Szellemek ​a fejben 157 csillagozás

Paul Tremblay: Szellemek a fejben

A ​new england-i Barrett család élete romokba dől, amikor a tizennégy éves Marjorie akut skizofrénia jeleit kezdi mutatni. Az orvosok sehogy sem tudják megakadályozni a lány süllyedését az őrületbe, így Barrették tehetetlenségükben a hitbe menekülnek: a helyi katolikus paphoz fordulnak segítségért.

Wanderly atya némi vizsgálódást követően ördögűzést javasol, mert úgy hiszi, hogy Marjorie nem beteg, hanem a gonosz szállta meg. Felveszi a kapcsolatot egy helyi műsorgyártó céggel, akik médiaszenzációt sejtve felajánlják, hogy valóságshow-t készítenek Barrették megpróbáltatásaiból. A család végül a pénz miatt kénytelen belemenni a dologba, és így veszi kezdetét A megszállottság című show. A műsor hatalmas népszerűségre tesz szert, de kisvártatva leállítják, mert a családi házban rémisztő tragédia történik. Annyira szörnyű, hogy a műsorra utaló minden anyagot gyorsan eltüntetnek.

Tizenöt évvel később egy népszerű író interjút kér a történtekről Marjorie húgától,… (tovább)

Eredeti mű: Paul Tremblay: A Head Full of Ghosts

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
288 oldal · ISBN: 9789634191285 · Fordította: Huszár András
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634191278 · Fordította: Huszár András

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Merry Barrett · Marjorie Barrett


Kedvencelte 11

Most olvassa 7

Várólistára tette 185

Kívánságlistára tette 179

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea MP
Paul Tremblay: Szellemek a fejben

(Kicsivel több, mint 3 csillag, de nem éri el a 3,5-öt, a blogon 6, 5-öt kapott tőlem.)

Ördögűzés, akut skizofrénia, valóságshow, azt kell hogy mondjam ez a fülszöveg nagyon felcsigázott engem, hatalmas kíváncsisággal, és elvárásokkal vágtam neki a könyvnek. Talán lehet, hogy ez is volt a baj, mert egy kicsit csalódott voltam, amikor a végére értem.

Bővebben:http://konyvutca.blogspot.hu/2016/09/paul-tremblay-szel…

13 hozzászólás
>!
Nikolett0907 P
Paul Tremblay: Szellemek a fejben

Nagyon régóta nem olvastam ennyire felkavaró, elgondolkodtató történetet a horror kategóriából.
Valami fantasztikusan vezetett végig az orromnál fogva az író.
A cselekmény három külön szálon futott és mégis egy egész volt.
Az elején egy picit ez ugyan zavart, de később már nem is vettem észre.
Mindig is elgondolkodtatott a vallás mennyire megtudja bódítani az emberi elmét, mennyire kifigurázza a lelkeket és hamis álcával ruház fel.
Félre ne értsen senki, hiszek én amiben kell, mégis ilyenkor én magam is megvizsgálom a környezetemet, ki miképpen gondolkodik és cselekszik az Úr nevében.
Visszatérve a történetre,nagyon jól megírt, kellően izgalmas műről van szó.
Csak ajánlani tudom.

>!
Bleeding_Bride IMP
Paul Tremblay: Szellemek a fejben

Bram Stoker- díjas horror mű, molyon a maga hetvenes százalékával – hát ez csak valami finomság lehet! Gondoltam. Nem kicsit rosszul.
Mennyire nem szeretem megkérdőjelezni egy- egy mű létjogosultságát, de ha ez Bram Stoker- díjas, akkor légyszi King, támadjon meg az éjjeliszekrényed, vagy valami, de rázzátok fel ezt a világot! Ez még bár a legnagyobb jóindulattal sem horror. Engem reggel 9-kor felkeresni, és még kávé sincs itthon, na az ijesztő és felkavaró. Ez nem.
Pszicho-thriller? Üsse kő, legyen, ha mellétesszük a YA címkét is.
A semmilyen, hányaveti stílus miatt gyorsan olvasós, de nekem nem egy csetelésre hajazó párbeszédtömkeleg kell, hanem kicsi fűszer, ami érzéseket ad át. Merry az interjú során is olyan vállvonogatós, szarokrája tini imádzs-t hoz, a blogbejegyzések elmennek egy paródiának, de semmiképp sincs keresnivalójuk egy regényben, csak ha nem valami YA chick-lit, esetleg.
Borzongani akartam kicsit, agyalni, bedepizni, elmerülni benne. Hát nem sikerült, maximum ha nem veszem társadalomkritikának és különböző trendek, klisék és sztereotípiák szatírájának. Na abban jeleset alkotott. De ha komolyan gondolta és horrornak címkézte, akkor inkább megyek vissza Dr. Jekyll és Mr. Hyde-hoz, ami ma szintén nagyon langyosnak hat, de azért mégis van egy íze.

33 hozzászólás
>!
Infierno
Paul Tremblay: Szellemek a fejben

Bárki, bármit mondjon, engem megfogott magának. Igaz, én is inkább horrorra számítottam, de a pszicho-thrillereket is imádom.

Végre nem egy sablonos alaptörténet, végig fenn tudta tartani az érdeklődésem. Ha egy kicsit már untam, hogy nem történik semmi, előreutalások voltak benne, amitől még inkább nem tudtam letenni. Az egészben talán az volt a legjobb, hogy egy nyolc éves kislány által ismerhetjük meg a cselekményt. Ami viszont nem tetszett, hogy mikor egy fontos résszel ért véget egy fejezet, a következő fejezetben hosszasan Merry blogbejegyzését olvashatjuk, ezt már kicsit untam.

Ez a könyv egy tipikus példa volt arra, hogy a média mennyi szennyet képes elhitetni az emberekkel. Kihasználni egy beteg kislány helyzetét, hogy jó pénzt kaszálhassanak, ezáltal pedig tönkre tenni egy egész család életét. spoiler Itt egyáltalán nem csak Marjorie volt az őrült, hanem az egész család. Esküszöm, Merry volt mind közül a legértelmesebb, az az igazi, tiszta gyermeki lélek :)

A írónak végig sikerült olyan részletességgel írnia, hogy folyamatosan úgy láttam magam előtt a cselekményt, mintha csak filmet néznék. Remélem, azért láthatjuk majd egyszer filmvásznon. Mindenképpen félelmetesebb hatást nyújtana, mint olvasva.

A vége felé már olyan dolgok történtek benne, hogy csak ültem meredtem, és újra el kellett olvasnom részeket, hogy ez most komoly, ez tényleg megtörténhetett? spoiler És az az utolsó mondat, egyszerűen hátborzongató volt, végigfutott a hátamon a hideg, és szerintem nagyon sok mindent megmagyarázott.

>!
TiaManta
Paul Tremblay: Szellemek a fejben

Egy eladásra szánt termék az egész. Mint, ahogy sok más terméket, meséket is az arcunkba löknek durván, nem túl belesimulóan, olvasás közben.
Persze a könyvben is jelen van, hogy is falja fel a média még jobban a család idegeit, józan eszét. Kell a pénz, de nem önmagunk teljes kiárusítása lenne a megoldás. (Persze amikor munkát keresünk, valójában mi vagyunk a termék, és magunkat kell eladni, de amit egy TV show nyújthat az már a ló másik oldala.)
Az apa szánalmas, mint általában a legtöbb, fanatikusságba menekülő barom, de nem csak ő tehet az egészről. Sokszor van szükség külső segítségre, támogatásra az embernek, ha maga alányomja az élet, a teher, de ez itt nem történik meg. Pont az ellenkezője zajlik. Még nyomorultabbá teszik őket. És nem hiszem el, hogy a reality showk világában nem tudták, hogy ettől az egésztől csak rosszabb lesz. Ehhez már nagyon ostobának kell lenni. Mint láthatjuk a pap pénz/hírnév éhsége is közrejátszik a háttérben motoszkálva, karöltve a televízós műsor érdekeivel. Semmi sem szent.
Minden családtag (kivéve a kislányt) súlyos problémákkal küzd, nem csak Marjorie. Szegény Merry-t sajnálom leginkább, bár igaz hogy egyedül ő nem beteg mentálisan, de nem hiszem hogy egészséges felnőtt vált volna belőle.
A blogos írásoktól kínomban nevetni támadt kedvem. Kifejezetten taszító volt, az a bugyuta figyelem hajhászat, filmes felsorolás, és megfogalmazás. Ha sok felkiáltójelt, és jó nagy betűket használunk, vicceskedni próbálunk, hogy minél trendibbek legyünk, attól még nem lesz valami jó is.
A felnőtt kor beszélgetéseinek is csak az része értékelhető, amikor valami új információba avat be minket. Ez a mostanában divatos interjú-szerű stílus… mehhh nagyon béna volt. A megoldás az lett volna hogy az egész Marry szemén át látjuk, és nem rángatnak ki minket abból a pici hangulatból amit az még képes volt megteremteni. Bár ha egy ilyen kicsi emberke a mesemondó, akkor bizonyos szavakat kerülni kellene, amit biztos nem ismer még.
Nem tudott hangulatot teremteni. Semmi újat nem ad. A régit adja elő, és méghozzá ki is mondja közben, hogy nincs benne semmi eredeti. Aztán magasztalja magát mennyire jó ez a sztori. Ráadásul, aki kimondja, attól még nagyobb elfuseráltság.
Láttam én a lehetőséget egy jól megírt történetre, ha egy jó író közé kerül, aki érzékletesen fejti ki az eseményeket, aki tud rá hangsúlyt fektetni a megfelelő helyen.
Lehetett volna ez egy jó regény egy szomorú sorsú családról, de nem lett az.
Ez egy olyan C kategóriás film lenne. Műsor kitöltés.

10 hozzászólás
>!
ggizi P
Paul Tremblay: Szellemek a fejben

A korábbi értékelések alapján teljesen leépítettem az elvárásaimat és így abszolút kellemesen csalódtam a sztoriban (ez a taktika már többször bejött). A fülszöveg szerintem jól tükrözi a történetet, a félrevezetést inkább a címkék okozzák. No meg valszeg a kapott Bram Stoker -díj, de annak jogosságát eszemben sincs megítélni.

Belecsöppentünk egy 8 éves gyerek szemén át követett családi drámába, ahol nyomon követhettük a nagytestvér betegsége kapcsán kialakult nyomorúságos helyzetet, és azt is ahogy a család (részben ennek függvényeként) egyre jobban veszti el a talajt a lába alól. Ennek lesz következménye a valóságshow, a vélt vagy valós démoni megszállottságból fakadó ördögűzési rituálé, majd a történet kezdetén előrevetített családi tragédia. Szép kis csokor! Érdekes lelki folyamatok játszódtak le (már persze, amit a gyerek szemszögén keresztül érzékelhettünk), de a legkülönösebb az a testvérek közötti, a betegségből fakadóan borzongató és kicsit nyomasztó kapcsolat volt. Na ez a pont volt félelmetes számomra, és nem is igazán értem a szülői reakciók ezirányú hiányosságait.
A blogos rész is jól kiegészítette a történetet, bár számomra a horror/thriller elemzések és utalások lehettek volna kevesebbek, úgysem ismertem sokat belőle.
Összességében nekem nagyon is bejött a könyv.

Ja. Ezt sajna nem hagyhatom szó nélkül: nincs olyan, hogy Szépkilátás Hotel. Panoráma Hotel van. Már több évtizede. És ennyi.

2 hozzászólás
>!
KönyvMoly_1989 P
Paul Tremblay: Szellemek a fejben

Én szeretem a thriller /horror műfajt. Szeretek rettegni, bármilyen morbid módon is hangzik is.
Amikor levettem eme díjnyertes alkotást a polcról, azt vártam, hogy az elkövetkező órákban félni fogok. A szívverésem felgyorsul, hideg lesz a kezem, és belemélyedek a sztoriba. Mert a jó ijesztgetős mű ilyen hatást gyakorol az embere. Félsz. Izgulsz. Megnézed, zárva van – e az ajtó…
Sok horrort néztem mostanában a tévében. A – kategóriás filmektől kezdve a D-kategóriás kis költségvetésű alkotásokig mindenre vevő vagyok, szóval mind a trancsírozós,mind a paranormális, mind a psycho témájú dolgok érdekelnek.
Nos… Az Agave kétszer is csalódást okozott fél éven belül. Először a Véres margaréták semmilyensége taglózott le, most az „agyonhypolt” Szellemek a fejben miatt tépem a hajam….
Biztos ugyanazt a könyvet olvastam, amit azok, akik szuperlatívuszokban beszélnek a regényről? Kötve hiszem.
Sablonos. Unalmas. Semmi újat nem ad. Ezt a témát ezerszer láttam, olvastam és most sem tett semmi különlegeset hozzá az író. Ennél még a nagymamám is hátborzongatóbb 270 oldalt tudna írni a mai nyugdíjrendszerről.
Gyötrelem felsőfokon, csak erős idegzetűeknek.

10 hozzászólás
>!
NewL P
Paul Tremblay: Szellemek a fejben

A könyv első harmadának végéig nem értettem, miért tetszik olyan sok embernek. Aztán rájöttem, hogy csak nézőpontot kell váltanom, és onnantól a könyv minden részlete helyére került a fejemben, és most már csak annyit lehet róla mondani, hogy ez a könyv zseniális (és nem horror, a szó szoros értelmében legalábbis, csak a benne leírtak teszik azzá).
Annyira amerikai, annyira tragikus, annyira buta, és ezeket a jelzőket a benne szereplő emberekre értem, nem a regényre. Ajánlom.

>!
wzsuzsanna P
Paul Tremblay: Szellemek a fejben

Nagyon vártam ezt a könyvet: pszichológiai thriller, családi titkok, ördögűzés? Ide vele, de azonnal! Közhelyesen hangzik, de ez a könyv gyakorlatilag tényleg az első oldaltól kezdve magába szippantott, képtelen voltam letenni, addig le sem feküdtem aludni, amíg ki nem olvastam.
Az alaptörténet szerint a Barrett család idősebbik lánya, Marjorie elkezd egyre furcsábban és rémisztőbben viselkedni, teljesen kifordulva önmagából. A család egy ideig próbálkozik a hagyományos kezelésekkel, míg végső elkeseredésükben az egyházhoz fordulnak, hogy hajtsák végre a lányon az ördögűzést: mindezt úgy, hogy egy tévés stáb folyamatosan rögzíti az életüket és az eseményeket. A történteket a lány akkor 8 éves kishúga, Merry meséli el, ebből a szemszögből pedig még rémisztőbbnek tűnik minden, ami a családdal történik. Olvasás közben tökéletesen megelevenedtek előttem az események, sokszor teljesen filmszerű benyomást keltve. A feszültség egyre fokozódik, az olvasó úgy érzi, hogy lassan, de biztosan közeledik valami nagyon baljós végkifejlet.
Nem mondom, hogy az utolsó szóig tökéletesen elégedett voltam a cselekménnyel, de mindennel rendelkezett, aminek egy jó horrornak/thrillernek kell, féltem, izgultam, meglepődtem (és grátisz, még rosszat is álmodtam tőle éjjel:D). Úgyhogy én összességében merem ajánlani a műfaj és a téma kedvelőinek, egy próbát mindenképpen megér.
Nem tudok szó nélkül elmenni amellett sem, hogy az Agave Kiadó szép komótosan a kedvenc kiadóim közé lépett elő, mára eljutottam oda, hogy szinte bármit meg merek tőlük rendelni, ami újonnan jelenik meg, mert sem tartalmilag, sem a könyvek minőségében nem szoktam csalódni.
Szóval tessék jól megvenni a Könyvhéten! :)

9 hozzászólás
>!
Riszperidon P
Paul Tremblay: Szellemek a fejben

Hm, hát…. ahogy jó pár könyvvel Molyságom óta, ezzel szemben is nagy elvárásaim voltak a beharangozások alapján, és ahogy szinte eddig az összes ilyen könyvnél, csalódtam, és nem ezt vártam.
Nem éreztem olyan megrázónak, ahogy be lett harangozva, de voltak benne szerethető részek. Az pl. kifejezetten tetszett, hogy a történet nagy részét egy nyolcéves kislány szemén keresztül látjuk, és a blogos átvezető részekben felhalmozott könyv -és filmcímek miatt azt a pár sort újraolvasom, mert mindet le kell jegyzetelnem, amiket még nem ismertem vagy láttam/ olvastam.
Tetszett az, ahogy leírta, hogy hogyan tudnak manipulálni egy műsort, és ezen keresztül az embereket. Hogy milyen undorítón tudunk mi emberek, más emberek szenvedésén szórakozni a képernyők előtt. Az elvakult vallási fanatikusokat most is a falra bírtam volna passzírozni, élükön a képmutató, undorító, korlátolt, de magát a család hős megmentőjének gondoló apával együtt.
Az ördögűzés maga, nekem túl rövidre volt fogva. Örülök, hogy nem lihegték túl, és jó volt, valamint megrázó is olvasni, az áldozat szemszögéből is a dolgokat, de egy kicsit azért lehetett volna szerintem fejtegetni a dolgot. A fordulat/ csattanó, valamilyen szinten megvolt, de inkább csak fordulatocskának/ csattanócskának becézném. Nekem túl felületes volt a történet. Bíztam benne, hogy végre kapok egy olyan thrillert/horrot, ami után nem bírok aludni, mert úgy felkavar vagy megrémít, de úgy tűnik, most már pár ilyen könyv elolvasása után, hogy ezt nem csak filmek, hanem könyvek terén is nehéz elérni nálam.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Riszperidon P

Már- már levegő után kapkodva torpantam meg Marjorie impozáns ajtaja előtt, amely egyedüliként vészelte át a renoválást a régi házból. A tömör tölgyfa táblát sötétre pácolták, akár a padlót, és vastag volt, mint a fal, útját állva a barbár hordáknak, faltörő kosoknak és kishúgoknak.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Marjorie Barrett · Merry Barrett
>!
robinson P

Megint egy szombat délelőtt. A házban halotti csend honolt, bár akkoriban még fogalmam sem volt, milyen szembenézni a halállal.

90. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Merry Barrett
>!
Treszka

Nagyon értettem ahhoz, hogy elképzeljem a legrosszabb eshetőségeket.

37. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Merry Barrett
>!
Riszperidon P

Apa tette, amire kértem, de látszott, hogy nincs sok kedve hozzá, és máshol járnak a gondolatai. Mániákus igyekezettel hajszoltam a szórakozást. Ha elég gyorsan táncolok, ha elég jóízűen nevetek, ha elég hangosan visongok, amikor csapdába esek, akkor talán kiverhetem apa fejéből Marjorie-t egy rövid időre.

91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: John Barrett · Merry Barrett
>!
NewL P

(2. lábjegyzet: Megkérdeztem a szomszédban lakó tizenkét éves srácot, melyik a kedvenc filmje, és legnagyobb meglepetésemre azt mondta: Az ördögűző. Kérdem, miért. Mire ő: „Marha vicces volt.” Tudom, a kiskrapek valóságos pszichopata!!!! Három zárat szereltettem a bejárati ajtóra!!!! Értitek, na. Ezek a mai fiatalok már nem csurrantanak a gatyájukba a filmtől.)
De baszkikám… amikor először mutatták be a mozikban, totál kikészültek tőle az emberek. Rengeteg kritikus/filmtörténész/nagy tudású hölgy értekezett már róla, hogyan ötvözte Az ördögűző a hollywoodi költségvetést és a szerzői filmes attitűdöt a szenzációhajhászással – különös tekintettel ez utóbbira. Mármint, tömött sorok kígyóztak a mozipénztárak előtt, mert az emberek hallottak Regan vulgáris szófosásáról (meg hogy a szavakon kívül mi jön még ki a száján!), a feszülettel maszturbálásról (remek partijáték, igaz, még nem próbáltam, nem, dehogy), meg a fejforgatásról (ezt viszont teszteltem!!!). Nem Krisztus ereje kényszerített téged, hanem a vér és a belek, husikám! Ejnye-bejnye *Karen a mutatóujját rázza*, ne csodálkozzatok, hogy a 2000-es évek futószalagon gyártott, langymeleg, PG-13-as besorolású ördögűzős filmjei nem is álmodhattak róla, hogy olyan elsöprő kritikai és nézői sikereket arassanak, mint Az ördögűző. Az ördögűző óriási népszerűségnek örvendő, eseményszámba menő horrorfilm volt, amely a politikailag progresszív/transzgresszív független filmes vetélytársaival szemben (Az élőhalottak éjszakája, Az utolsó ház balra, A texasi láncfűrészes) történetesen a minden idők egyik legkonzervatívabb horrorfilmje címet is magáénak tudhatja. Jók a gonoszok ellen! Éljenek a jófiúk! Az ártatlan, szűzies fehér kislányt megmentik a fehér férfiak a vallás segítségével! Éljenek a fehér férfiak és a vallás! Csak szeretned, hinned kell! Tapsoljuk meg a status quo diadalmas visszaállítását! Családi hagyományok! A hős középosztálybeliek birokra kelnek egy külföldi mumussal (Pazúzu, a démon konkrétan egy barna bőrű idegen, akit Merrin atya pillant meg először a film nyitójelenetében, Irakban)!

89. oldal

>!
lilla_csanyi

Egy szavát sem hittem, és nem értettem, miért próbálja beadni nekem azt a sületlenséget, hogy nem is a neten olvasta a történetet. Már betöltöttem a nyolcat, szóval nem most jöttem le a falvédőről.

34. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Merry Barrett
>!
Moon93

Olyan kínokat fogsz kiállni, mint még soha. Felriadsz majd, de hiába nyöszörögsz, befogom a szádat, a saját véredben fogsz fuldokolni, és a fájdalom fehéren izzó csillagszórói szó szerint szikrázni fognak az agyadban. Ömlik majd a vér. Nem is hinnéd, mekkora vérfürdőt képes generálni az ember.

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom · Marjorie Barrett · Merry Barrett
>!
Moon93

Dr. Navidson alacsonyabb volt a többi férfinál, világosbarna hajú, és vastag, gyapjas szakállat viselt, azt a fajtát, amit évekig növesztett az ember. Még csak a mesékben láttam rókákat, de úgy képzeltem, olyan selymes lehet a szakálla és a haja, mint egy róka bundája.

>!
robinson P

– Kezdjük azzal, hogy mesélsz egy kicsit Marjorie-ról – javasolja Rachel. – Milyen volt a szörnyűségek előtt?

16. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Marjorie Barrett
>!
Maxim_de_Winter

– Meg tudod mutatni a laptopodon, hogy honnan szerezted az információidat, Marjorie?
– Miért pont a laptopon? Nem szükségszerű, hogy az legyen a forrás. Ezek közismert tények. Más sem folyik a csapból. A suliban is folyton megy róla a haverokkal a témázás. Tudjátok, mindig ezen lovagolunk, már amikor éppen nem a fiúkról meg a péniszükről csevegünk. Na, jó, nem is. Visszaszívom. A hangok duruzsolták a fejemben, bizony. Mondjuk, nem vagyunk haverok, de egy csomó mindent megtudok tőlük. Fasza dolog, csak néha muszáj elnyomnom őket a fejemben, mert sosincs tőlük nyugtom. – Marjorie a fülhallgatójára mutatott. – Aztán persze az is lehet, hogy a hangok semmire nem jók, lúzer bagázs, akik hadoválnak összevissza, csupa zagyvaságot, amelyek épp csak annyira hasonlítanak emberi szavakra, hogy odafigyeljek rájuk.talán végre megérthetem, mit akarnak mondani, és akkor majd elhallgatnak, erre, bumm, eltelik öt óra, és még mindig minden idegszálammal a hangokra összpontosítok, lassan sírni tudnék, lerágtam az összes körmömet, szétharapdáltam a körömágyat, véresek, cafatosak az ujjaim, de a hangok egyre csak susmorognak, legszívesebben kiszúrnám a dobhártyámat, aztán leszúrnék mindenkit.

103. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Marjorie Barrett

Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen King: Tortúra
Stephen King: Napnyugta után
Stephen King: Duma Key
Robert R. McCammon: Csak az enyém
Stephen King: A halálsoron
Stephen King: Tóparti kísértetek
Robert Bloch: Pszicho
Stephen King: Minden sötét, csillag sehol
Stephen King: A tűzgyújtó
Dan Wells: Nem akarlak megölni