem-re, hogy ennyire nem tudja értékelni Hash-t és képes volt így elbánni vele. Nem lehet úgy élni hogy az ember örökösen félrefordítja a fejét, dönteni tudni kell. Főleg mivel Hadley teljes őszinteséggel fordult felé, és próbált mindent megtenni a közös jövő reményében. Persze tudom hogy a „művészek” egy külön kasztja a társadalomnak, és elfogadott ha habzsolják az életet, isznak, nőznek, cigiznek (drogoznak). Csak Hash ebbe annyira nem illik bele szegény…
Reménykedtem hogy nem marad el a végéről a „mi történt a későbbiekben” rész, ami kellett hogy nyugodt szívvel tegyem le a könyvet.

(Az a telefonbeszélgetés a végén tényleg megtörtént vajon?)

7 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Nita_Könyvgalaxis

– A bikákat és a vért elviselem – mondta nekem Don halkan. – Az emberektől fordul fel a gyomrom.

259. oldal

>!
Annamarie P

Lehet, hogy egy idő után minden házasság a székek elfordításáról szól. A beszédes csendről és a félrenézésről.

260. oldal

3 hozzászólás
>!
Annamarie P

Csak hallgattam, ahogy beszél, és azt hiszem, így kezdődött, a csodálattal és irigységgel. Később azon kaptam magam, hogy a kezét bámulom, azután pedig a szemét és a száját.

31. oldal

>!
Annamarie P

– Pokolba velük. Semmi sem fáj, ha az ember nem engedi.
– Ezt komolyan elhiszed?

308. oldal

>!
Annamarie P

Egyesek szerint keményebben és kitartóbban kellett volna küzdenem a házasságomért, de egy elmúlt szerelemért küzdeni olyan lett volna, mint élni próbálni egy elveszett város romjai között. Nem bírtam elviselni, így meghátráltam…

363. oldal

>!
Véda MP

– Mindenki azt mondja, hogy az Ulysses remekmű – mondta Ernest. – Olvastam belőle néhány fejezetet, egy folyóirat közölte folytatásokban. Nem ehhez vagyok szokva, de valami fontos történik benne.
– Egészen zseniális – felelte Lewis. – Joyce mindent meg fog változtatni, ha hihetünk Poundnak. Járt már Pound lakásán?
– Hamarosan elmegyek hozzá – válaszolta Ernest, bár még oda sem küldte el az ajánlólevelet.
– Jóember, el kell mennie. Nem mindenki bírja elviselni Poundot, de kötelező találkozni vele.
– Mi olyan nehéz Pounddal kapcsolatban? – kérdezte Ernest.
– Az igazat megvallva, ő maga – nevetett Lewis. – Majd meglátja. Ha Joyce szakasztott olyan, mint egy halk szavú professzor a kopott kabátjában és a sétabotjával, Pound maga az ördög, arcátlan és félőrült, folyton a könyvekről és a művészetről magyaráz.
– Én találkoztam az ördöggel – felelte Ernest-, és az ördög nagy ívben tesz a művészetre.

105. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ezra Pound · James Joyce · James Joyce: Ulysses
>!
Annamarie P

Eljössz végre, és adsz abból a halálbiztos dologból, ami te vagy?

53. oldal

2 hozzászólás
>!
Annamarie P

Ilyenkor egy órán át Chopint játszottam viszonylag tűrhetően, azután lefeküdtem a szőnyegre a zongora előtt, a plafont bámultam, és éreztem, ahogy az energia, ami játék közben betöltött, elszáll belőlem. Szörnyű érzés volt ennyire üresnek lenni, mintha semmi volnék. Miért nem tudok boldog lenni? Egyáltalán mi a boldogság? Lehet színlelni, ahogy Nora Bayes állítja? Lehet úgy nevelgetni, akár egy tavaszi hajtást a konyhában, vagy nekidörgölőzni egy chicagói partin, és elkapni, akár a náthát?

17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · Frederic Chopin
>!
cassiesdream

– Mire leszel te jó? – kérdezte gyakran anyám. – Egyfolytában csak ábrándozol.
Azt hiszem, a kérdés jogos volt. Anyám azért aggódott miattam, mert a legkevésbé sem értett meg. Aztán történt egy borzalmas dolog. Hatéves koromban sikerült kiábrándoznom magamat az ablakon.

>!
cassiesdream

– Mi a pasasod neve? – kérdezte Roland.
– Nem nevezném a pasasomnak, de a neve Ernest Hemingway.
– Hemingway? – szólalt meg Fonnie. – Ez meg miféle név?


Hasonló könyvek címkék alapján

Kathleen Tessaro: A parfüm titka
Belinda Alexandra: Ezüst akácia
Naomi Wood: Mrs. Hemingway
Colin Falconer: Anasztázia
Danielle Steel: Erősebb a szeretetnél
Fábián Janka: Adél és Aliz
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké
Stephanie Perkins: Anna és a francia csók
Judith McNaught: Whitney, kedvesem
Victor Hugo: A nyomorultak