Kambüszész ​elveszett hadserege (Kalifa 1.) 87% 31 csillagozás

Nincs nagyon mit hozzáfűzni, így kell megírni egy könyvet! Izgalmas, sodró lendületű sorok, oldalak, amelyek csakúgy olvastatták magukat. Nem is tettem le, míg az utolsó betűig ki nem olvastam. Nem csalódtam az íróban, otthon van a történelemben és az egyiptológiában! Mi több, fantáziája is van! Elsőrangú szerző! Az egyik legjobb, mint az „Oázis” című regényénél írtam! Egyértelműen KEDVENC ez a könyve is!

Hérodotoszt olvasva már régen találkoztam Kambüszész tragikus sorsú katonáinak esetével, és megragadt a fantáziámban a történet. Amikor megláttam a könyvet kétség sem volt hogy elolvasom. Végül Kambüszész hadseregével egészen keveset foglalkozott a regény, de egy egészen jó krimit kaptam helyette. Fordulatos, kalandos kincsereső történet. Megérte elolvasni.

Amúgy úgy tűnik hogy olasz régészeknek 2009-ben sikerült az elveszett perzsa hadseregnek nyomára akadni.

El kell mondanom, borzasztó elfogult vagyok ezzel a művel. Pedig fel sem volt véve az olvasási listámra, de annakidején megfogadtam, hogy időnként hagyom magam sodródtatni az árral, és olyan könyvekbe is belefogok, amiket nem én választok, hanem egyszerűen valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag keresztezik az utamat. Akik munka utáni (esetleg alatt:)) könnyed, kikapcsolódást keresnek, vagy valamilyen tömegközlekedési eszközön kötnék le magukat, akkor Sussman könyve pontosan nekik való. Adott (mint általában az ilyen típusú regényeknél) egy távoli múltban gyökerező valós (vagy mítoszokra) épülő történelmi rejtély, amelynek sok évszázaddal később, a jelenben lesznek következményei, bűnügyekkel és kalandokkal megfűszerezve. Élvezetes és logikus krimi, hogy a benne szereplő titokzatos tények elrendezése valószínűleg még magát „Sherlock Holmes”-t is elkápráztatná. Emellett azonban kiváló történelmi regény is, amely színes tablót rajzol egy pompás és különös világról, egyiptomi kultúrájáról amelyet alig ismerek. Így elevenedik meg előttünk Alexandria, a maga lenyűgöző, magával ragadó mivoltával, kezdve a királyi negyeden keresztül a zegzugos sikátorokig. Igaz ebben a történetben is halnak meg emberek és történnek gaztettek, összességében mégis azt mondanám, hogy egy igencsak üdítő, szórakoztató olvasmánnyal lettem gazdagabb. Ráadásul ismét rengeteg olyan információ birtokába juthattam, amelyeket valószínűleg csak szakkönyvekből tudtam volna meg. spoiler
(Ja, és első könyve, ezért az öt csillag)

Azt hiszem, maga a cím, volt az ami miatt halogattam az olvasást, hát kimondani sem bírtam, nemhogy hallottam volna róla „Kambüszész”, brrr. Na, mostanra már képbe kerültem, de rendesen. Mindezt úgy, hogy közben hihetetlen izgalmas utazáson vehettem részt Kairótól a Királyok völgyéig. Utaztam a sivatagban, terepjáróval, motorral, tevével és gyalog. Nyeltem a homokot, de rendesen.
A luxori felügyelővel, Juszuf Kalifával, megismerhettem egy hétköznapi családi életet, betekintés nyertem, egy gazdag régészeti lelettel megáldott régió, a rendőrség napi szinten kilátástalan harcával, a csalók és műkincs hamisítók ellen. Valamint az is biztos lett, hogy elég alapos régészeti iés történelmi ismeretre van szükség, hogy egyáltalán a munkáját végezni tudja. Tara és Daniel páros pedig bemutatta a régészet rejtelmes világát, és elég szemléletesen azt is, hogy a régészek teljesen elvarázsolt, szinte nem is evilági életet élnek. Elhivatottak, elvakultak és csak egymással értenek szót.
Ami a történet alapjául szolgált, az pedig maga a fanatizmus, ami életek árán akar, más életeket megmenteni. Nem ismer könyörületet, legyen az hittársa vagy máshitű, aki nincs vele, az ellene. Fegyverek és gyilkosságok a vélt igazságért és meggyőződésért. Hátborzongató, és egyben nagyon is mai témákat boncolgat a könyv.
Jól felépített, meggyőző karakterek vannak a könyvben. Találkozhatunk a naív ártatlan igazságot kereső fiatal lánnyal, a munkáját, hittel átitatott, bűnözők üldözőjével, az elvakult terroristával, a piti, ál-műkincsekkel kereskedő bűnözőkkel és a kimaradhatatlan korrupt politikusokkal. Mindeközben megismerhetjük az egzotikus Kairó és Luxor városát, nyüzsgését, és a Királyok völgyét körül ölelő sivatagot.
Ősi egyiptomi történelmi ismeretekkel egybekötött, olvasmányos, izgalmas, és rejtélyes krimit kaptam.

A címet olvasva arra számítottam, hogy kicsit több szó lesz benne a kedvenc perzsáimról. Na, ez nem jött be. A könyv feléig leginkább egy izgalmas krimi és kalandtörténet egy romantikus környezetben (Egyiptomban). Nagyon olvasmányos a stílusa, és a könyv második felében felpörögnek az események. Viszont ez csak a felszín.
Számumra a legelgondolkodtatóbb (és ami meg is marad a regényből hosszabb távon) a fanatizmus, mint téma. Nemcsak a főgonosz részéről, hanem több mellékszereplőnél is találkozhatunk a jelenséggel. Végül is Tara apja, a régész, aki az elején meghal, is nevezhető annak, hiszen a munkamánia is a fanatizmus egyik válfaja. Sok érdekes kérdés felmerül ezzel kapcsolatban: Mi váltja ki? Hogy lesz egy jó emberből fanatikus? Van egy határ, aminél még vissza lehetne fordulni? Minden fanatizmus rossz? Hiszen, ha meggondoljuk a tudósok is azok, és ha nem lennének, nem lennének új felfedezések, találmányok, nem fejlődne a világ. Gyógyítható? Miért ragályos? A befolyásolható tömeg nagy problémája. Hatalmi harcok. Számomra ezek miatt lesz emlékezetes e könyv.

1-2 helyen gondolkoztam,hogy kíváncsi leszek én még az író következő könyvére,ha ezt befejezem?
Így hogy a végére értem,határozottan állíthatom :Igen!
A végén az a csavar,vagy inkább csavar halmaz….Én nem számítottam rá!

Izgalmas könyv, nem lehet letenni. :)

Igazi kalandregény, számomra meglepetés nélkül, hisz a lényeget kitaláltam a könyv olvasása során. Európaiak számára ismeretlen terület – a misztikus kelet – bája, varázslata és mindenhol jelenlévő ember erőszaka jelenik meg a történet folyamán sodró lendülettel, remek mesélői vénával, de maradandó nyom nélkül. Egy biztos. Megfilmesítésért kiált.

Kicsit más volt, mint amire számítottam, de összességében egy nagyon kellemes olvasmányélmény – aki szereti a történelmi indíttatású krimiket, annak ajánlom!

Az biztos, hogy nagyon izgalmas volt és meglepő. Nagyon tetszett a történet, tele volt titkokkal, amikből néhányra rájöhetett az ember, de mindenképpen volt, ami meglepetéssel érte.
Egész végig arra vártam, hogy mikor folyik már össze a két szál, de az annyira a végefelé történt már, ami nem baj, csak szomorú, mert szeretem amikor így összefolynak a szálak és kettő eddig különböző dolgokat megélt főszereplő találkozik. Mind Kalifa mind Tara nagyon jó emberek, és nagyon bírtam őket. Mindenki más viszont… Persze voltak jófej emberek, de így hátöhmmm. A végén kiderült dolgok, amik alapján így a kedvelt karaktereim száma hát megcsappant.
Danielt viszont egyáltalán nem értettem, ő uristen, hogy utálom. Mármint annyira önző, komolyan.