Létbátorság 5 csillagozás

Az önmagának parancsoló akarat: teremtő akarat.

39. oldal

A változáshoz kapcsolódó veszélyek, a bekövetkező dolgok ismeretlensége az átlagembert a rögzített rend fanatikus védelmezőjévé teszi. Ugyanolyan kényszeresen védelmezni kezdi azt, mint ahogy a neurotikus védelmezi képzelt világának várát.

78. oldal

Az alapvető szorongás, vagyis a véges létező szorongása a nemlét fenyegetése miatt nem szüntethető meg. Hozzátartozik a létezéshez.

48. oldal

A fanatikus ember gyengesége abban van, hogy azok, akik ellen harcol, valójában rejtett módon fogva tartják őt, és végső soron ez az a gyengeség, melybe ő és társai belebuknak.

59. oldal

De maga Sartre talált kiutat: ugyanis ő az, aki azt mondja, hogy nincs kiút, s ezzel vállalja az értelmetlenség helyzetét.

151. oldal

Az emberi lény lényege – a „kell” és a „legyen” – nem valami, amire rátalál, ezt ő maga hozza létre. Az ember az, amivé önmagát teszi. És az önmagaként-lét bátorsága nem más, mint bátorság arra, hogy azzá tegye magát, ami lenni akar.

158. oldal

    Az esetlegesség szabálya: végzet, és a végzet miatti szorongás azon alapul, hogy a véges lény tudatában van annak, hogy létezése minden szempontból esetleges, létének nincs végső szükségszerűsége.

53. oldal

Ha valaki nem tudja bátran magára vállalni önnön szorongását, csak úgy menekülhet meg a reménytelenség szélsőséges állapotától, hogy neurózisba menekül. A neurózis a nemlét elkerülése a lét elkerülése által.

74. oldal

Az önigenlés bátorsága magában foglalta immár azt is, hogy valaki bátran igent mond saját démoni mélységeire is.

130. oldal

A reménytelenség: végső „határ”-helyzet

63. oldal