A ​víz mélyén 504 csillagozás

Paula Hawkins: A víz mélyén

A ​várost átszelő folyóból holtan húznak ki egy fiatal nőt. Néhány hónappal korábban egy sérülékeny tinédzser lány végezte ugyanott, ugyanígy. Előttük évszázadokon át asszonyok és lányok hosszú sora lelte halálát a sötét vízben, így a két friss tragédia régen eltemetett titkokat bolygat meg – és hoz felszínre.
Az utolsó áldozat árván maradt, tizenöt éves lányának szembe kell néznie azzal, hogy félelmetes nagynénje lett a gondviselője, aki most kényszeredetten tér vissza oda, ahonnan annak idején elmenekült, és ahová szíve szerint soha nem tette volna be újra a lábát. A folyóparti ház eresztékei éjjelente hangosabban nyikorognak, a fal tövében susogó víz kísérteties neszekkel tölti meg az egyébként zavartalan csendet.

A lány a vonaton című regényhez hasonlóan PAULA HAWKINS újabb története is megállíthatatlanul sodorja az olvasót a végkifejlet felé, bizonyítva, hogy az írónő nagy ismerője a női léleknek és az emberi ösztönöknek.

A lány a vonaton az elmúlt évek… (tovább)

Eredeti mű: Paula Hawkins: Into the Water

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
XXI. Század, Budapest, 2017
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155638589 · Fordította: Tomori Gábor
>!
XXI. Század, Budapest, 2017
368 oldal · ISBN: 9786155638596 · Fordította: Tomori Gábor

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Erin Morgan · Julia 'Jules' Abbott


Kedvencelte 34

Most olvassa 68

Várólistára tette 289

Kívánságlistára tette 309

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea P
Paula Hawkins: A víz mélyén

Az értékelésem megírása előtt nem szoktam más értékeléseket elolvasni. Ennél a könyvnél azonban óhatatlanul is belefutottam a molyon a figyeltjeim értékelésébe, és ha nem is olvastam el, a csillagozásokból láttam, hogy ez a könyv is nagyon megosztja az olvasóit. Láttam 5 csillagos értékelést és sokkal kevesebbet is.
A történet az elejétől kezdve fogva tartott, a folyó misztikuma magával ragadott, a sok titok és rejtély pedig teljesen felcsigázott. A rövid fejezetek és a szereplők egymás utáni gyors váltakozása azt idézte elő bennem, hogy mindig el akartam még olvasni a következő szereplő fejezetét, és jól is tettem, mert egy kicsivel többet tudtam meg minden alkalommal.

Szinte minden szereplő hurcolt magában lelki és fizikai sérelmeket a múltból, de ez nekem egyáltalán nem volt furcsa, hiszen ez a valóságban is így van, talán éppen ezért is került hozzám közel a történet. Mert nem kifejezetten a nyomozásról szólt, hanem arról, hogy ezek az emberek hogyan birkóznak meg a tragédiákkal, hogyan viselik el, hogyan élnek tovább, miközben meg kell békélniük önmagukkal és másokkal.

Szerintem ez egy nyugtalanító könyv volt, melyből feszültséget, rossz érzéseket és gonoszságot kapunk, de az biztos, hogy ha sikerül bekerülnöd az örvénybe, akkor a folyó és titkai magával ragadnak. Ha nem, akkor kívül maradtál, és csalódottan kiúszol a partra.
Bővebben:http://konyvutca.blogspot.hu/2017/06/paula-hawkins-viz-…

12 hozzászólás
>!
Lénaanyukája P
Paula Hawkins: A víz mélyén

Borzasztó. Aki szereti a jó krimit, ezt mindenképpen hagyja ki.
Most komolyan erre gyúrt ez a csaj két évig? Telepakolta negyvenhat szereplővel, a nevüket felírta egy-egy cetlire, aztán beletette a neveket egy kalapba, és akit kihúzott, az lett a gyilkos. Az egyik. Mert már annyira túl lett bonyolítva ezzel a „múltbanisjajdekeménydolgoktörténtek” maszlaggal, hogy a végére fogalmam se volt, kinek keressük a gyilkosát. És annyi nézőpontváltás volt, hogy teljesen beleszédültem. Azt a koncepciót sem értem, hogy az egyik E/1-ben, a másik E/3-ban íródott, de bárcsak ez lett volna a legnagyobb baj vele.
Egy kicsit a szereplőkről is: azok is szarok voltak, kétdimenziós, unalmas, nyervákoló, kesergő népek. @mate55 nagyon jól látja a hasonlóságot az Átmeneti üresedéssel. Csak az jó. Ennél még a Lány, a monoton is jobb volt, pedig az is csak egy túlhájpolt kaki.
Remegve várom az írónő harmadik könyvét, ami biztos nem fog csalódást okozni, mert előre rákészülök, hogy az is szar lesz.

27 hozzászólás
>!
gabiica P
Paula Hawkins: A víz mélyén

Nem igazán találom a szavakat, és sajnos most nem azért, mert annyira tetszett.
Tényleg megosztó ez a könyv, engem is megosztott. Kicsit a pozitívabb felé húzok, ezért is a három és fél csillag, de a tetszésemet teljesen nem nyerte el.
Zavart, hogy annyira sok szálon futott az egész, és így nem állt össze kerek egésszé. Nem sikerült megfelelően megismerni a karaktereket, és így számomra nem volt túl élvezhető.
Tetszett azonban, hogy spoiler
Erre a könyvre illik a mondás, hogy a kevesebb néha több. Talán ha kevesebb szempontból látjuk az eseményeket, jobb lett volna az egész.
Maga a fő történetszál nagyon érdekes volt, jobb kivitelezéssel igazán remek mű lett volna belőle. Sajnálom, hogy így érzem, reméltem, hogy jobbat kapok.

>!
Bettina_94 I
Paula Hawkins: A víz mélyén

„Ez a könyv úgy átver, hogy észre sem veszed. A befejezésnél döbbensz rá, hogy végig az orrodnál fogva vezetett, te kis naiv pedig bedőltél neki. A könyv legutolsó mondata – sőt szava –, akkora sokkot okoz, hogy képtelen leszel feleszmélni hosszú percekig. Nem túlzás, nem ámítás, ez a könyv "brutáljó”!"

http://irokkozott.blogspot.hu/2017/05/paula-hawkins-viz…

8 hozzászólás
>!
KönyvMoly_1989
Paula Hawkins: A víz mélyén

A lány a vonaton elolvasása után kettős érzések voltak bennem, nem is értékeltem szövegesen azt a könyvet.
Ennek a regénynek viszont elejétől megfogott az atmoszférája!
Adott egy kisváros rejtélyes „öngyilkosságokkal” és minden titok ismerőjével, azzal a bizonyos folyóval, amely rengeteg nő átmeneti koporsója volt.
Kidolgozott stílus, jól ábrázolt karakterek és hatalmas kérdőjelek jellemzik Paula Hawkins második regényét. Érdekelt a nyomozás, tudni akartam a válaszokat… Egyszer ugyan „bevitt az erdőbe” az írónő, de a végére megsejtettem az igazságot sok mindennel kapcsolatban.
A lélektani része is megfogott a kötetnek, valamint a különböző karakterek sorsának alakulása. Volt, akiért fájt a szívem, volt, akiért drukkoltam és volt, akivel kapcsolatban azt éreztem, mikor bukik már le végre????
Ha egy érdekes, kitűnően megírt, váltakozó nézőpontú, izgalmas krimire vágysz, amit nehéz letenni, akkor ne keresgélj tovább!

2 hozzászólás
>!
Madama_Butterfly P
Paula Hawkins: A víz mélyén

Kategóriákkal jobb, mint A lány a vonaton – de nekem még mindig hiányzérzetem van, mintha mindenből egy picit túl keveset kaptunk volna, de egyszerre túl sokat is….
Thrillernek a legnagyobb jóindulattal sem hívnám (én nem nagyon borzongtam…), inkább egy krimi (elég komor hangulatú, sötét fajta: sérült, depresszív szereplőkkel) – abból viszont egy felső-középkategóriás darab, némi misztikummal és rejtéllyel, és egy jó alaptörténettel.

>!
Deziréé
Paula Hawkins: A víz mélyén

Az írónői könyvei elég megosztóak tudom jó, de mivel nekem A lány a vonaton könyve is tetszett, így nem hátráltam meg és izgatottan fogtam neki ennek a történetnek is.
Ebben a művében sem csalódtam. Izgalmas és hihetetlen történet. Néhány résznél annyira beleéltem magam a helyzetbe, hogy izgultam és hangosan elkezdett verni a szívem. Nekem nagyon tetszett ez a könyv is.
Amikor már azt hittem minden kiderült a végére ismét egy olyan dolog derült ki, amire nem is számítottam. Hihetetlen, hogy engem ennyire átvert az írónő.
Alig várom a következő könyvét.

>!
Bitten
Paula Hawkins: A víz mélyén

TUDTAM!
XD

Tetszett, monoton a maga módján. Jó a víz/folyó asszociációja , valahogy az egész történés folyamatán éreztem, példák sorát értelmezhette a nyitott elme.
Akadt szál bőven, próbára tette a gyengeségem, amely spoiler majdnem elvéreztem XD aztán kezdett rögzülni :D

Jaa és nem olvastam a lány a vonatont és sztem nem is fogom, mert minden kötet rá hivatkozik :D

http://bittennonblogger.blogspot.hu/2017/08/paula-hawki…

>!
vighagika P
Paula Hawkins: A víz mélyén

Szörnyű volt, kár olvasni. Ennyi pénzt kiadni érte meg főleg nem éri meg.
Óriási csalódás volt nekem, mert nekem igenis tetszett A lány a vonaton. Szerintem nagyon olvasmányos volt, lehetett vele haladni, izgatott, hogy mi fog történni, A víz mélyén című kötetre viszont ez nem mondható el.
A sok szemszög miatt követhetetlen volt, hogy ki kicsoda és kivel mi történik. Ezen kívül 2-3 oldalanként is változott a szemszög, ami azt eredményezte, hogy mindegyik szereplő idegen volt és unszimpatikus. Ráadásul rá is ment kb. az első hatvan arra, hogy semmi ne történjen, csak nagyjából ismerjük meg a karaktereket mindegyik karakter beszélhessen.

4 hozzászólás
>!
mate55 
Paula Hawkins: A víz mélyén

Nagyon szeretném azzal kezdeni, hogy valami merőben új „dologgal” találkozhatunk ebben a könyvben, de közel sem lenne helytálló. Ha van író, amelyik ragaszkodik egy elindított vona(t)lhoz az biztos, hogy Paula Hawkins. Már a kezdéskor sejteni lehet, mire számíthatunk. Igen, ugyanazokra a hibákra és kényelmetlenségre, mint az „elődnél”. Amint elkezdtem olvasni rögtön egyértelművé vált, hogy mi mellett döntött. Helyszín: Breckford, a Brit-szigetek kisvárosa, különös hely, tele furcsa emberekkel, igazán bizarr történetekkel. Titkok és a hazugságok zavaros labirintusába vezet be bennünket, aminek a közepén ott a folyó. Egy többkarakteres mesét mond el, amelyben az igazság és az azt felidéző emlékek válnak a bánat, a titkok, az elveszett lehetőségek és a megváltás zűrzavarává. A történet jelen időben halad előre, majd egy-egy ponton jönnek a múlt idejű történések (minden fejezet külön szereplőkkel, különféle karakterrel foglalkozik), hogy jobban megértsük a jelent, és még inkább átérezzük mire fel az újabb baljós események. A könyv egyik legnagyobb problémája (számomra) a Hawkins által létrehozott karakterek körüli zűrzavar volt. A történet hosszú időt ölel fel, néha kínzóan lassan mozdul előre, néha meg túl gyorsan kerül elő túl sok minden, és nem tudtam, hova kapjam a fejemet. A sok szereplő közötti mozgás, mindegyik saját történeteikkel és titkaikkal nagyon emlékeztetett J. K. Rowling: Átmeneti üresedés című, (hogy én azt, hogy szerettem) könyvére. Nem foglalkozik mélyrehatóan semmiféle karakterrel tekintve, hogy – ezen felül – a legtöbb szereplőt furcsa módon „gyűlöltem”. Tömény gyötrelem, rengeteg sérült ember és mind ez valós huszonegyedik századi problémákon keresztül elmesélve. Itt nincs boldog család, de még olyan se, aki talán az lehetne. Nincs egy szereplő, akivel azonosulni tudnék, mert mind a maga módján „szerencsétlen”, (ahogy annak idején Tolsztoj a nagykönyvében meg is írta). De a legnagyobb problémám, hogy mire a végére értem, teljesen elfelejtettem, milyen bűncselekményt is kellene kitalálnom.

31 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
KönyvMoly_1989

Amikor valaki félrelép, akkor a feleség miért mindig a másik nőt szokta gyűlölni? Miért nem a férjét gyűlöli? A férj árulta el, a férj fogadott örök hűséget neki, meg hogy örökkön örökké…

316. oldal

>!
KönyvMoly_1989

Te sosem voltál hercegnő, sosem voltál a hercegre tétlenül váró szépség, te valami más voltál. A sötétség pártján álltál, a gonosz mostoháén, a rossz tündérén, a boszorkányén.

56. oldal

>!
KönyvMoly_1989

Azt hiszi az ember, hogy a sérülés kisebb lesz, a megaláztatás enyhébb, ha senki más nem látja.

307. oldal

>!
KönyvMoly_1989

– Azt hiszi, a halottak nem beszélnek? Figyelnie kéne, talán meghallana valamit.

321. oldal

>!
KönyvMoly_1989

Nem jutnak eszembe olyan események, amelyekre szeretnék emlékezni, de folyton fel-felötlenek bennem olyanok, amiket nagyon is próbálok elfelejteni.

17. oldal

>!
KönyvMoly_1989

A víz, a víz, a víz… semmiképp sem lehetett elvonatkoztatni tőle ebben a városban.

37. oldal

>!
KönyvMoly_1989

Komolyan: hogyan várható bárkitől is, hogy számon tartsa az összes itteni hullát? Olyan ez, mint a Kisvárosi gyilkosságok, csak éppen itt nem cementbe esnek emberek, nem egymás fejét szakítják be, hanem balesetben halnak meg, öngyilkosságot követnek el, vagy groteszk nőgyűlölők áldozatává lesznek.

127. oldal

>!
Pandalány P

Ki képes akaratlagosan eldönteni, hogy kibe szeressen bele?

>!
mate55

Gyakran martál így belém; a kegyetlenség mindig jól ment neked.

120. oldal

>!
Pandalány P

A zűrös nőszemélyek olykor tudnak vigyázni magukra.


Hasonló könyvek címkék alapján

Karin Slaughter: Az eltűnt lány
Darcey Bell: Egy kis szívesség
Ania Ahlborn: Vértestvérek
Daniel Cole: Rongybaba
Sarah Pinborough: Ne higgy a szemének!
Jo Nesbø: Hóember
Helena Silence: Ezüsthíd
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Danielle Girard: Kihantolt múlt
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Stolen Dolls – Ellopott babácskák